Nagyot kaszált a bíráló

Már a kormányfő sem takargathatta tovább a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) gyanús földbérlet-pályázatait, ezért vizsgálatot indított az ügyben. A nekilódult (föld)labda azonban tovább gurult és a múlt héten a Nemzeti Nyomozóiroda nyomozást indított. Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a pályázatokat elbíráló bizottság elnöke többszáz hektár állami föld bérleti jogát nyerte el. A későbbiekben a földvásárlásoknál is a Fidesz, illetve szövetségesei mondhatják majd ki majd a végső szót arról, ki vehet és ki nem termőföldet Magyarországon.

A hortobágyi állami földbérlet-pályázatok esetében is beigazolódott Ángyán József megállapítása, hogy a kormányt zsákmányszerző maffiacsaládok irányítják - jelentette ki Gőgös Zoltán az Összefogás pártjainak agrárpolitikusaival tartott közös tájékoztatóján. A HNP pályázatok ügyében a Nemzeti Nyomozóiroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni osztálya is nyomozást indított. A tényt a nyomozóhatóság lapunk megkeresésére megerősítette, mint írták: " A Hortobágyi Nemzeti Park Natura 2000 földterülettel összefüggésben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csalás bűntett gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. További részletet egyelőre nem kívánunk megosztani a közvéleménnyel."

Gőgös megemlítette, feljelentés kiegészítést is tett ebben az ügyben és azt javasolta a hatóságoknak, hogy hallgassák meg azokat a helyi gazdákat is, akik legelő nélkül maradtak és és több ezer jószággal együtt az ő sorsuk is bizonytalanná vált. A szocialista politikus arra is felhívta a figyelmet, ebben az esetben is megállhat a támogatási csalás gyanúja.
Gőgös Zoltán a Népszavának elmondta, korábbi feljelentése nyomán a Bükki Nemzeti Parkban az okirat-hamisítással gyanúsított földbérlet-pályázat nyertes, fideszes kötődésű Kanyok Attila ellen már vádemelési javaslatot is tett a nyomozóhatóság.
A szakpolitikus megjegyezte,az egyik nyertes, aki még fiktív lakcímre bejelentve győzött a hortobágyi földpályázaton - emiatt a helyi gazdák már feljelentették -, nemrégiben céget alapított, de ennek telephelye meglepő módon a legnagyobb földnyertes család tulajdona.
Azt is látni kell, hogy a telephelynek bejelentett romházak több milliós jelzáloghitellel terheltek, amelyeket az azóta bedőlt Körmend- és Vidéke Takarék, illetve a Pocsaji Takarék jegyezték be - ismertette vizsgálódása eredményeit Gőgös. Szerinte a hiteleket akarta egy érdekcsoport korrigálni a földügyletekkel.

A hortobágyi földbérlet-pályázatoknál Kun Péter, a bíráló bizottság elnöke bábáskodott, aki egyben a Kunszövetségnek ügyvivője is. Ennek a szövetségnek egyébként Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az elnöke. Kun a pályázatokon több mint 600 hektár föld bérleti jogát nyerte el, ami Gőgös szerint legalábbis felveti az összeférhetetlenség gyanúját, s nem lenne meglepődve, ha a hortobágyi földügy a kormányzatig is elérne.
A megindított nyomozás miatt a jelenlegi nyertesek valószínűleg az eredetileg kitűzött szeptemberi határidővel nem vehetik át a legelőket, meg kell várniuk a vizsgálat végét.

Nagy-Huszein Tibor, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja a május 1-jén hatályba lépő új földtörvényt kritizálta, mert az kizárja a földvásárlásból azokat a diplomás szakembereket, akik főállású alkalmazottként dolgoznak egy mezőgazdasági vállalkozásban. Elképesztőnek nevezte, hogy a hozzáértők nem juthatnak földhöz, hogy önállóan gazdálkodjanak, ellentétben a műkörmössel, vagy a géplakatossal.

