Az új parlament által leváltott Viktor Janukovics államfő tömeggyilkosság vádjával akarja őrizetbe venni az ukrán rendőrség. A Kijevből elmenekült vezető, aki magát mindmáig legitim államfőnek tekinti hírek szerint a keleti országrészben bujkál, de hollétéről egyelőre biztosat nem lehet tudni.
A tegnapi nap folyamán először olyan információ látott napvilágot, hogy Janukovicsot a Krímben letartóztatták, de később cáfolták az értesülést. Ezt követően egy képviselő Facebook oldalán azt állította, hogy a volt elnököt és közvetlen környezetét a Moszkvai Patriarchátus egyik kolostorában találták meg, kíséretében mintegy ezer személy volt. Ezt a hírt lapzártánkig egyetlen hivatalos forrás sem erősítette meg.
A nyugati országok legitimként ismerték el tegnap a Kijevben felállt új hatalmat, Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő viszont megkérdőjelezte az új ukrán hatalmi szervek törvényességét. Moszkva a szélsőségesek megfékezését követeli. Az orosz külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint az ideiglenes ukrajnai hatóságok "diktatórikus" és "terrorista" módszerekkel nyomják el a különvéleményen lévőket Ukrajna különböző körzeteiben.
Medvegyev bírálta a nyugati államok állásfoglalását, Vlagyimir Putyin államfő nem nyilatkozott. Medvegyev azt is közölte, hogy Moszkva teljesíteni fogja az orosz-ukrán szerződéseket, amint van legitim kormány, amellyel tárgyalni lehet.
Az ukrán gazdaság jelenlegi helyzetében ugyanis létfontosságú a tavaly decemberben aláírt orosz hitel és az új gázár szerződés. Az orosz kormányfő viszont azt mondta, hogy a gázár csökkentéséről szóló szerződés konkrét határidőkhöz kötött és e határidők lejártát követően már a szerződés teljesítése egyeztetés tárgya.
Mesterházy Attila MSZP elnök, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje tegnap nyilatkozatban reagált arra, hogy az ukrán parlament vasárnap hatályon kívül helyezte a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy továbbra is teljes támogatásukról biztosítják Ukrajna demokratikus átalakulását ás európai integrációját, és meghatározó kérdésnek tartják azt is, hogy az ott élő kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok törvényesen kivívott jogai érvényesüljenek. Ezért aggodalomra ad okot a nyelvtörvény eltörlése, mert ez az intézkedés nemcsak a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát korlátozza, de a kisebbségi kultúra és oktatás fennmaradását is veszélyezteti. A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje szerint ez a döntés szemben áll a demokratikus európai értékrenddel és a magyar nemzeti érdekkel is. Elmondta: az Összefogás pártjai bíznak abban, hogy az új ukrán vezetés a jövőben kiemelt figyelmet fordít a kisebbségi jogok érvényesítésére is.
Mesterházy kitért arra is, hogy olyan jelzések jutottak el hozzájuk, miszerint több kárpátaljai magyar tisztségviselőt erőszakkal próbálnak elmozdítani tisztségéből, határozott lépésekre szólította fel ez ellen Orbán Viktor miniszterelnököt.
Brüsszel jelezte, a választások után felálló kormánnyal újra tárgyalna a társulási és szabadkereskedelmi egyezményről, de álláspontja továbbra is változatlanul az, hogy ha Kijev az Oroszország vezette Eurázsiai Unióhoz csatlakozik, az jogilag kizárja az uniós társulási és a szabadkereskedelmi egyezmény megkötésének lehetőségét.
Oroszország viszont vámszigorítást és illeték emelést helyezett kilátásba, amennyiben Ukrajna szorosabbra fűzi kapcsolatait az EU-val.
A kialakult helyzetben az unió is pénzügyi támogatáson gondolkodik. Az Európai Bizottság szóvivője Olivier Bailly bejelentette: olyan nemzetközi pénzügyi támogatási csomagon dolgozik a bizottság, amely rövid-, közép-, és hosszú távon pénzügyi segítséget nyújtana Ukrajnának, mert az EU célja Ukrajna politikai és gazdasági stabilitása.
Olli Rehn pénzügyi EU-biztos, és Catherine Ashton, az unió kül-, és
biztonságpolitikai főképviselője is tárgyal a különböző hitelszervezetekkel. Stefan Füle bővítési EU-biztos pedig az EBRD elnökével találkozik az ügyben.
Az uniós pénzügyi támogatás azonban alapvetően a társulási egyezmény és a szabadkereskedelmi megállapodás aláírásától, illetve gazdasági reformoktól függ. Brüsszel úgy számol, hogy az IMF-től igényelhető 15 milliárd eurós hitelcsomagon túlmenően még 20 milliárd euróra lesz szüksége Ukrajnának.
Az átmeneti kormány egyelőre nem állt fel, de tervek szerint ma véglegesítik összetételét. Ugyancsak ma, február 25-én megkezdődik a május 25-re kiírt előrehozott elnökválasztás kampánya is. A konszolidáció elindult, de egyelőre akadozik.
Még egyetlen fegyvert sem adtak vissza például Lembergben, abból a rendőrségtől zsákmányolt 1189 tűzfegyverből, amelyet a múlt héten szereztek meg a tüntetők. Több nyugati megyében "elszámoltatás" kezdődött, amely során a bukott rezsim tisztségviselőit kívánják felelősségre vonni.
Donald Tusk lengyel kormányfő a bosszúállás logikájától óvta az új ukrán hatalmat. Ukrajna számára nem a bosszúállás, hanem a gazdaság és a költségvetés megmentése a tét, mondta az ukrán válság során mindvégig aktív közvetítői szerepet vállaló lengyel kormány vezetője.
Angela Merkel kancellár is a kohézió, a nyugat és kelet összebékítésének fontosságára figyelmeztette Kijevet. Steffen Seibert német kormányszóvivő ugyanakkor cáfolta a Batlykivscsina által vasárnap közzétett nyilatkozatot, miszerint Merkel és Julija Timosenko telefonbeszélgetésük során egy, a közeljövőben sorra kerülő személyes találkozóban egyeztek meg.
Befogadó jellegű konszolidációt sürgetnek a visegrádi országok
Hét uniós tagállam külügyminisztere tárgyalt tegnap Budapesten, ez volt a tagállamok külügyminisztereinek legszélesebb körű találkozója a múlt csütörtöki brüsszeli rendkívüli ülés után. A visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) képviselői mellett Görögország, Románia és Bulgária külügyminisztere is jelen volt, a tanácskozás középpontjában az ukrajnai válság állt.
A külügyminiszterek szerint Ukrajnában befogadó jellegű konszolidációs folyamatra van szükség, amelynek során tiszteletben tartják a demokratikus értékeket, és biztosítják a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait. Az uniós diplomaták világossá tették, hogy támogatják a konszolidációt, üdvözölték az elindult politikai rendezési folyamatot és azt, hogy a pénteki megállapodás értelmében Ukrajnában véget ért az erőszak.
Hangsúlyozták, meg kell védeni Ukrajna területi integritását, a társadalmi kohéziót, el kell hárítani a további erőszakot, meg kell akadályozni az ország pénzügyi és gazdasági széthullását. Minden ukrán politikai erőnek folytatnia kell a felelős párbeszédet, emelte ki a közös nyilatkozat.
A V4-es külügyminiszterek támogatásukról biztosították Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének erőfeszítéseit az ukrajnai politikai válság tartós megoldására.
Martonyi János a V4-ek elnökségét ellátó Magyarország külügyminisztere sajtótájékoztatón elmondta: véleménye szerint a regionális nyelvek használatáról szóló törvény hatályon kívül helyezése sérti a nemzeti kisebbségeket, és nem helyes olyan lépéseket tenni, amelyek irritálhatják a nagyszámú orosz kisebbséget.
A román külügyminisztérium külön közleményt is kiadott, amelyben leszögezte: Bukarest új, európai rendelkezést vár Ukrajnától a kisebbségek védelmében a vasárnap eltörölt nyelvtörvény helyett. A nyelvtörvény eltörlését Victor Ponta miniszterelnök is elítélte vasárnap, ugyanis Ukrajna délnyugati térségében, a Romániával határos Csernivci megyében nagy számú román kisebbség él.