A diktatúra csírája ma is itt van közöttünk

Nyitott szemmel és füllel kell járni, mert a "diktatúra csírája az itt van ma is közöttünk" - mondta az Összefogásnak a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésén Kerék-Bárczy Szabolcs. A Demokratikus Koalíció elnökségi tagja úgy fogalmazott: a diktatúra a hazugságokban, mások életének és gondolkozásának megváltoztatásában szunnyad.

A Nagy Ferenc volt miniszterelnök egykori lakóháza előtt tartott megemlékezésen a politikus hangsúlyozta, hogy 1947-ben ezen a napon fogták el és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Béla kisgazda parlamenti képviselőt. A saját rokonai által megélt történeteket is felsoroló politikus a megemlékezés közben azt mondta, hogy családja az ötvenes években csak rosszat köszönhetett Nagy Imrének, de a volt miniszterelnök mártíriumával, személyes áldozatával és a hazája iránti szeretetével "tisztára mosta mindazt, amit tett (...) és hőssé emelkedett".

Kerék-Bárczy Szabolcs azt is kijelentette, hogy a XX. század két ordas, emberellenes eszmét szabadított a világra, amelyek sok tekintetben eltértek egymástól. Abban viszont hasonlítottak, hogy aki másként gondolkozott, élt vagy más volt a származása mint amit az adott eszme kiagyalói jónak tartottak, azok életét megkeserítették, vagy akár el is vették - mondta.

Hozzátette: a diktatúra ott szunnyad, amikor az emberek elkezdenek félni és félelmet kelteni másokban, amikor elkezdik lebontani a fékeket és gátakat, amikor elkezdik előírni, hogy ki, mit és hogy mondjon, amikor elkezdenek hazudni arról, hogy hogyan gazdálkodnak a közvagyonnal. A diktatúra nem akkor kezdődik, amikor falhoz állítják az embereket és az áldozatokat arccal lefelé elföldelik, hanem akkor, amikor sandán néznek a másként gondolkodókra, amikor elkezdenek egymásnak hazudozni - közölte.

A kommunizmus áldozataira nem lehet múlt időben emlékezni, mert ez egy élő kérdés - szögezte le.

Hallgatóságához szólva is kijelentette, hogy az ő közösségük azért kiváló és demokratikus, mert minden tagja szembenézett a saját "nagyon is színes múltjával" és mindannyian szabadságban és demokráciában akarnak élni.

Nem csak a most kormányon lévők végezhetik el a diktatúrák természetének felrajzolását, mert ez a haza mindannyiunké - jelentette ki. "Mindenki söprögessen először a saját háza táján, mi ezt megtesszük. Mindenki nézzen szembe először a saját közösségével, ki, hogyan, mit tett az elmúlt" 40-50 évben, kinek a soraiban találhatóak olyan emberek, akik nem vették maguknak a fáradtságot, hogy szembenézzenek a saját, a családjuk vagy a baráti közösségük tetteivel - folytatta.

Kijelentette, hogy az Összefogás mindenkinek baráti kezet nyújt, de kérlelhetetlen akkor, ha megkérdőjelezik a magyarságukat, a múlthoz való viszonyukat és a demokratizmusukat. Azt is leszögezte: feltétel nélkül tisztelik a szabadságot, az emberi méltóságot és az európai demokratikus értékeket. Szavai szerint az Összefogás nem dobnak kesztyűt senki elé, de ha eléjük kesztyűt dobnak, azt felveszik.

A rendezvény idején két arra járó fiatal fiú körülbelül egy percre beállt a beszédét mondó Kerék-Bárczy Szabolcs mellé és bár előbb a rendezők kérésére sem akartak odébb menni, később elsétáltak a helyszínről.

A néhány száz fő előtt tartott megemlékezés végén a DK elnökségi tagja Pál Tibor szocialista képviselővel együtt a falon elhelyezte az Összefogás pártjainak koszorúját.

Szerző

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12