A diktátorok sorsán Janukovics

Letartóztatási parancsot adott ki Viktor Janukovics leváltott államfő ellen az ukrán rendőrség - közölte Arszenyij Avakov ideiglenes belügyminiszter hétfőn, hozzátéve, hogy Janukovicsot tömeggyilkosság vádjával akarják őrizetbe venni.

A posztjáról eltávolított államfő hollétéről különböző értesülések látnak napvilágot az ukrán médiában. Elterjedt a híre, hogy állítólag a Krím-félszigeten van, ahol már őrizetbe is vették. Ez utóbbit azonban az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) nem erősítette meg. Az SZBU tevékenységének felügyeletével megbízott Valentin Nalivajcsenko és Arszenyij Avakov ideiglenes belügyminiszter eközben a Krími Autonóm Köztársaság fővárosába, Szimferopolba érkezett, Nalivajcsenko szavai szerint rövid munkalátogatásra.

Avakov Facebook-oldalán tájékoztatta az ukrán lakosságot mindazokról az információkról, amelyek Janukovivcs menekülésével kapcsolatban állnak. Eszerint Janukovics Andrij Klujev, az elnöki adminisztráció vezetőjének és őrségének kíséretében a hétvégén Kijevből helikoptereken a kelet-ukrajnai Harkivba repült. Terveivel ellentétben azonban nem vett részt a Régiók Pártja tanácskozásán, hanem felvette videóüzenetetét, amelyet később az ukrán média ismertetett, majd helikoptereken a donyecki repülőtérre utazott. Megérkezve átszállt kíséretével két chartergépre, ám az ukrán határőrség megakadályozta, hogy elhagyják az országot Oroszország irányába.

Ezt követően autókonvojban a Krím-félszigetre utaztak, és megszálltak az egyik magánszanatóriumban. Janukovics - értesülve arról, hogy a parlament Olekszandr Turcsinovot bízta meg az államfői feladatok ideiglenes ellátásával - sietve a szevasztopoli nemzetközi repülőtérre hajtatott. "Nalivajcsenko és én akkorra már megérkeztünk a repülőtérre, ezért Janukovicsék visszafordultak, és Balaklava környékén egy magánrezidenciában álltak meg" - írta Avakov. Testőreinek egy része ezután fegyvereikkel együtt a rezidencián maradt. Janukovics írásba adta, hogy lemond az államfőnek járó őrségről, majd maradék testőreivel és Klujevvel együtt ismeretlen irányba távozott..

Tömeggyilkosság a vád

Az ukrán egészségügyi minisztérium adatai szerint legkevesebb 88 tüntetőt öltek meg az összecsapások során, míg ellenzéki források szerint az áldozatok száma százas nagyságrendű. Janukovics mellett több tisztviselő is szerepel a körözési listán. Janukovics szombaton egy Harkivban rögzített televíziós nyilatkozatban azt mondta, puccs történt ellene, nem tervezi, hogy elhagyja az országot és legitim elnöknek tekinti magát.

Hazaárulónak nevezte Janukovicsot az orosz állami tévé műsorvezetője

Viktor Janukovics ukrán elnök elárulta népét, amikor elmenekült Kijevből - jelentette ki az orosz állami televízió vasárnap esti hírmagazinjában egy neves orosz televíziós újságíró. Dmitrij Kiszeljov szavai a fő orosz televíziós csatornán arra utalnak, hogy Moszkva aligha próbálkozik Janukovics hatalomba való visszahelyezésével. Annak ellenére sem, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter a hét végén felszólított a Janukovics és három európai uniós külügyminiszter között létrejött pénteki megállapodás betartására, amely - legalábbis papíron - hivatalában tartotta volna az ukrán elnököt az új választásokig.

Kína: felmerül az államcsíny

Mivel Ukrajnában nem választások útján váltották le a törvényesen megválasztott kormányt, érthető a menesztett államfő, Viktor Janukovics megfogalmazása, miszerint Kijevben "államcsínyt" hajtottak végre - fogalmazott egy kínai szakértő a Hszinhua hírügynökségnek. A központi állami hírügynökséghez hasonlóan a Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao is elemző szakértőket szólaltatott meg kommentár helyett hétfőn.

