Előfizetés

Filmgyári capriccio a Széchényi-könyvtárban

Podhorányi Zsolt
Publikálás dátuma
2014.02.20. 06:45
Szomorú tárlat ez, mégis felemelő A SZERZŐ FELVÉTELE
Sajnos kihaló szakma, művészeti ág a standfotó. A magyar játékfilm soványka büdzséjébe ma legritkább esetben fér bele a forgatások mindennapjainak megörökítése - és nem azért, mert jobb eltitkolni, hogyan készült az alkotás, mint közhírré tétetni.

Ilyen volt a helyzet a múltban is: A filmalkotói foglalkozásoknak régen sem Pannóniában virradt a napja, de hajdanán legalább az állam számára nem számított gyűlölt foglalkozásnak. A magyar standfotót ma a filmből kivágott kockák helyettesítik vagy a stábtagok kompakt gépei, netán - horribile dictu - egy telefon. 

Kár. Hiszen a filmeket elkísérték a standfotók, mindenki ismerte, látta őket, még az is, aki magát a mozgóképet nem. Néhány alkotásból már csak kockákra emlékszünk - amely talán standfotó is lehetett hajdanán.

A Filmgyári capriccio Színészek, színésznők című tárlat láttán nem pusztán átélt pillanatok villanhatnak fel, hanem tudatosul az is, hogy egy világ végén járunk, valami végérvényesen összetört, elmúlt, és nem pusztán a csodaszép színésznők fiatalsága, amely szomorúan mutatja fel az összemberi sorsot. Így, a régi módon már filmeket sem készítenek…  

A tárlat merítése nagyon mély: még az ötvenes évek filmgyártásáról is adnak hírt fotók, van itt Mágnás Miska éppúgy, mint Magyar vándor és bizony néhány hamvas, csillogó tekintetű művésznő nevét ma már a filmbarát is hiába keresi az emlékezetében. Sokak vonását pedig úgy átrajzolta az idő, hogy szinte ismeretlen az a fiatalember, aki megformálta művelődésünk nagy alakját.

A múlt feltárásának régvolt pillanatait látjuk, jelmezes arcokat, akik életének egy apró mozzanatát megőrizte az ezüsttartalmú celluloid. Ma már a nyersanyag is megváltozott, a fotó mindenképpen, de a filmalkotókat is a digitális technikák felé hajtja a spórolás. Szomorú tárlat ez, mégis felemelő. Hisz látjuk a pillanatot is, amikor a földi tettben megcsillan az égi, a jelenvalóban az örök. Az alkotás pillanatát, amikor az éles szemű fotográfus elcsípi az ihletet, az átlényegülést.

Amikor a civilnél fontosabb a megformált alak vagy az örök érzelem. Latinovits Zoltán helyett Szindbád mosolyog felénk ekkor, Garas Dezső vonásaiban Minarik, a mosodás, Cserhalmi György megannyi csodálatos figurája. Színésznők féltett, bensőséges mozdulatai, csókok, tánc, menyegző, lovaglás vagy éppen fürdés megörökítései. Az élet egy-egy szívdobbanása, amelyet borzongva ismerünk fel egy-egy jelenetben.

A nagyméretű fotók szinte beborítják a könyvtár folyosóit: B. Müller Magda legendás standfotós a nemzeti bibliotéka munkatársaként válogatott az archívumból. A tárlat tekintélyes részében láthatóak az ő munkái, és mások, akik fotográfusként szerencsét próbáltak a standfotó hálátlan, de örömteli foglalkozásában.

A megörökített pillanatok egész életünkben elkísérnek minket, a fényképeszek neveit azonban sajnos nem jegyezzük meg… érdemes egy órát áldozni rájuk a könyvtár folyosóin, március 15-ig megtehetjük.

Máris bírálják az új kabinetet

Maratoni, 11 órás vita után kedden este szavazott bizalmat a cseh parlament Bohuslav Sobotka kormányának. A Lidové Noviny szerint bár a három párti kabinet biztos többségre számíthat a törvényhozásban, hiszen 111 képviselővel rendelkezik a 200 tagú törvényhozásban, az új kormányok beiktatásánál tapasztalt magabiztosság ezúttal nem mutatkozott meg.

