Előfizetés

Forrnak az indulatok

Szívinfarktusban hunyt el a ráckevei bíróság tárgyalótermében 2014. február 18-án a 73 éves Pataki József, aki azért indított pert, hogy visszakapja évekkel ezelőtt kölcsönadott pénzét. A köztiszteletben álló egykori vállalkozó feldühödött, mert a hitel kezese-felvevője, az alperes letagadta, hogy a szerződésen az ő neve szerepel. Nem másról van szó, mint a helyi önkormányzat fideszes alpolgármesteréről.

A történet négy évvel ezelőtt kezdődött - mesélte Tóth Csaba, az elhunyt felperes unokája lapunk érdeklődésére. Elmondta: nagyapja Pataki József egykori vállalkozótól, unokaöccse Bukri József vállalkozó 2009 decemberében, majd 2011 júniusában, összesen 18 millió forintot kért kölcsön 3 százalékos kamatra. Időközben azonban, két évvel ezelőtt, a kölcsönfelvevő elhalálozott.

Bukri József özvegye, Bukriné Gyengési Erzsébet (Ráckeve fideszes alpolgármestere) azonban mindössze mintegy 6 millió forintot törlesztett. Ezért Pataki József a bíróságon keresztül szerette volna behajtani a tartozást. Pataki József unokája szerint az alpolgármester asszony az első kölcsönszerződést kezesként, míg a másodikat már hitelfelvevőként írta alá.

Az alperes sem az első múlt évi, sem pedig az idei február 18-i tárgyaláson nem ismerte el, hogy az általa aláírt papírok hitelesek lennének. Kijelentette: az aláírás nem tőle származik. A felperes által felkért írásszakértői vélemény azonban azt állapította meg, hogy 99,9 százalékban az aláírás hitelesen az alperestől származik.

A ráckevei alpolgármester ennek ellenére is tagadta, hogy ő írta volna alá az említett kölcsönadási dokumentumokat, ami annyira felbőszítette a felperest, hogy szíve hirtelen megállt. A teremben lévő családtagok hiába siettek segítségére, a helyszínre érkező mentők csaknem háromnegyed órán keresztül harcoltak életéért, ám sajnos nem sikerült újraéleszteni az idős férfit.

Tóth Csaba, a felperes unokája közölte: nagyapja életének utolsó mondata az volt, hogy megelégszik 15 millió forinttal, a kamatokat nem követeli, és ha ezt az összeget megkapja, eltekint attól, hogy egy 2013. márciusában rögzített, a hitelt bizonyító hangfelvételt (amiben Bukriné elismeri a kölcsön tényét) a bíróságon bizonyítékként lejátszák.

Az ügy pikantériája az is, hogy Pataki József (felperes) jól jövedelmező raklapgyártó vállalkozását 2005-ben térítésmentesen átadta Bukri Józsefnek (az alperes alpolgármester férjének).  Az elhunyt felperes unokája szerint a február 18-i félbeszakadt tárgyalás óta az alperes alpolgármester rendőri védelem alatt áll, mert a bíróság folyosóján a tragédiát követően az érintett felek hozzátartozói között heves szóváltás zajlott le.

Érdekesség, hogy Tóth Csaba és Bukriné háza között mintegy 100 méter távolság van, így az utcában vigyázó rendőrautó nemcsak az alpolgármestert védi, hanem Tóth Csaba úgy véli "őt is szemmel tartják, nehogy bántalmazza az alpolgármestert, akit nagyapja haláláért felelősnek tart."  Tóth Csaba közölte azt is, hogy a bíróság a félbeszakadt tárgyalást, csak az elhunyt Pataki József hagyatéki eljárásának lezárulta után folytatja.

A Ráckevei Hírhatár online újság tudósítása szerint 2014. február 21-én, pénteken képviselő-testületi ülést tartottak Ráckevén, melyen Szadai József polgármester javasolta az alpolgármester menesztését.

Azonban Bukriné Gyengési Erzsébet alpolgármester a helyén maradt, mert a testület két fideszes támogatású tagja a javaslat ellen volt. Szerettük volna megszólaltatni Bukriné Gyengési Erzsébet alperest, hívtuk mobiltelefonján, üzenetet hagytunk neki, ám lapzártánkig nem hívott vissza.

Megint elmeszelte az Ab a büntetőadót

Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényi rendelkezés, ezért annak alkalmazását megtiltotta az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap meghozott határozatában. Egy tatabányai munkaügyi bíró indítványa alapján az emberi jogi egyezményre, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának több tavalyi döntésére hivatkozva az Ab kimondta, a vitatott törvényi rendelkezés, amely a különadó mértékét rögzíti, ellentétes a tulajdon védelmével. Miután a rendelkezés 2013. december 30-ig volt hatályban, az Ab nem semmisítette meg a jogszabályt, de alkalmazását megtiltotta a bíróságok számára.

A 98 százalékos különadóról a Fidesz hatalomra kerülését követően hozott törvényt, hogy megadóztassa a 2005-2010 közötti, szerinte "pofátlan" mértékű, kétmillió forint feletti végkielégítéseket.

Az adó eredetileg visszamenőleges hatályú lett volna, de nemcsak emiatt futott neki végül háromszor az Országgyűlés az idevágó törvény megalkotásának, hanem azért is, mert 2010-ben és 2011-ben az Ab kétszer is megsemmisítette a szabályozást, annak nyilvánvaló alkotmányellenessége miatt. Tavaly úgy módosították a szabályozást, hogy 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentették a végkielégítéseket terhelő különadót.

Az Ab mostani döntése tehát megkésett, ám Salamon László alkotmánybíró mégis különvéleménnyel élt. A KDNP egykori képviselője maga is megalkotója volt a jogszabálynak, sőt, megszavazta azt a döntést is, ami az Ab jogköreit korlátozta. Miután ugyanis 2010. október 26-án az Ab alkotmányellenesnek minősítette a 98 százalékos különadót, a Fidesz-KDNP módosította az alkotmányt és az Ab-ről szóló törvényt, így a testület azóta nem vizsgálhat költségvetést érintő jogszabályokat.

Jogsértők Papcsákék

B.L.N.
Publikálás dátuma
2014.02.25. 06:12
A hajléktalanok mellett állt ki a bíróság Zugló önkormányzatával szemben FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egyelőre csak elsőfokon, de elmarasztalta a zuglói önkormányzatot a bíróság, amiért 2011 őszén ledózerolta hajléktalanok saját építésű otthonát: a fideszes Papcsák Ferenc vezette kerületnek a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint fejenként félmillió forintot is fizetnie kell az elüldözött hontalanoknak.

Hiába próbálta elüldözni a hajléktalanokat, jogsértést követett el a zuglói önkormányzat velük szemben, amikor 2011 őszén önkényesen ledózerolta saját építésű, otthonként szolgáló kunyhóikat - határozott tegnap első fokon a Fővárosi Törvényszék.

A Papcsák Ferenc vezette kerület minden előzetes tájékoztatást, hivatalos és szabályos eljárást mellőzve, "a hajléktalanok érdekérvényesítő képességének gyengeségét kihasználva" elbontotta az otthonokat, ingóságaikat megsemmisítette, gyakorlatilag hatóságként járva el. Az ott élőket "megalázó helyzetbe hozta, amikor végig kellett nézniük, hogy mindennapi tartózkodásra szánt dolgaikat akaratuk ellenére szemétként kezelik" - szólt az ítélet.

A polgármester gazdagodott
Havonta átlagosan bruttó 15,5 millió forinttal lett gazdagabb Papcsák Ferenc, aki 2013 legjobban kereső képviselője lett - derül ki a polgármester vagyonbevallásából. Más bevételei mellett, egyedül az ügyvédi irodájából bruttó 160 millió forint osztalékot vett ki. Ezzel két év alatt megháromszorozta az irodától származó bevételét: 2010 és '11-ben még csak bruttó 51 és 40 millió forint osztalékot fizetett a képviselőnek a Papcsák Ügyvédi Iroda. A kiugró osztalék nemcsak önmagában meglepő, de Papcsák irodájának méretéhez viszonyítva is az: a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint mindössze egy ügyvédből és két ügyvédjelöltből, meg egy titkárságvezetőből áll az iroda csapata.

Ezért Zuglónak, ha a végzés jogerőre is emelkedik, 15 napon belül magánlevélben bocsánatot kell kérnie a hat hontalantól, akik részére még fejenként félmillió forintot is ki kell fizetnie kártérítésként, plusz az építmények elbontásától számítva a kifizetésig járó kamatot.

A kerület eljárásának alapja az volt, hogy 2011. október 17-én "köztisztasági feladatok ellátása céljából" bérleti szerződést kötött a MÁV Zrt.-vel az érintett Egressy-Francia úti vasúti töltésnél lévő területre, és Zugló lényegében azt vállalta, hogy azt egy későbbi - a szerződésben meg nem jelölt - időpontban kiürítteti, majd "tiszta állapotban" visszaadja a telepet a MÁV-nak.

A kunyhólakók akkor már 6-8 éve éltek ott, és a MÁV éveken át nem tett semmilyen jogi lépést ellenük. De az önkormányzat már másnap intézkedett: sok lakó dolgozott, így otthon sem volt, amikor kunyhóikat ledózerolták. Az egész bontást a kerületi rendőrség biztosította.

Ezek után - noha volt, aki hajléktalanszállóra tudott költözni - többen már valóban az utcára kényszerültek. Végül a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, és A Város Mindenkié (AVM) csoport támogatásával, hatmilliós kártérítésért és nyilvános bocsánatkérésért összesen hat hajléktalan ember perelte be az önkormányzatot, a per végül 2012 októberében indult.

Zugló arra is hivatkozott, hogy nem a hajléktalanok, hanem a közelben élők jogai sérültek azáltal, "hogy a környékükön más emberek otthonai voltak". Ráadásul a XIV. kerületi rendőrkapitány, Réti László szerint gyakran kaptak panaszokat kóbor kutyákról, füstről, és amikor az önkormányzat jelezte a bontási szándékát a rendőrség felé, biztos volt a rendőrség számára is, hogy a "problémát az otthonok lebontásával kell megoldani". Csakhogy a kerület konkrét végső határidőt sem jelölt meg, hogy mely időpontig kellene a telepet elhagyni.

"Precedens értékű ítélet született" - reagált a végzésre Muhi Erika, a hajléktanok jogi képviselője. Hiszen bíróság még nem mondta ki ennyire egyértelműen, hogy az önkormányzatok a kriminalizálás ellenére "nem tehetnek meg bármit a hajléktalan emberekkel szemben".

Semmi jogalapja nem volt arra sem, hogy elszállítsa a hontalanok saját személyes tárgyait, még ha azok Zugló szerint jogellenesen is kerültek a területre. Ha az önkormányzat fellebbez az ügyben, a Fővárosi Ítélőtábla mondja ki a végső szót.