A DK politikusa úgy vélte, az Orbán-kormány átverte a családi gazdaságokat, és központosított mezőgazdasági rendszert alakít ki. A Fidesz a választás utánra halasztotta annak a törvénynek a benyújtását, amely meghatározza, kik jogosultak termelési rendszerek szervezésére és irányítására és végül a profit lefölözésére. Nagy-Huszein szerint így az államszervezet csúcsán lévő vezetők szűk körének 50 évre a kezébe került egykori 12 állami gazdaságból alakíthatnak ki integrációs szervezeteket, amelyek maguk alá "gyűrhetik" az egyenként gyenge családi gazdaságokat. A kormányfőhöz közel álló Nyerges Zsolt például a volt állami gazdaságok összesen 80 ezer hektárjából, érdekeltségi körével együtt 37 ezer hektáron gazdálkodhat 2052-ig. Ezeket a gazdaságokat a bérleti jog lejártáig a birtokméret maximalizálása sem érinti.
Az Összefogás győzelme esetén, felülbírálják a földtörvényt, hogy azok élhessenek a mezőgazdaságból, akik értenek hozzá - tette hozzá Nagy-Huszein.

Szabó Rebeka, az Együtt-PM politikusa az alakuló helyi földbizottságokról és azok működéséről szólva elmondta, hogy - mivel nemcsak a helyben lakók, hanem a település határában földet használók is tagjai lehetnek - akár a Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető cégcsoport is delegálhat a bizottságokba nekik tetsző gazdákat.
Az is súlyos ellentmondás, hogy a földbizottságoknak csak az adásvételi szerződéseknél van véleményezési és vétójoguk, miközben az oligarchák elsősorban hosszú távú bérlettel szerzik meg az állami földeket és semmizik ki a helyben élő gazdálkodókat. Az is a törvénybe kódolt hiba, hogy ha a földbizottságok egy ügyletben nem nyilatkoznak, az vétónak felel meg - sorolta az ellentmondásos részeket Szabó Rebeka.

Legalább ilyen nagyságrendű gond, hogy a kormány késésben van a helyi földbizottságokról szóló kormányrendelettel. Ha a testületek nem jönnek létre április 30-áig, "a nagybirtokosokkal és Fidesz-káderekkel feltöltött" agrárkamara helyi bizottságai veszik át a szerepüket - figyelmeztetett Szabó, aki hozzáfűzte, ezzel egy olyan szervezet kerülhet döntési helyzetbe, amelyet a gazdák 7 százaléka választott meg, ezért a legitimitása erősen kérdéses. Hasonlóan súlyos konfliktusok forrása lehet, hogy a földbizottságok döntése ellen nem lehet fellebbezni - fűzte hozzá Gőgös Zoltán.

Magyarok is elveszíthetik a földjüket

A földtörvény szerint május 31-től megszűnik a haszonélvezeti joggal terhelt földbérlet-szerződések érvényessége. A hivatalos kormányzati magyarázat ezt azzal indokolta, hogy sok külföldi, elsősorban osztrák gazda ilyen módon kötött zsebszerződést a magyar földtulajdonosokkal. A jogszabály miatt már agrárdiplomáciai csata is kibontakozott az osztrák és magyar mezőgazdasági miniszter között. Fazekas Sándor többször is visszautasította osztrák kollégája tárgyalási javaslatait.
Időközben azonban finomodni látszik a magyar szerződés semmítő hevület is és az agrárkormányzat megvizsgálná a szerződéseket mielőtt a fűnyíró elv alapján mindet érvénytelenítené. Agrárszakemberek szerint a háttérben az a felismerés állhat, hogy ez a jogszabály nem csak néhány száz - főleg osztrák - gazdát érinthet, hanem sok ezer magyart is.
A törvény ugyanis csak a közvetlen családtagok közötti haszonélvezeti jogot ismeri el, ám így például örökös nélküli nagynénik, nagybácsik, vagy távolabbi rokonok hiába akartak gondoskodni távoli hozzátartozóikról, mivel nem számítanak közvetlen családtagnak a kedvezményezettek, a külföldiekhez hasonlóan búcsút inthetnek a nekik szánt birtoknak.
Sokan azért is vitatják a földtörvény e passzusát, mert 1993-2001 között még jogszerűen lehetett ilyen haszonélvezeti joggal terhelt földbérlet-szerződéseket kötni.