A lap szerint ez akár annak a jele is lehet, hogy a kabinet az ellenzéki javaslatokat nem söpri le az asztalról. A visszafogottságnak egyszerű magyarázata lehet: az új kabinetben már azelőtt feszültségek jelentkeztek, hogy a parlament áldását adta volna rá. Több olyan kérdés akad, amelyről nem, vagy csak homályosan rendelkezik a koalíciós szerződés.

Míg a miniszterelnök pártja, a szociáldemokraták támogatják, hogy az ország mielőbb csatlakozzon az euróövezethez, az ANO elnöke, Andrej Babis szerint ezt nem kell elsietni.

A szociáldemokraták és a kereszténydemokraták között ugyanakkor az egyházi kárpótlással kapcsolatos törvény tekintetében nincs egyetértés. Óvatosságra intheti Sobotkát az is, hogy a cseh tapasztalatok azt mutatják, a tízfős kormányzati többség is hamar elolvadhat.

A bizalmi szavazás előtt Milos Zeman elnök nem mulasztotta el, hogy ne fricskázzon egyet oda a kabinetnek. Bár sok sikert kívánt munkájához, sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kormányprogram nem tükrözi az előzetes ígéreteket. Másrészt kételkedésének adott hangot annak kapcsán, finanszírozhatóak-e a koalíciós szerződésben vállaltak.

Zeman elődje, Václav Klaus még kendőzetlenebbül értékelt. Élesen bírálta kormányprogram, amely - mint fogalmazott - számos törvényjavaslatot tartalmaz ugyan, de az már nem derül ki, miként ültetik át mindezeket a gyakorlatba.

Szerinte komoly hiba az is, hogy nem emelik az egyetemi és főiskolai tandíjat. Úgy látja, ezzel Csehország még jobban leszakad a világtól a oktatás tekintetében.

Máris bírálják az új kabinetet

Maratoni, 11 órás vita után kedden este szavazott bizalmat a cseh parlament Bohuslav Sobotka kormányának. A Lidové Noviny szerint bár a három párti kabinet biztos többségre számíthat a törvényhozásban, hiszen 111 képviselővel rendelkezik a 200 tagú törvényhozásban, az új kormányok beiktatásánál tapasztalt magabiztosság ezúttal nem mutatkozott meg.

A lap szerint ez akár annak a jele is lehet, hogy a kabinet az ellenzéki javaslatokat nem söpri le az asztalról. A visszafogottságnak egyszerű magyarázata lehet: az új kabinetben már azelőtt feszültségek jelentkeztek, hogy a parlament áldását adta volna rá. Több olyan kérdés akad, amelyről nem, vagy csak homályosan rendelkezik a koalíciós szerződés.

Míg a miniszterelnök pártja, a szociáldemokraták támogatják, hogy az ország mielőbb csatlakozzon az euróövezethez, az ANO elnöke, Andrej Babis szerint ezt nem kell elsietni.

A szociáldemokraták és a kereszténydemokraták között ugyanakkor az egyházi kárpótlással kapcsolatos törvény tekintetében nincs egyetértés. Óvatosságra intheti Sobotkát az is, hogy a cseh tapasztalatok azt mutatják, a tízfős kormányzati többség is hamar elolvadhat.

A bizalmi szavazás előtt Milos Zeman elnök nem mulasztotta el, hogy ne fricskázzon egyet oda a kabinetnek. Bár sok sikert kívánt munkájához, sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kormányprogram nem tükrözi az előzetes ígéreteket. Másrészt kételkedésének adott hangot annak kapcsán, finanszírozhatóak-e a koalíciós szerződésben vállaltak.

Zeman elődje, Václav Klaus még kendőzetlenebbül értékelt. Élesen bírálta kormányprogram, amely - mint fogalmazott - számos törvényjavaslatot tartalmaz ugyan, de az már nem derül ki, miként ültetik át mindezeket a gyakorlatba.

Szerinte komoly hiba az is, hogy nem emelik az egyetemi és főiskolai tandíjat. Úgy látja, ezzel Csehország még jobban leszakad a világtól a oktatás tekintetében.