Paks, az ígéret földje

Egymás után cáfolták a demokratikus ellenzéki pártok Németh Lászlóné fejlesztési miniszter tegnapi, Pakson elhangzott állításait. Az MSZP, az LMP, és az Együtt-PM szerint ugyanis kizárt, hogy a paksi atomerőmű bővítése során 40 százalékos lesz a magyar beszállítói hányad, tízezer új munkahely létesül, és 13 százalékkal olcsóbb lesz az új blokkokban termelt áram ára. A valóság az, hogy legalább kétszeres áron termelik majd az új reaktorokban a villamosenergiát, mint a mostaniakban. Csupán néhányszáz új munkahely teremtődik. A hazai beszállítói hányad pedig jó ha tíz százalék lesz.

Hazudott Németh Lászlóné, amikor tegnap Pakson azt mondta, hogy 13 százalékkal lesz olcsóbb a villamosenergia ára az atomerőmű bővítésnek köszönhetően - jelentette ki Jávor Benedek független országgyűlési képviselő. Szakértők számításai szerint ugyanis a paksi új blokkok 30 forint/kilowattóra áron tudják majd előállítani az energiát, miután csupán az orosz kölcsön költsége 15 forintos kilowattóránkénti terhet jelent majd az áramárban. Ez a duplája a jelenlegi piaci árnak. Az Együtt-PM határozottan ellenzi a paksi bővítésről szóló titkos és sunyi paktumot, a folyamatos hazudozást és továbbra is úgy véli, Paksról a népnek kell döntenie - fogalmazott az Együtt-PM társelnöke.

A baloldali Összefogás szerint a paksi atomerőmű-beruházás csak néhány száz tartós munkahelyet eredményez. Az ellenzéki szövetség pártjai arra számítanak, hogy a parlament még márciusban dönt az erőmű bővítéséhez szükséges hitelszerződésről. Erről már Szabó Imre volt MSZP-s környezetvédelmi miniszter beszélt tegnap.

Jávor Benedek ugyanakkor elmondta: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2009-ben készült vizsgálata szerint a két új blokk mintegy tíz évig tartó építése hat-hétezer munkahelyet teremt, működésük viszont mindössze hét-nyolcszáz tartós állást eredményez majd. Szerinte példátlan, hogy egy ekkora beruházásnak ilyen kicsi legyen a munkahelyteremtő képessége, ha tehát a kormánynak új állások létrehozása a célja, akkor a paksi bővítéssel "a legrosszabb megoldást választotta". Az Összefogás úgy véli épületfelújítási programok megvalósítása és a megújulóenergia-termelés sokszorta annyi állást eredményezne, mint az atomerőmű bővítése. A PM társelnöke elmondta, információik szerint a kormánytöbbség március közepére még egy parlamenti ülést tervez, amelyen nemcsak a paksi beruházáshoz kapcsolódó hitelszerződést készül napirendre venni, hanem amiatt módosítani akarják az államadósság-plafonról szóló szabályt is.

Az MSZP-s Szabó Imre szerint a paksi beruházás kis és közepes vállalkozások helyett csak egy cégcsoport, a Közgép számára lenne kedvező. Szerinte ez magyarázza a sietséget, amellyel a kormány a szerződést megkötötte, mivel az Orbán-kormány célja az lehet, hogy ha veszít a választáson, ezen "a cégbirodalmon keresztül spájzoljon be" az ellenzéki időszakra.

Az LMP kíváncsi a magyar beszállító adataira

Valamennyi olyan cég adatait ki akarja kérni az LMP a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től és a MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től, amelyek közpénzből vagy uniós forrásokból részesülnek a paksi bővítés keretében - jelentette be tegnap Szél Bernadatt. Az LMP társelnöke azt mondta, hogy információi szerint a kabinet továbbra is kitart amellett, hogy a paksi bővítésen 40 százaléknyi magyar beszállító fog dolgozni. Hozzátette, már egy ideje zajlik a cégek pályáztatása a részvételre. A fejlesztési miniszter megjegyzésére, miszerint az új uniós költségvetési ciklus forrásainak egy részét ezeknek a vállalkozásoknak az alkalmassá tételére fogják fordítani, az LMP egyfajta osztogatást sejt. A paksi bővítésről készült megvalósíthatósági tanulmány (Lévai projekt) szerint kevesebb mint száz magyar cég alkalmas arra, hogy részt vegyenek egy ilyen munkában. A Németh Lászlóné által közölt számítások például az áram áráról a vagy fantomtanulmányok részei vagy "sima hazugságok", senki sem látta azokat - jelentette ki az ellenzéki képviselő.

