A kormány - tavaly november végén benyújtott - beadványának lényege, hogy indítványozta az Alaptörvény értelmezését abból a szempontból, hogy "abból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenessége".
Ezzel kapcsolatban példaként említi a devizahitel szerződések esetén az "árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítő, a hitelező számára az egyoldalú kamatemelés lehetőségét biztosító, valamint az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltételeket".
A kormány az Alaptörvény értelmezését "abból a szempontból kérte, hogy milyen - az Alkotmányhoz képest mennyire eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására."
A kormány korábban az Alkotmánybíróság heteken belül és az Európai Bíróság hónapokon belül várható döntésétől tette függővé, milyen intézkedéseket hoz a devizahitelesek terheinek mérséklése érdekében. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban jelezte: ennek érdekében akár rendkívüli ülést is tarthat még a választások előtt az Országgyűlés.