PSZ: jövő kedden egyeztetnek a tanárok minősítéséről

Jövő kedden tárgyal a tanárok minősítéséről Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkárral a Pedagógus Sztrájkbizottság - közölte a Pedagógusok Szakszervezete kedden az MTI-vel.

A Magyar Hírlap keddi számában Galló Istvánnéra, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökére hivatkozva azt írta: a köznevelési helyettes államtitkár aznap találkozik a pedagógus sztrájkbizottsággal, hogy tisztázzák a minősítési eljárás körüli kérdéseket.

A PSZ MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szakszervezet elnöke tévesen informálta a médiát az esemény időpontjáról, az egyeztetés nem most kedden, hanem március 4-én lesz.

A Magyar Hírlap szerint a köznevelési államtitkárság úgy látja, hogy a pedagógushivatást támogató előmeneteli rendszerről szóló kormányrendelet elkészítését "megfelelő színvonalú, kellően átgondolt szakértői munka előzte meg". Úgy vélték, az a tény, hogy az egyszerűsített eljárás elindulása után és a határidő előtt két hónappal az első körben magasabb kategóriába lépésre jogosultak egyharmada már megkezdte e-portfóliója feltöltését, "nem igazolja a negatív fogadtatást, hanem annak ellenkezőjét jelzi".

Galló Istvánné a lapnak úgy nyilatkozott: "a pedagógustársadalom bizonyos minősítési rendszer ellen soha nem tiltakozott, de ezt az eljárásrendet ebben a formában nem tudjuk elfogadni". Hozzátette: noha szívesen beszélgetnek Sipos Imrével, mivel a helyettes államtitkárnak nincs döntési jogköre, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének kellene tárgyalnia a sztrájkbizottsággal, ahogy az korábban is történt.

Szerző

Ismét tárgyalt az Alkotmánybíróság a devizahitelekről

Tegnapi ülésén tárgyalt az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyéről, döntés azonban egyelőre nem született. Az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, rövidesen megszülethet a döntés - tájékoztatta Sereg András, a testület sajtófőnöke a Portfolio.hu-t. 

A kormány - tavaly november végén benyújtott - beadványának lényege, hogy indítványozta az Alaptörvény értelmezését abból a szempontból, hogy "abból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenessége".

Ezzel kapcsolatban példaként említi a devizahitel szerződések esetén az "árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítő, a hitelező számára az egyoldalú kamatemelés lehetőségét biztosító, valamint az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltételeket".

A kormány az Alaptörvény értelmezését "abból a szempontból kérte, hogy milyen - az Alkotmányhoz képest mennyire eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására."

A kormány korábban az Alkotmánybíróság heteken belül és az Európai Bíróság hónapokon belül várható döntésétől tette függővé, milyen intézkedéseket hoz a devizahitelesek terheinek mérséklése érdekében. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban jelezte: ennek érdekében akár rendkívüli ülést is tarthat még a választások előtt az Országgyűlés.

Szerző

Ismét tárgyalt az Alkotmánybíróság a devizahitelekről

Tegnapi ülésén tárgyalt az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyéről, döntés azonban egyelőre nem született. Az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, rövidesen megszülethet a döntés - tájékoztatta Sereg András, a testület sajtófőnöke a Portfolio.hu-t. 

A kormány - tavaly november végén benyújtott - beadványának lényege, hogy indítványozta az Alaptörvény értelmezését abból a szempontból, hogy "abból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenessége".

Ezzel kapcsolatban példaként említi a devizahitel szerződések esetén az "árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítő, a hitelező számára az egyoldalú kamatemelés lehetőségét biztosító, valamint az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltételeket".

A kormány az Alaptörvény értelmezését "abból a szempontból kérte, hogy milyen - az Alkotmányhoz képest mennyire eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására."

A kormány korábban az Alkotmánybíróság heteken belül és az Európai Bíróság hónapokon belül várható döntésétől tette függővé, milyen intézkedéseket hoz a devizahitelesek terheinek mérséklése érdekében. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban jelezte: ennek érdekében akár rendkívüli ülést is tarthat még a választások előtt az Országgyűlés.

Szerző