A diktatúra csírája ma is itt van közöttünk

Nyitott szemmel és füllel kell járni, mert a "diktatúra csírája az itt van ma is közöttünk" - mondta az Összefogásnak a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésén Kerék-Bárczy Szabolcs. A Demokratikus Koalíció elnökségi tagja úgy fogalmazott: a diktatúra a hazugságokban, mások életének és gondolkozásának megváltoztatásában szunnyad.

A Nagy Ferenc volt miniszterelnök egykori lakóháza előtt tartott megemlékezésen a politikus hangsúlyozta, hogy 1947-ben ezen a napon fogták el és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Béla kisgazda parlamenti képviselőt. A saját rokonai által megélt történeteket is felsoroló politikus a megemlékezés közben azt mondta, hogy családja az ötvenes években csak rosszat köszönhetett Nagy Imrének, de a volt miniszterelnök mártíriumával, személyes áldozatával és a hazája iránti szeretetével "tisztára mosta mindazt, amit tett (...) és hőssé emelkedett".

Kerék-Bárczy Szabolcs azt is kijelentette, hogy a XX. század két ordas, emberellenes eszmét szabadított a világra, amelyek sok tekintetben eltértek egymástól. Abban viszont hasonlítottak, hogy aki másként gondolkozott, élt vagy más volt a származása mint amit az adott eszme kiagyalói jónak tartottak, azok életét megkeserítették, vagy akár el is vették - mondta.

Hozzátette: a diktatúra ott szunnyad, amikor az emberek elkezdenek félni és félelmet kelteni másokban, amikor elkezdik lebontani a fékeket és gátakat, amikor elkezdik előírni, hogy ki, mit és hogy mondjon, amikor elkezdenek hazudni arról, hogy hogyan gazdálkodnak a közvagyonnal. A diktatúra nem akkor kezdődik, amikor falhoz állítják az embereket és az áldozatokat arccal lefelé elföldelik, hanem akkor, amikor sandán néznek a másként gondolkodókra, amikor elkezdenek egymásnak hazudozni - közölte.

A kommunizmus áldozataira nem lehet múlt időben emlékezni, mert ez egy élő kérdés - szögezte le.

Hallgatóságához szólva is kijelentette, hogy az ő közösségük azért kiváló és demokratikus, mert minden tagja szembenézett a saját "nagyon is színes múltjával" és mindannyian szabadságban és demokráciában akarnak élni.

Nem csak a most kormányon lévők végezhetik el a diktatúrák természetének felrajzolását, mert ez a haza mindannyiunké - jelentette ki. "Mindenki söprögessen először a saját háza táján, mi ezt megtesszük. Mindenki nézzen szembe először a saját közösségével, ki, hogyan, mit tett az elmúlt" 40-50 évben, kinek a soraiban találhatóak olyan emberek, akik nem vették maguknak a fáradtságot, hogy szembenézzenek a saját, a családjuk vagy a baráti közösségük tetteivel - folytatta.

Kijelentette, hogy az Összefogás mindenkinek baráti kezet nyújt, de kérlelhetetlen akkor, ha megkérdőjelezik a magyarságukat, a múlthoz való viszonyukat és a demokratizmusukat. Azt is leszögezte: feltétel nélkül tisztelik a szabadságot, az emberi méltóságot és az európai demokratikus értékeket. Szavai szerint az Összefogás nem dobnak kesztyűt senki elé, de ha eléjük kesztyűt dobnak, azt felveszik.

A rendezvény idején két arra járó fiatal fiú körülbelül egy percre beállt a beszédét mondó Kerék-Bárczy Szabolcs mellé és bár előbb a rendezők kérésére sem akartak odébb menni, később elsétáltak a helyszínről.

A néhány száz fő előtt tartott megemlékezés végén a DK elnökségi tagja Pál Tibor szocialista képviselővel együtt a falon elhelyezte az Összefogás pártjainak koszorúját.

Szerző

Világszerte több a fegyveres konfliktus és a válság

Emelkedett a háborúk és a súlyos fegyveres konfliktusok száma tavaly, de az országok közötti viszályok közül egy sem érte el a háború szintjét a heidelbergi nemzetközi konfliktuskutató intézet (HIIK) kedden bemutatott összeállítása szerint.

A Conflict Barometer 2013 című elemzés szerint tavaly összesen 414 olyan konfliktus volt, amely veszélyeztette államok működését. Ezek 80 százaléka államon belüli konfliktus volt, és összesen 45 tartozott a fegyveres erőszak szervezett alkalmazásának jegyeit mutató súlyos válságok közé. A kutatók e csoporton belül 20-at soroltak a konfliktusok ötfokozatú skáláján a legsúlyosabb kategóriába, vagyis a háborúk közé.

