Később avatná Orbán a "megosztó" emlékművet

A két rossz közül a kisebbiket választotta ugyan a hírek szerint a kormány a Szabadság térre tervezett, vitatott '44-es német megszállási emlékmű ügyében, ám ezzel a kedélyeket aligha nyugtatja meg. A Népszabadság értesülései szerint a szerdai kormányülésen az a döntés született, hogy csupán az április 6-i választás utánra, május végére halasztják az eredetileg a március 19-i, 70. évfordulóra elkészíteni tervezett szoborcsoport avatását.

A hírek szerint az indok az volt, hogy "az emlékmű felállítása az április 6-i parlamenti választás előtt megosztó".

A Népszabadság kormányzati forrásai szerint a kormányülésen az 1941-es Kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező, a Veritas Történetkutató Intézetet vezető Szakály Sándor leváltásáról nem volt szó, a szoborállítást halasztó kormánydöntés pedig a Sorsok Háza Múzeum körüli vitákra sem tért ki.

A lap értesüléseit estig hivatalosan nem erősítették meg, folytatva az elmúlt napok hallgatását, miután a Mazsihisz aggályaira való válaszadással a múlt hét óta adós Orbán Viktor kormányfő.

A halasztó döntés a választás előtt ugyan csillapíthatja a vitát és az indulatokat, ám aligha nevezhető kompromisszumos megoldásnak az, hogy csupán később valósítják meg az ellenzék, a Mazsihisz és a hazai mellett a nemzetközi közvélemény egy jelentős része, továbbá a történész-szakma többsége által elvetett, történelemhamisítónak tartott, szimbolikájában, megvalósításában is vitatható alkotást.

A halasztásra egyébként több jel is utalt: a napokban számos kormánypárti politikus tett erre célzást, utalást, kedden pedig Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető erről is beszélt "informálisan" Ilan Morral, Izrael budapesti nagykövetével. Ugyanakkor a kormányfő - aki a hírek szerint ma már "békítő" tárgyalásokra hívja majd a Mazsihiszt - eddig nem mutatta jelét a kompromisszumnak. Vasárnapi, évértékelő beszédében meg is jegyezte: nem érti, honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk".