Vidnyánszky: nem rekesztek ki senkit

Publikálás dátuma
2014.02.21 20:00
Nem viszem a színpadra se Mohácsit, se Gyurcsány Ferencet, nem gúnyolódom testi adottságaikon. FOTÓ: K 2 PRESS
Ukrajna keleti része soha nem fog Európa felé közeledni, nyugati fele pedig történelmi tapasztalatai alapján nem lelkesedik az orosz befolyásért - mondja a Kárpátaljáról származó Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója állítja, előadásaival aktuálpolitikai kérdésekben nem foglal állást, hanem a konzervatív, keresztény értékrend mellett teszi le a voksát. Úgy véli, hogy sokszor az önmagát nyitottnak értelmező értékrend viselkedik kirekesztően.

- Beregszászon nőtt fel, Ungváron és Kijevben járt egyetemre, gondolom, különösen aggódva figyeli az egyre szörnyűbb ukrajnai eseményeket.

- A barátaim, köztük Szergej Maszlobojscsikov, aki többször is rendezett Magyarországon, kint vannak a barikádokon. A díszlettervezőm Szása, vagyis Olekszandr Bilozub, aki a Kijevi Nemzeti Színház tagja, két hetet késett a János vitéz próbáiról, mert részt vett az eseményekben. Aggodalomra ad okot az is, hogy két nagyobbik fiam - akik velünk élnek Magyarországon - ukrán-magyar állampolgárok, bármikor behívhatók katonának. Nehéz szavakat találni arra, ami történik. 

- Beregszászon is tüntettek, a közelben élő szülei biztonságban vannak? 

- Ők is itt vannak velünk Magyarországon. 

- Ön szerint rendeződhet az elfajulni látszó helyzet?

- Az ellentétek kibékíthetetlennek tűnnek. Ukrajna történelmét végigkíséri, hogy nyugati fele Európa, keleti pedig Oroszország felé húz. Az ország 46 milliós lakosságából mintegy 17 milliónyian oroszok, sok nemzetiség is tarkítja a képet, köztük a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbség.

 - Ősszel a Nemzeti társulata Kijevben járt, akkor mit tapasztaltak?

- Akkor még nem volt ennyire súlyos a helyzet, de a feszültséget pontosan lehetett érezni. A barikádokon lévők is úgy gondolják, hogy bizonyos értelemben nincs kiút, kilátástalan a helyzet. Ukrajna keleti része soha nem fog Európa felé közeledni, nyugati fele pedig történelmi tapasztalatai alapján nem lelkesedik az orosz befolyásért. 

- A szétszakítottság szociológiailag és politikailag nálunk is egyre nyomasztóbb. Nem tart attól, hogy itt is eldurvul a helyzet?

- Ezt most komolyan kérdezi? Ukrajnában millióknak nincs évek, évtizedek óta megélhetése, hosszú hónapok óta elmaradnak a fizetések, a gazdaság és az állam romokban van. A polgárháború kitörése lehet, hogy órák kérdése - vér folyik. Az ukrajnai helyzet semmilyen tekintetben nem vethető össze a magyar a politikai, társadalmi megosztottsággal. Akármilyen feszült is a hangulat nálunk, ennek a terepe a politika, a kampány, és nem a barikád, a viták eszközei nem a Molotov-koktélok és a vízágyúk. A hazai helyzettel kapcsolatban azt remélem, ha lezajlik áprilisban a választás, lecsillapodnak a kedélyek. 

- Most viszont ettől még nagyon messze vagyunk. Az egyik hetilapban jelent meg a Kampányszínház című írás, amely így kezdődik: csendes forradalom zajlik egyes budapesti színházakban. Mit szól ehhez?

- Én is olvastam a cikket, amelyben tények szerepelnek.

 - Nem tartja erős túlzásnak, hogy a Vígszínháztól a Radnótiig listáznak különböző előadásokat az alapján, milyen aktuálpolitikai utalások szerepelnek bennük, és aztán azt mondják az alkotókról, hogy kampányolnak a kormány ellen?

- Engem is meglepett, hogy milyen sok előadásban foglalkoznak efféle témákkal. De ettől a tények tények maradnak. Engem három előadásban is megidéznek, kifiguráznak, gúnyolnak. A lap az egyik rendezésem direkten politizáló részletét is megemlítette.

 - Látta az önnel foglalkozó a produkciókat?

- Részleteket láttam, felvételről. Azt tudom mondani, bizonyos értelemben bájosak. Ha jó passzban vagyok, akkor még szórakoztatnak is. De nincsenek véletlenek. Két fesztivál is szerveződik, az egyik Bécsben, a másik Berlinben; az ezekre meghívott előadások nagyon egyféleképpen gyakorolnak kritikát, hasonló módon politizálnak, nagyon hasonló esztétikát képviselnek. Bécsben és Berlinben ezek alapján alkotnak majd képet Magyarországról és az egyébként sokszínű magyar színházi szakmáról. 

- Még mielőtt a fesztiválokról beszélünk, váltsunk arról szót, hogy a Johanna a máglyán című előadásban - ahogy az előbb utalt rá - ön is, ha úgy tetszik, aktuálpolitizál, amikor liberális, vagy baloldali külföldi uniós képviselőket idéz meg a színpadon - egyáltalán nem pozitív szerepben.

- Igen, ezt nem tudtam kihagyni. 

- Miért?

- Mert elfogultan, egyoldalúan vélekednek és foglalnak állást Magyarországról, mások pedig egyenesen dühödten acsarkodnak ránk. A Johannában elhelyezett aktuálpolitikai fricskának a személyemet is érintő, de elvi motivációi is voltak: több európai lapban megtámadtak, de arra nem adtak lehetőséget, hogy válaszoljak. Ezért jelenítettem meg az előadásban néhány újságot, például a Le Monde-ot. 

- Ez nem hasonló megoldás, mint amelyek Mohácsi János, vagy Gergye Krisztián előadásaiban megjelennek, csak ők másokat, például önt bírálják.

- Én nem aktuálpolitikai kérdésekben foglalok állást az előadásaimmal, hanem egy értékrend, mégpedig a konzervatív, keresztény értékrend mellett teszem le a voksot. Én nem viszem a színpadra se Mohácsit, se Gyurcsány Ferencet, nem gúnyolódom testi adottságaikon. Ilyen nálam nincs, és nem is lesz. 

- A Nemzeti egyik vendégrendezője, a világhírű Silviu Purcarete mondjuk tudta értelmezni a színház konzervatív, keresztény értékrendjét?

- Purcarete is szabad művész. Olyan inspiráló közeget talált a Csokonai Színházban és most a Nemzetiben is, ahol szabadon alkothat. Én mindig is nyitott, sokszínű színházat csináltam, most is ezt teszem. Sokszor egyébként szomorúan tapasztalom, hogy az önmagát nyitottnak értelmező értékrend viselkedik kirekesztően. Én nem rekesztek ki senkit.  

- Ezt lehet, hogy van, aki kétségbe vonná, de továbbra sem értem, mi a baja az Európai Unióval, miben csalódott?  

- Úgy gondolom, az Európai Unió egy óriási lehetőség. Nem volt alternatívája a csatlakozásunknak, ma is az unióban képzelhető el csak a jövőnk. De kétségbeejtő, ahogyan ma irányítják ezt a szervezetet. A piaci, az adminisztratív szemlélettel nem tudok kibékülni. Nem lehet úgy közös jövőt építeni, hogy éppen a kulturális sokszínűséget, a nemzetek mással össze nem hasonlítható jellegét akarják felszámolni, hogy mi magyarok, csak másodrendű polgárai lehetünk az uniónak. De azoktól a közös gyökerektől, alapelvektől is eltávolodik az unió mai elitje, amelyek Európa kultúráját évszázadok óta meghatározzák. 

- Ezért helyezte a Bolha a fülbe című előadásában a párizsi kuplerájt Brüsszelbe, amit - megvallom - eléggé erőltetettnek éreztem.

- Egyszer olvastam egy cikket, amiből kiderült, hogy Brüsszelben bordélyházba járnak az európai uniós tisztségviselők, innen jött az ötlet. 

- Nem zavarta, hogy Feydeau darabja eredetileg nem is Brüsszelben játszódik?

- Nem. Miért lenne ez baj. Úgy gondolom, hogy az a jó, ha a színház sokszínű. Még egyszer mondom: az se baj, ha egy színház "aktuálpolitizál", de ne tagadjuk le, ha azt teszi. 

- Nincs abban valamiféle összeesküvés-elmélet, hogy egyes rendezők akár egymással egyeztetve kampányolnak a kormány ellen?

- Én ilyet nem állítottam. Csak azt a tényt látom, hogy vannak, akik aktívan részt vesznek a kampányban. 

- Nekem a Vígszínházban látható Revizor, vagy a Radnóti Színház Csillagos ég című előadása kapcsán nem jutott eszembe, hogy ezekkel az alkotók kampányolni akarnának.

- Pedig használnak aktuálpolitikailag pontosan dekódolható üzeneteket. 

- A politikai színház, ha nem dicséri a kormányt, bűnnek számít?

- Nem bűn. És ki mondta, hogy nem lehet kritizálni? De ne tagadják le azt a tényt, hogy politizálnak. 

- Az is tény most már, hogy lemondta a Nemzeti szereplését a bécsi Burgtheater magyar fesztiválján. Ők nem jöttek Pestre, most a Burgtheater botrányára hivatkozva önök se utaznak. Ez egyfajta reváns? 

- Megtehettem volna, hogy rögtön visszautasítom a meghívást. 

- Tehát menni akartak Bécsbe?

- Nézzen utána! Több előadásról is egyeztettünk hetekig, végül közösen állapodtunk meg abban, hogy a Johanna a máglyánt játsszuk a Burgban. Kint járt Bécsben a Nemzeti műszaki gárdája, hetekig folyt a Johanna adaptálásának előkészítése a két színház között. Mivel ez egy drága produkció, költségmegosztásról is szó volt, de ebben nem jutottunk el a megegyezésig. Még azt is mondtam a munkatársaimnak, hogy mivel március 15-re esett volna a vendégszereplés, bocskaiban kokárdával akartam megjelenni. 

- Most akkor ebből a látványából kimaradnak a bécsiek?

- Beszéljünk komolyan. Olyan konferenciát szerveztek a bécsiek, amelyen egyedül képviseltem volna a konzervatív oldalt és velem szemben legalább nyolcan ültek volna a függetlenek közül. Hiába kértem a Burgtheater igazgatóját, hívja még meg legalább a pesti Operaház, vagy valamelyik magyar vidéki nemzeti színház igazgatóját, vagy a másik színházi szervezet vezetőjét,  Hartmann kitérő választ adott. De én még így is vállaltam a vitát.

 - Mikor döntött úgy, hogy lemondja a vendégszereplést? 

- Amikor kiderült, hogy a Burgtheater közel 50 millió eurós költségvetéséből hiányzik 8,3 millió, hogy az igazgató a rokonait nevezte ki vezető pozíciókba. Bebizonyosodott, hogy Hartmann morálisan megkérdőjelezhető figura. Keltette ellenünk a hangulatot, eljött Pestre kioktatni bennünket, miközben a saját háza táján nem tud elszámolni az általa vezetett intézmény pénzeivel. 

- Ő a gazdasági igazgatóját hibáztatja, el is bocsájtotta.

- Az igazgató felel végső soron mindenért. 

- Még nem tudjuk igazából mi történt, nem zárult le az ügy.

