Kormányválság Romániában - visszahívták a liberális minisztereket

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszahívta minisztereit a román kormányból, és megvonta a bizalmat Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöktől. A kormányból való kilépésről szóló döntést a PNL állandó tanácsa nagy többséggel hozta meg kedd esti ülésén - jelentette be Crin Antonescu pártelnök.

Antonescu közölte, hogy a liberális miniszterek és államtitkárok szerdán hivatalosan is beadják lemondásukat. A párt Victor Ponta kormányfőt is felszólította a lemondásra, arra hivatkozva, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a Szociálliberális Szövetség (USL) szerzett kétharmados támogatást, amely a liberálisok nélkül nem létezik többé.

Victor Ponta még a liberálisok várható döntése előtt kijelentette, hogy nem mond le, amíg politikai ellenfele, Traian Basescu tölti be az elnöki tisztséget. A román alkotmány ugyanis tág mozgásteret biztosít az államfőnek arra, hogy kit bíz meg kormányalakítással, ezért a szociáldemokrata (PSD) pártelnök nem akar kockáztatni.

A Victor Ponta vezette szociáldemokraták, több kisebb párttal együtt, törékeny többséggel rendelkeznek a bukaresti parlamentben. A kormányfő azt is előre bejelentette, hogy szívesen meghívná a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is a kormányba, nemcsak egy kényelmesebb parlamenti többség reményében, hanem azért is, hogy a magyar kisebbség "radikalizálódását" megelőzze.

Az USL három hete vitázó pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról. A liberálisok úgy értékelték: valójában kiszorították őket a hatalomból, mert nem voltak hajlandók elfogadni azt a - szerintük másodrangú - szerepet, amelyet a szociáldemokraták szántak nekik Victor Ponta kormányában.

A liberálisok kormányzati súlyuk megerősítése érdekében a párt legnépszerűbb politikusát, Klaus Johannis elnökhelyettest akarták a kormányba küldeni a megüresedett belügyminiszteri posztra, és kormányfőhelyettesi tisztséget is követeltek számára. Ezt Ponta nem fogadta el, de megvárta, amíg a PNL dönt a koalíció felbontásáról. A miniszterelnök még kedd este is azt hangoztatta, hogy együtt akar kormányozni a liberálisokkal. 

A szociáldemokraták azt vetik a liberálisok szemére, hogy eddig is úgy bírálták a kormányt, mintha ellenzékben lettek volna és személyes ambícióik miatt feláldozták a koalíciót. Ponta szerint a szakítást Antonescu provokálta ki, azért, hogy ellenzékből indulhasson az őszi államfőválasztáson.

A román média úgy tudja: a PSD szerdán tárgyalásokat kezd az RMDSZ-szel az esetleges együttműködésről, és Victor Ponta jövő héten járul a parlament elé, hogy bizalmat kérjen új kormánya számára.

Szerző
Frissítve: 2014.02.26. 08:11

Obama a teljes afganisztáni kivonulásra készül

Barack Obama amerikai elnök utasította a Pentagont, készüljön fel arra a lehetőségre is, hogy az amerikai erők az év végén maradéktalanul kivonulnak Afganisztánból - közölte kedden a Fehér Ház.

Obama erről kedden telefonon értesítette Hamid Karzai afgán elnököt is, aki eddig elutasította, hogy aláírja az Egyesült Államokkal a kétoldalú biztonsági megállapodást, amely jogi alapjául szolgálna az amerikai erők 2014 utáni afganisztáni állomásoztatásának.

A fehér házi közlemény ugyanakkor leszögezte: Washington továbbra is nyitott arra, hogy az év folyamán később megkösse a megállapodást Kabullal. Ugyanakkor minél tovább várat magára a biztonsági megállapodás megkötése a felek között, annál nehezebb megtervezni a 2014 utáni amerikai missziót és annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az mind nagyságrendjét, mind az ambícióit tekintve szerényebb lesz.

