Nem elég szexi a félidős választás?

Hamarosan megkezdődnek az idei kongresszusi posztokért az előválasztások az Egyesült Államokban. A két elnökválasztás közötti, "félidős" voksolás kevesebb figyelmet kap, pedig nem kicsi a tét. Ha a republikánusok a szenátusban is többséget szereznek, Barack Obamának aligha lesz esélye, hogy a hátralévő két évben bármit is megvalósíthat programjából. A demokraták esélyeit rontja, hogy az elnökkel a felmérések szerint mind többen elégedetlenek.

Aggódik Barack Obama, hogy a Demokrata Párt nem veszi komolyan a 2014 novemberi félidős kongresszusi választásokat, mivel mintha már csak a 2016-os elnökválasztásra koncentrálnának. "Sokszor épp azért kerülünk bajba, mert úgy gondoljuk, a félidős voksolás nem elég szexi" - mondta a demokrata kormányzók adománygyűjtő vacsoráján Obama.

Korábban fő választási stratégája, David Axelrod is riadóztatott. A konzervatív republikánus adománygyűjtők hatalmas összegeket lapátolnak a félidős kampányba, s jó lenne, ha ezt nem hagynák annyiban a demokraták. Márciustól megkezdődnek, de még ősszel is tartanak majd az előválasztások.

Kétségtelen, a Republikánus Nemzeti Bizottság januárban 7,8 millió dollár adományt gyűjtött, s 9,8 millió dollár készpénzzel rendelkezett. A Demokrata Nemzeti Bizottság még nem tette közzé januári adatait. A szenátusi adománygyűjtésben jobban állnak, mint a republikánusok, 6,55 millió dollárt gyűjtöttek, s 15 millió készpénz volt a kasszájukban.

A GOP (Grand Old Party, a republikánusokat többnyire így emlegetik) szenátusi kasszájába januárban 4,62 millió dollár adomány folyt be, s 10 millió dollárjuk volt készpénzben. A képviselőházi kampányokra 6,8 milliót gyűjtöttek a demokraták, 700 ezer dollárral többet, mint a republikánusok.

Igazán nagy harc a szenátusi versenyekben várható. A szenátusban a demokratáké a többség, két független jelöltet is beszámítva 55 voksuk van a száztagú testületben, míg a republikánusoknak csak 45. A száz tagú felsőháznak kétévente a harmadát újítják meg, idén 21 demokrata, 14 republikánus kézben lévő szenátusi helyért folyik verseny.

Számos demokrata szenátornak olyan államban kell megküzdeni, ahol hagyományosan a republikánus jelöltre szavaznak többen az elnökválasztáson. A republikánusok, mutatott rá a CBS választási elemzője, Anthony Salvanto, idén demokrata államokban is megpróbálják játékba hozni jelöltjeiket. Az iowai és a michigani szenátori helyet mindenképpen meg kell védeniük a demokratáknak, ha nem akarják elveszíteni a többséget.

Az MSNBC-n Chris Matthews úgy vélte, a demokraták akár tíz szenátusi helyet is elveszíthetnek! De még az a helyzet is előállhat, hogy 50-50 lesz az állás, s akkor Joe Biden alelnök adhatja le a döntő szavazatot, ahogy egy darabig Dick Cheney tette a Bush-években. (A mindenkori alelnök a szenátus elnöke.)

A washingtoni képviselőházat kétévente teljesen megújítják, mind az 435 képviselői helyre szavaznak novemberben, de a választók a legtöbb helyen megtartják eddigi képviselőjüket. Becslések szerint a helyek alig 15 százalékáért folyik majd valódi küzdelem.

A demokratáknak már csak azért is nehezebb a dolguk, mert a kongresszusi választásokra inkább az idősebb, konzervatív rétegek mennek el szavazni, az Obama többségét adó lelkes fiatalok ilyenkor nemigen izgatják magukat. A Demokrata Párt nagy kihívása, hogy mennyire tudja felkelteni az "Obama-koalíció" érdeklődését a novemberi voksolás iránt.

Érdekesek lehetnek az idei kormányzóválasztások. Összesen 36 államban voksolnak, a posztok közül 22 republikánus, 14 demokrata kézben volt eddig. A 22 republikánus közül 17 kormányzó indul az újraválasztásért, többségük mandátumát várhatóan meg is újítják.

Jelenleg 29 állam élén áll republikánus, 21 élén demokrata kormányzó A kormányzókra azért érdemes figyelni, mert leggyakrabban a népszerű kormányzók indulnak az elnökjelöltségért. A republikánus kormányzók közül többen jelezték már elnöki ambíciójukat, a demokratáknak mostanság kevesebb országosan ismert kormányzójuk van.

A New York állam élén álló Andrew Cuomo az egyik, ő is inkább az apja, korábbi demokrata kormányzó, Mario Cuomo népszerűségéből él, ő is újraválasztásért indul novemberben. Az ismert névvel a demokrata államban feltehetőleg nem kell aggódnia, jelenleg legalább 30 ponttal veri valószínű republikánus kihívóját.

Idén a demokrata jelöltek nem bízhatnak abban, hogy Obama népszerűségének hullámát kihasználva vehetnek lendületet, többen már jelezték is, nem akarnak az elnökkel együtt kampányolni.

Louisiana állam "sebezhetőnek látszó" szenátora, Mary Landrieu aligha kampányol majd Obamával, ahogy az alaszkai Mark Begich szenátor sem emlegeti gyakran sem az elnököt, sem a népszerűtlen egészségügyi reformot, az Obamacare-t, ami a demokrata jelöltek számára a legtöbb fejfájást okozza.

Arkansas államban Mark Pryor szenátor küzd nehéz versenyben, Észak-Karolinában Kay Hagan. Ezekben az államokban Obama 2012-ben veszített a republikánus elnökjelölt, Mitt Romney ellenében.

Felmérések szerint jelenleg is alacsony a támogatottsága: Arkansasban 36, Louisianában 38, Alaszkában 40 százalékon áll. Obama gyakrabban jelenik meg majd ingatag államokban, "biztos" demokrata jelöltek mellett, s a tervek szerint 18 adománygyűjtő összejövetelen vesz részt.

A republikánusok számos helyen a legnagyobb harcot saját pártjukon belül vívják. Ahol republikánus jelöltek újraválasztása a tét, a konzervatív teadélután mozgalom mindenütt csatasorba áll, s kihívja a mérsékelt, fősodorbeli republikánus jelölteket.

Erre a "belharcra" már 2012-ben is számos helyen ráfizetett a Republikánus Párt, több posztot is elveszítettek, mivel a szélsőséges teapárti jelöltek végül elbuktak, akik pedig bekerültek a kongresszusba, leginkább csak fejfájást okoznak a képviselőházi és a szenátusi republikánus frakciónak.

A teapárti jelöltek mellett idén is öntik a "puha" pénzt a konzervatív jelöltek kampányába a milliárdos Koch-testvérek. Americans for Prosperity nevű szuper politikai akciócsoportjuk 36 millió dollárt költött a 2012-es elnökválasztáson Obama újraválasztását ellenző hirdetésekre.