- Európa egyik legjobban dotált színházának a kasszájából akkora összeg hiányzik, amekkora a Nemzeti Színház több mint két éves teljes költségvetése. És ennek a színháznak a vezetője papol nekünk arról: mit, hogyan kell európai módon csinálni? 

- Ezért lett dühös?

- Az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a társulat többsége is megvonta a bizalmát Hartmanntól. Eszközzé váltunk volna ebben a helyzetben. 

- Ezt nem értem.

- Ha elmegyünk Bécsbe, legitimáltuk, erősítettük volna Hartmann pozícióját. 

- Hartmann úgy reagált, sajnálják, de valahogy kibírják az önök hiányát.

- Nem is kételkedtem ebben. 

- A Burgtheater mellett a pozsonyi Nemzeti Színház is nemet mondott önöknek a márciusi budapesti fesztivál meghívásra.

- Huszonöt meghívott társulat, színházi személyiség közül összesen ketten utasítottak el minket, a többiek nagy örömmel jönnek. 

- A mostani programba főként kelet és közép-európai társulatok kerültek be. Ezt kényszerhelyzet szülte?

- Nem, ez volt a koncepció. Elsősorban az egykori szovjet blokk keleti országainak a nemzeti színházait kerestük meg, akiknek a sorsa rokon a miénkkel. Azt tervezzük, hogy a találkozónak mindig egy ország lesz a díszvendége: most Oroszországot látjuk vendégül, a következő alkalommal Franciaországot. De már tárgyalunk olasz, spanyol, német társulatokkal is. 

- Nem kevés, kétszáz millió forint a sorozat költségvetése, azért ennyiből már lehet nemzetközi fesztivált rendezni.

- Ez reális nagyságrend egy ilyen rangú eseménysorozat esetében, és büszke vagyok rá, hogy ennyi pénzt sikerült kiharcolnunk.

 - Eddig két előadást rendezett ebben az évadban, a színház saját, új lapjában jelent meg Lévai Balázs véleménye, mely szerint nem sikerült megközelítenie a maga által magasra rakott lécet.

- Őmellette Osztovits Ágnes szemlézi a tevékenységünket hónapról hónapra, és hol dicsérnek, hol megrónak bennünket, egyikük ezért, másikuk azért. Tiszteletben tartom mindkettőjük felelősséggel vállalt véleményét. 

- Az a hír járja, hogy lényegesen csökkent a nézőszám. Mi igaz ebből? Volt olyan előadás, ami elmaradt, mert nem volt közönség?

- Építkezünk. Pályázatomban is jeleztem, hogy várhatóan lesznek efféle gondok. Na de ez minden nagy váltás esetében így van! Újra kell építeni a közönségünket, és jó úton haladunk. Van előadásunk, ami jobban megy, van, ami kevésbé. De hát ez is természetes. Azt látom, hogy a nézettségünk folyamatosan növekszik. Ez a kedvező tendencia most a mérvadó. 

- A Johanna a máglyán nagyon drága előadás. Nőtt a költségvetésük?

- Idén maradt a tavalyi 995 milliós állami támogatás, de az elmúlt év végén a minisztériumtól kaptunk még 300 millió forintot kifejezetten műszaki berendezések, eszközök beszerzésére, vagy például a lámpapark megújítására, amelyre tíz éven át alig költöttek. 

- Ha nem nőtt a költségvetés, hogyan telik két újságra is?

- Ez belefér a keretünkbe. A saját gyártóműhelyek beindításához, amelyek már rövid távon is költségkímélő módon szolgálják majd a Nemzeti igényeit, valamint a fesztiválra viszont pluszforrások kellenek. 

- A János vitézben, amit ön rendez, és március elején lesz a premierje, két egyetemi osztály is szerepel. Az egyikbe - a Színművészeti Egyetem negyedéves osztályába - jár a fia, a másiknak, a kaposvári egyetem másodéves hallgatóinak pedig ön az osztályfőnöke. A személyes kapcsolat miatt választotta őket?

