Élek a gyanúperrel...

Nem kell megalapozatlanul vádaskodni, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a csalási kísérletetek - figyelmeztet Tóth Zoltán, akinek háládatlan missziója a választási anomáliákra irányítani a közfigyelmet. A szakértő szerint a fékek és ellensúlyok gyengülésével a csalások veszélye szükségképpen erősödik. Ezért azt ajánlja, a demokratikus ellenzék nagy számban küldjön megbízottakat a helyi szavazatszedő bizottságokba, a tizenegyezer szavazókörbe.

Élek a gyanúperrel, hogy ezt az intelmet az idei parlamenti választások küszöbén különösképp nem szabad félvállról venni. Annak ellenére sem, hogy a választások időpontjának kitűzéskor Áder János megpróbálta elaltatni a közvélemény éberségét. "Hazánk demokratikus és alkotmányos berendezkedésének fundamentumát a szabad választás joga és lehetősége jelenti" - szögezte le az államfő, s az iménti alapvetést senki nem vitatja.

Valóban, a szabad választás joga minden demokratikusan működő állam és alkotmányos berendezkedés alapja. Ahol nincsenek szabad választások, megroggyan a jogállam fundamentuma. Csakhogy az elmúlt négy évben az Orbán-kabinet épp az említett jogállami alapokat ásta alá, rongálta. A törvényalkotást, a közhatalmat saját érdekei szolgálatába állítva. A külhoni magyarok számára bevezetett levélszavazás ennek beszédes bizonyítéka. Miután tele tűzdelték gumiparagrafussal a jogi környezetét megteremtő szabályokat, szinte tálcán kínálkozik a lehetőség a választási csalásra.

Bármilyen banálisnak is tűnik, az egyik konkrét kifogás az értesítési címet, illetve a postacímet érinti. A bővebb magyarázatért sem kell messzire menni. Sajtóhírek szerint a kormánypárt fizettetett megbízottai már javában járják a határt. Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken a mellett agitálnak, hogy a külhoni magyarok kérjék ki a levélben való szavazáshoz szükséges iratcsomagot - de lehetőleg ne saját lakcímükre, hanem a kormány által fizetett ügynök címére szóljon az értesítés.

Ezzel az ócska trükkel egy fontos alapelv, a szavazás közvetlensége máris csorbul. További árulkodó tény, hogy a szavazólap kitöltésének részleteiről hallgat a választási törvény. Alkalmasint egy külhoni választó aláírásának valódisága sem vizsgálható. Így az állampolgársági kérelmek, netán a Kubatov-lista adatai alapján is kitölthető a szavazólap. Márpedig, ha az eljárási rendbe épített alkotmányos garanciák hiányoznak, a szavazóurna mellé állított szavazatszedők utólagos igyekezete hiábavaló.

A választások törvényes lebonyolításáért felelős Nemzeti Választási Iroda sokak szerint elfogult, de nem eszköztelen. Jogszabályt ugyan nem alkothat, arra esetleg jogot formálhat, hogy a levélszavazás általa kezelt valamennyi garanciális adatát közreadja. Ezzel a választások tisztaságát megkérdőjelező bírálatoknak is elébe menve.

Mert nem elég, ha regisztrációs kérelmekről szóló statisztikát mechanikusan vezetik. Nem elég, ha tudjuk, mely országból, hányan kérnek értesítést e-mailben, faxon vagy levélben a külhoni magyarok. Szint kellene vallani arról is, hogy a választópolgárok helyett hány esetben postázzák majd a Fidesz szavazólap-ügynökei címére a szavazólapot. Mert ez is közérdekű adat. Ismertetése alkotmányos kötelességük lenne - noha az áprilisi választás ettől már aligha lesz patyolat-tiszta… A startpisztoly eldördült.