Erdogan ambiciózus célt tűzött ki maga elé. A modern Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulójáig, 2023-ig hazáját a tíz legfejlettebb ország klubjába karta vezetni. A nagy terv megvalósítása azonban egyre több akadályba ütközik. A miniszterelnök nimbusza nem a régi, mind több politikai kihívással kell szembenéznie.
A problémák megoldására igen egyszerű módszert talált: erővel hallgattatja el ellenfeleit. A tüntetési jogot lényegében eltörölte. Ha egy csoport mégis megkockáztatná, a rendőrség brutálisan fellép, s megbüntetik azt az orvost, aki segít a bajba jutottakon.Az egyetemeken már nincs véleménynyilvánítási szabadság. Az egyetemi oktatóknak tilos politikai ügyekben állást foglalniuk.
Múlt héten Abdullah Gül török államfő is aláírta a demokrácia visszaszorítását célzó újabb intézkedéseket. Pedig az ellenzék utolsó reménysége az elnök volt, hiszen az isztambuli, Gezi parki tavalyi tüntetések során bírálta a kormányzat kemény fellépését.
Olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek valószínűsítették, hogy Gül ismételten indulni kíván az augusztusban esedékes államfőválasztáson, nehéz helyzetbe hozva Erdogant, aki szintén az elnöki szék megszerzése után áhítozik.
Úgy tűnik azonban, Gül hűséges maradt a kormányfőhöz, mert ellenvetések nélkül látta el kézjegyével a demokrácia alapelveire fittyet hányó törvénycsomagot.
Az ellenzék élesen bírálja az elnököt, aki - mint vezetője, Kemal Kilicdaroglu
fogalmazott - zöld utat adott a kormányzatnak arra, hogy eltusolja a korrupciós ügyeket.
A botrány tavaly tört ki, amikor az ügyészség több korrupciós botrányt tárt fel. Erdogan decemberben ugyan átalakította kormányát, ám vajmi kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy leváltsa a korrupt vezetőket.
Sőt, ellentámadásba lendült, megnyirbálva az igazságszolgáltatás hatalmát. Az új törvény értelmében közvetetten a kormányzat nevezheti ki a bírákat és az ügyészeket. A kormány ezzel teljhatalmat kap.
Az internetet korlátozó törvény aláírása után, melynek értelmében az kormányzat az iráni mintát követve saját kénye-kedve szerint dönthet honlapok betiltásáról, össztűz zúdult az elnökre. A Hürriyet napilap azt közölte, a Twitteren Abdullah Gül 90 ezer híve mondta le az elnök követését.
Most már "csak" 4,3 millióan figyelik rövid, 140 karakteres megnyilatkozásait. Gül egyébként a törvény elfogadásakor fenntartásait hangoztatta, ám végül nem küldte vissza a parlamentnek. Beérte azzal, hogy a kormányzat finomításokat ígért. A kabinet állítólag úgy módosítja a jogszabályt, hogy a világhálót felügyelő hatóságnak az internetes honlap betiltását követő 24 órán belül bírósághoz kell fordulnia.
Amennyiben a testület nem hagyja jóvá a hatóság döntését, úgy biztosítani kell a honlap működését. A hatóság emellett nem őrizheti meg az inkriminált honlap címét, az IP-címet ezzel szemben igen. Erdogan azzal indokolta a törvények elfogadását, hogy védekeznie kell az államon belül működő "kormányellenes erőkkel" szemben.
Nyilvánvalóan az Egyesült Államokban élő főideológus, Fethullah Gülen híveire gondolt, akik szembefordultak a miniszterelnökkel. A politikai válság után ugyan csökkent a kormányfő pártja, az AKP népszerűsége, de még mindig negyven százaléknyian voksolnának a pártra. Erdogan nagy szerencséje, hogy a közvélemény még kevésbé bízik Gülenben.
Valószínűtlen, hogy a brüsszeli aggodalmak jelentősen befolyásolnák a kormánypárt népszerűségét. Az Európai Unió a napokban levelet intézett az ankarai kormányhoz, s élesen bírálta az említett jogszabályokat.
Nem mintha egyelőre lenne reális esély Törökország uniós csatlakozására, Francois Hollande elnök például kikötötte, hazájában népszavazást tartanának a kérdésről, melynek eredménye előre borítékolható, de Törökország minden korábbinál messzebb került az unióba való bebocsáttatástól.