A médiában megjelent korábbi értesülések szerint az amerikai hadvezetés a jövő évtől 8-10 ezer katonát állomásoztatna Afganisztánban, a The Washington Post keddi közlése viszont egy 3000 fős, kiképzési és terrorelhárítási feladatokat ellátó kontingens hátrahagyását valószínűsítette.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter az Egyesült Államok Afganisztánra vonatkozó módosított tervét szerdán ismerteti majd Brüsszelben a NATO-tagállamok védelmi minisztereivel. Hagel kedden közleményt adott ki, amelyben elővigyázatosságnak nevezte a "nullamegoldás" tervezésének elrendelését, ami mellett annak tudatában döntöttek, hogy Karzai aligha fogja aláírni a biztonsági megállapodást. Az afgán elnök álláspontja szerint ez majd az áprilisban megválasztandó utójának feladata lesz.

A Pentagon vezetőjének kommünikéje szerint tovább zajlik a katonák és a hadfelszerelés elszállítása az afganisztáni hadszíntérről, de az amerikai katonai jelenlét még több hónapon át továbbra is többfajta megoldást kínál az Egyesült Államok és a NATO politikai vezetői számára.

Afganisztánban jelenleg 33 600 amerikai katona állomásozik. Az Egyesült államok katonai jelenléte 2010-ben, 100 ezer fővel érte el a csúcspontját a közép-ázsiai országban.

Obama és Karzai - legalábbis a nyilvános információk szerint - júniusban beszélt utoljára egymással, ami jól érzékelteti a Washington és a Kabul közötti feszültséget.

Szerző

Moszkva aggódik az Ukrajnában élő oroszok biztonságáért

Moszkva aggódik az Ukrajnában élő és dolgozó orosz állampolgárok biztonságáért, és erre kedden a külügyminisztériumban figyelmeztették az ukrán nagykövetet.

Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes az orosz állampolgárok mellett a diplomáciai képviseletek biztonságának garantálását kérte Volodimir Jelcsenko ukrán misszióvezetőtől.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője kedden telefonon beszélt Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával, akit kiegyensúlyozott állásfoglalásra kért az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban.     

A tárca közleménye szerint Lavrov mély aggodalmának adott hangot "a szélsőjobboldali nacionalista szervezetek alkotmányellenes cselekedetei" miatt kialakult helyzettel kapcsolatban. Szerinte ezek az erők ásták alá a múlt pénteken Kijevben megkötött válságrendezési megállapodás végrehajtását és veszélyeztetik Ukrajnában a polgári megbékélést.

Lavrov és Jagland hangsúlyozták, hogy Ukrajnának be kell tartania az Európa Tanács (ET) tagjaként és az emberi jogok európai egyezményében vállalt kötelezettségeit. Az orosz külügyminiszter felhívta az ET főtitkárának a figyelmét arra is, hogy a kisebbségi nyelvek regionális státusának eltörlésével az ukrán parlament az oroszok és más nemzeti kisebbségek jogait sértette meg.

Az orosz külügyminisztérium eközben a Facebook közösségi oldalon jelentette be, hogy hamarosan eljuttatja az Európai Unióhoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez azokat a videófelvételeket, amelyek bizonyítják az ukrajnai szélsőségesek rendbontását.

A http://bit.ly/1hao4sS oldalon már láthatóak azok a képek, amelyek Moszkva szerint arról tanúskodnak, hogy mit tesznek "a békés polgároknak magukat kiadó szélsőségesek".

Moszkvában sajnálattal veszik tudomásul azt, "ahogy a nyugati államok fővárosaiban kommentálják az ukrajnai történéseket és arra törekszenek, hogy azt befolyásolják". Az orosz külügyminisztérium szerint a nyugati sajtóban nem szeretnek arról beszélni, mit is jelent a szélsőségesek zavargása.

Szerző