- Nyilván ez is közrejátszik. A fiam Marton László osztályába jár, akivel jó a kapcsolatom, akárcsak az osztályt szintén tanító Hegedűs D. Gézával. Ez egy tehetséges osztály. A saját tanítványaim pedig oktatási céllal vannak a produkcióban. Egyébként János vitézt Mátray László, a boszorkányt Szűcs Nelli, a Francia királyt Varga József játssza. A többi szerepet pedig a diákok alakítják. 

- A társulatról még nem lehet elmondani, hogy egy nyelvet beszélne. Változtat a következő évadban? 

- Én nem küldök el senkit. Várom a színészek válaszát. Néhány leendő új taggal is tárgyalok, de lényeges átalakítást nem látok sem indokoltnak, sem szükségesnek. 

- Hamarosan jön a választás; ha nem a Fidesz nyer, veszélyben érezné a pozícióját?

- Nem lepődnék meg, ha egy új kormány úgy gondolná, hogy nem nekem kell vezetnem a Nemzeti Színházat. Az biztos, hogy ha így alakul, nem fogok az elmenetelemből nagyszabású színházi produkciót rendezni. Van hova mennem, tíz éve nem fogadtam el egyetlen külföldi rendezésre szóló meghívást sem.  

- Ön ott volt Kerényi Imre tervezett lapjának induló megbeszélésénél?

- Nem. 

- De Kerényi hivatkozott önre, mint leendő szerzőre, aki öt gyerekes családapa.

- Idegesített is, mert hat gyerekem van, úgy látszik, Imre valamelyik gyerekemről nem akar tudomást venni. De a lappal kapcsolatban nem szólított meg. 

- Írna ilyen lapba?

- Nem tudom. Valószínűleg igen. De az biztos, hogy a hat gyerekemre vagyok az életemben a legbüszkébb.

A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Frissítve: 2019.04.25 20:28

Könyvfesztivál: észak szelleme a Millenárison

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:30

Fotó: Draskovics Adam
A skandinávokra jellemző világra nyitott szemlélettel is találkozhatunk a csütörtökön induló 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a magyar kulturális közélet több mint negyedszázados hagyománya. A januárban induló nemzetközi könyvvásár-sorozat jegyzett rendezvénye, amely lehetőséget ad a könyvpiac szereplőinek a szakmai bemutatkozásra és az üzleti partnerkapcsolatok építésére. Az esemény fontos szellemi fórumot is jelent, ahol a szerzők és a kiadóik az olvasókkal, a média képviselőivel is találkozhatnak” – mondta a Népszavának Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Vince Kiadó ügyvezetője.

Idén 24 ország 145 kiállítója lesz jelen a fesztiválon, a négy nap alatt mintegy négyszáz program zajlik a Millenáris bel- és kültéri helyszínein. A díszvendég ország Norvégia, a díszvendég író a norvég kortárs irodalom egyik fenegyereke, Karl Ove Knausgård. A norvég könyvkiadás és irodalom képviseletében Klara Hveberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjørn Berge, Tomas Espedal, Åsmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig is Budapestre látogat. A norvégok különleges programokkal mutatják be kultúrájuk egy-egy szeletét a magyar fővárosba. „A megnyitón például egy három tagú – két norvég és egy magyar zenészből álló – zenekar szolgáltatja a zenei installációt. Norvég folklór muzsikával, jó hangulatban indul a fesztivál. Akár tanulhatnánk is tőlük, ha a magyar díszvendégség szervezéséről gondolkodunk. Vajon ki mernénk-e állítani egy magyar zenei műsort sváb, szlovén vagy szlovák művészek tolmácsolásában?” – vetette fel az MKKE elnöke.