A súlyos válságok és a háborúk száma is kettővel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A Szudán és Dél-Szudán közötti konfliktus intenzitásának csökkenése révén viszont tavaly három éve először nem volt háborúnak minősülő összecsapás országok között.

A legtöbb háború - összesen 11 - Afrikában dúlt, a legtöbb halálos áldozatot pedig a közel-keleti térségben zajló háborúk szedték. A legvéresebb továbbra is a szíriai polgárháború, amelyben nagyjából 120 ezren haltak meg 2013-ban.

Az államok működését veszélyeztető konfliktusok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett, az 1945-ös 83-hoz képest majdnem megötszöröződött, ez azonban részben az elérhető források, hozzáférhető adatok bővülésének a következménye.

Afrikában például évről-évre több hiteles információt lehet szerezni a válságokról, és az ismeretek bővülésének is tulajdonítható, hogy a kontinens Egyenlítőtől délre fekvő térségében kibontakozott válságok közül minden korábbinál több sorolható a háborúk közé - mutatott rá Simon Ellerbrock, az intézet régiós szakértője.

Az amerikai kontinensen 2013-ban is a mexikói volt a legvéresebb konfliktus, a kormány és a drogkereskedő kartellek háborújában egy év alatt több mint 10 ezren haltak meg.

Európában elsősorban a pénzügyi-gazdasági válság okoz az állami működést fenyegető konfliktusokat, számuk a 2012-ben regisztrált 58-ról 63-ra emelkedett. Ezek 75 százaléka erőszakmentes volt, ami a legmagasabb arány a vizsgált térségek között. Ugyanakkor az erőszakos konfliktusok száma 13-ról 16-ra emelkedett Európában 2013-ban - áll a német kutatóintézet jelentésében.

Szerző

Világszerte több a fegyveres konfliktus és a válság

Emelkedett a háborúk és a súlyos fegyveres konfliktusok száma tavaly, de az országok közötti viszályok közül egy sem érte el a háború szintjét a heidelbergi nemzetközi konfliktuskutató intézet (HIIK) kedden bemutatott összeállítása szerint.

A Conflict Barometer 2013 című elemzés szerint tavaly összesen 414 olyan konfliktus volt, amely veszélyeztette államok működését. Ezek 80 százaléka államon belüli konfliktus volt, és összesen 45 tartozott a fegyveres erőszak szervezett alkalmazásának jegyeit mutató súlyos válságok közé. A kutatók e csoporton belül 20-at soroltak a konfliktusok ötfokozatú skáláján a legsúlyosabb kategóriába, vagyis a háborúk közé.

A súlyos válságok és a háborúk száma is kettővel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A Szudán és Dél-Szudán közötti konfliktus intenzitásának csökkenése révén viszont tavaly három éve először nem volt háborúnak minősülő összecsapás országok között.

A legtöbb háború - összesen 11 - Afrikában dúlt, a legtöbb halálos áldozatot pedig a közel-keleti térségben zajló háborúk szedték. A legvéresebb továbbra is a szíriai polgárháború, amelyben nagyjából 120 ezren haltak meg 2013-ban.

Az államok működését veszélyeztető konfliktusok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett, az 1945-ös 83-hoz képest majdnem megötszöröződött, ez azonban részben az elérhető források, hozzáférhető adatok bővülésének a következménye.

Afrikában például évről-évre több hiteles információt lehet szerezni a válságokról, és az ismeretek bővülésének is tulajdonítható, hogy a kontinens Egyenlítőtől délre fekvő térségében kibontakozott válságok közül minden korábbinál több sorolható a háborúk közé - mutatott rá Simon Ellerbrock, az intézet régiós szakértője.

Az amerikai kontinensen 2013-ban is a mexikói volt a legvéresebb konfliktus, a kormány és a drogkereskedő kartellek háborújában egy év alatt több mint 10 ezren haltak meg.

Európában elsősorban a pénzügyi-gazdasági válság okoz az állami működést fenyegető konfliktusokat, számuk a 2012-ben regisztrált 58-ról 63-ra emelkedett. Ezek 75 százaléka erőszakmentes volt, ami a legmagasabb arány a vizsgált térségek között. Ugyanakkor az erőszakos konfliktusok száma 13-ról 16-ra emelkedett Európában 2013-ban - áll a német kutatóintézet jelentésében.

Szerző