A Hszinhuában Liu Feng-hua, a társadalomtudományi akadémia kutatója úgy vélte, egyelőre nem látszik az események vége, nem jósolható meg biztonsággal, hogy a feszültség feloldható-e Ukrajnában. Megjegyezte, hogy a térség más országaiban a "színes forradalmak" során az ellenzék által vezetett utcai tüntetéseket az elnöki, vagy parlamenti választások időszakára szervezték, Ukrajnában viszont ezúttal a "radikális ellenzéki csoportok" azt megelőzően ragadták magukhoz a hatalmat.

1956- Magyarország, 1968- Csehszlovákia

Vlagyimir Putyin orosz elnök remélhetőleg gyorsan felismeri, hogy Ukrajnával kapcsolatos lehetőségei korlátozottak, mivel nem 1956 Magyarországáról és nem is 1968 Csehszlovákiájáról van szó, amikor a Kreml nyers erővel vetett véget a két országban zajló változásoknak - írta hétfői kommentárjában a Financial Times. A londoni gazdasági napilap szerkesztőségi cikke szerint ha Moszkva durva katonai választ ad a kijevi fordulatra, akkor az orosz hadsereg mindenütt felkelésekkel találja magát szembe. Putyin próbálkozhat más alantas módszerekkel is, leállíthatja például Ukrajna földgázellátását, ahogy 2006-ban és 2009-ben is megtette, vagy kereskedelmi embargót hirdethet. Mindez azonban nem változtatna azon a tényen, hogy a Kreml szövetségese, Viktor Janukovics, az elűzött ukrán elnök immár nem bír semmiféle befolyással. Putyin kereshet ugyan másik pártfogoltat magának, stratégaként mindazonáltal tudnia kell, hogy működésképtelen az a taktikája, amelynek célja Ukrajnát Oroszország csatlósává tenni. Egyelőre nem egyértelmű, hogy az orosz elnök hajlandó-e ezt a realitást elfogadni, vagy azt tervezi, hogy felveszi a harcot, ezért igen fontos az összehangolt nyugati válasz, nemcsak az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió részéről is - áll a Financial Times hétfői kommentárjában.

Több milliárd euróra lenne szükség

Annak ellenére, hogy Ukrajnában sikerült véget vetni az erőszaknak, a gazdasági válság csak egyre mélyül. Sok milliárd euróra lesz szükség a fizetésképtelenség elkerüléséhez. Alekszander Turcsinov ideiglenes államfő első beszédében is hazája katasztrofális pénzügyi helyzetére utalt, s közölte, hogy a fizetésképtelenség határához érkeztek.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is segítenének, ugyanakkor feltételekhez kötnék a támogatást. Jack Lew amerikai pénzügyminiszter felszólította Kijevet, a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) forduljon segítségért. Mint mondta, mihelyst feláll az új kormány, a kabinetnek lehetősége van támogatást kérvényezni, s lehívni az IMF eszközeit, így „Ukrajna visszatérhet a demokráciához, stabilitáshoz és a gazdasági növekedéshez”.

Hasonlóképpen nyilatkozott George Osborne brit pénzügyminiszter, aki azt közölte, „azonnal készek vagyunk az IMF-en keresztül és hitelek által segíteni Ukrajnát. Jó befektetésekre számíthat az ország”. Hozzátette, az ukránok bizonyították, hogy közelebb akarnak kerülni Európához.

Az Európai Unió is jelentős segélyt, egyes források szerint legalább 20 milliárd eurót ígért Kijevnek, a támogatást azonban az új kormányzat reformjaihoz köti. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter utalt arra, senkinek sem állhat érdekében, hogy Kijev fizetésképtelenné váljon, hiszen ez más országokra nézve is súlyos következményekkel járhat.

Ma Ukrajnába érkezik Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.