A könyvfesztivál keretében 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját az ígéretes, elsőkötetes szerzőknek, amelyen idén Mécs Anna Margó-díjas író képviseli Magyarországot. Kísérletező kedvű, tehetséges fiatal szerzőként mutatkozott be 2018-ban a Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvtáros Klub keretében szociológusok, könyvtárosok számolnak be a legújabb kutatási eredményeikről, amelyek módszertani alapot nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek, hogyan támogathatják a legfiatalabbakat is abban, hogy betű- és olvasásbarát – végső soron könyvvásárló – emberré váljanak. A könyvfesztiválon új helyszínt kap a Gyerek(b)irodalom: a vadonatúj Nemzeti Táncszínház gyönyörű előcsarnokát vehetik birtokba a jövő reménybeli olvasói és az ifjú olvasók. Lesz bábműsor, mesemondás, színjátszás, könyvbemutató, kézműves kreatív foglalkozás, közös meseszövés, kiállítás illusztrációkból. Újra egyre népszerűbb a képregény műfaja: a rajongók a fesztiválon nemcsak bevásárolhatnak, hanem közreműködhetnek is a képregények írásában, rajzolásában. A független könyvesboltok ünnepe is a fesztivál hagyománya: április 26-án kora estétől éjfélig mintegy húsz budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat a Kis Könyves Éjen, immár nyolcadik alkalommal.

Stabil anyagi lábakon áll, önfenntartó, ugyanakkor pénzügyi eredményt nem termelő rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. „Az, hogy egy kultúrával foglalkozó, könyves csapat külső támogatás nélkül képes előállítani egy ilyen óriási programot – benne a Gyerek(b)irodalom, a Könyvtáros Klub vagy a Kis Könyves Éj rendezvényeivel –, igazán egyedülálló” – hangsúlyozta Gál Katalin. A könyvfesztivál ráadásul ingyenesen látogatható, rengeteg könyv pedig kedvezménnyel kapható.

Harc a bestsellerekért

A Kreatív Európa uniós fordítástámogatási pályázata lehetőséget ad Magyarországnak – és a hozzá hasonló, kisebb országoknak – arra, hogy a pályázati forrás bevonásával adjon ki kortárs ukrán, lengyel, román, bolgár, észt, lett, litván, török műveket. Mint Gál Katalin elmondta: a kisebb európai nyelveken írt szövegek magyar változatának kiadására készülve is megbízhatnak a kiadók nagyon jó műfordítókat, a speciális nyelvterületeken születő művek esetében pedig lehet találni valamilyen közvetítő nyelvet – többnyire az angolt. Ugyanakkor a nagy világnyelveken születő sikerkönyvek magyar fordításai szinte egyidőben jelennek meg az eredeti alkotással. „Amint elkészül egy kézirat – például angolul –, azonnal megkezdik a munkát az ügynökök, és licitálással, aukciókon értékesítik a jogokat. Egy-egy ígéretesebb mű kiadási jogának megszerzése körül folyhatnak viták, küzdelmek. Értelemszerűen a tőkeerős kiadók vannak előnyben, azok, akik gyors döntést hozva képesek élni egy-egy előnyös üzleti lehetőséggel” – mesélte az MKKE elnöke.

Szent György rózsája

Április 23-án Barcelona utcáit és tereit könyvárusok lepik el, Rambla sétálóutca virágárus bódéi vörös rózsákkal telnek meg – olvasható a Spanyolban Otthon blogon. Katalónia könyvnapja Sant Jordi (Szent György) napjához, illetve legendájához kapcsolódik: a történet szerint a legyőzött sárkány sebéből kiszökő vér rózsává változott, György lovag pedig ezzel vigasztalta a megszabadított királylányt. Sant Jordi napján ezért a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, akik ezt egy könyvvel köszönik meg. Barcelonában mintegy száz éve rendeznek könyvvásárt e napon, amely egybeesik Shakespeare születésének és halálának, valamint Cervantes temetésének napjával is. Az Unesco 1995-ben április katalán javaslatra nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá április 23-át.

Frissítve: 2019.04.25 14:20