A volt környezetvédelmi miniszter Ukrajna példáját felhozva utalt arra, milyen az, ha egy ország az orosz elnök, "Putyin ölelésébe kerül", és egyetlen partnere az energiaellátásban egy diktatórikus hatalom. Szerinte a kormány az Oroszországgal kötött szerződéssel eladta Magyarország függetlenségét, és a nyugat helyett Fehéroroszország, Azerbajdzsán és Türkmenisztán felé fordította az ország szekérrúdját, de ezen az emberek az április 6-ai választáson még változtathatnak.

Az ellenzéki politikusok Németh Lászlóné fejlesztési miniszter tegnapi Pakson tett látogatásán elhangzottakra reagáltak. A miniszter sajtótájékoztatóján közölte: a számítások szerint 13 százalékkal csökkenthető lesz a villamos energia ára, ha megvalósul a kapacitásbővítés, azaz megépül a tervezett két atomerőművi blokk Pakson. Ez a gazdaság élénkítését és a befektetők vonzását is segíti - tette hozzá. Némethné leszögezte, nem lehet kérdés a kapacitásfenntartás szükségessége.

A miniszter megismételte a korábban már elhangzott állításokat: az építkezés a magyar bruttó hazai termék (GDP) egy százalékos növekedését hozhatja, a beszállítók 40 százalékát hazai cégek adhatják. Ez szerinte a mintegy 10 milliárd eurósra becsült beruházási költségek 40 százalékát jelenti. Az orosz fél azonban pályázatni fogja a leendő beszállítókat, a magyar félnek ugyanakkor véleményezési, felülbírálati joga van - jegyezte meg Némethné. (Ismeretes: az Európai Unió versenyjogi vizsgálatot helyezett kilátásba amiatt, hogy az oroszok tendereztetés nélkül kapták meg az építési megrendelést a magyar kormánytól.)

Elemzők úgy látják, a hazai vállalkozók számára kellemetlen fejlemény, hogy miközben az orosz fővállalkozó a Roszatom versenytárgyalás nélkül kapta meg a magyar kormányzattól az óriási megbízást, az atomipari vállalat kemény versenyeztetésen választja majd ki a magyarországi beszállítóit. A paksi beruházásról szóló megállapodást pedig könnyű lesz betartania a Roszatomnak, miután az egyezségben csupán az szerepel, hogy a felek törekednek a 40 százalékos magyar részvétel elérésére. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő a sajtóhírek szerint mindössze nyolc százalékos magyar beszállítói arányról beszélt. A hazai szakemberek pedig kedvező esetben 10-15 százalékos magyar közreműködői részarányt tartanak valószínűnek.

Miniszter a kormány álláspontját ismételve elmondta: közvetlenül 8-9 ezer szakembernek biztosíthat munkát a két új paksi blokk felépítése, de ezen felül még jelentős számú új munkahelyet vár a kormány a projekttől. Elemzők szerint viszont a kormányzat által remélt álláshelyeknek csupán a töredéke létesül majd.

Némethné arról is beszélt: "az aláírt államközi hitelszerződés üzleti modellen alapul. A hitel terheit, kamatait nem terheljük rá a beruházásra, így az ott megtermelt energia olcsóbban kerülhet a piacra" - mondta a miniszter. Németné szerint ezt az EU nem fogja burkolt állami támogatásnak minősíteni. "A megállapodásokat előzetesen bemutattuk az EU-nak, amely nem emelt kifogást" - mondta, hozzátéve, hogy az előkészületek előrehaladtával aláírandó szerződéseket szintén be fogja mutatni a kormány Brüsszelben.

Elemzők felhívják a figyelmet: abban az esetben, ha a magyar adófizetők forintjaiból törlesztjük az orosz hitelt, és a leendő külföldi vevők – a kormány szerint elsősorban a német ipar – kapják az új blokkokban termelt olcsó paksi áramot, ők részesülnek az erőműbővítésre elköltött költségvetési támogatásból is.