Derüljön ki végre, hogy milyen szerepet vállaltak "Orbán Viktor és fideszes vezetőtársai" a 2006. őszi zavargások előkészítésében - sürgette Vadai Ágnes, aki ennek érdekében vizsgálatot követelt a Belügyminisztériumtól. A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szerint 2006 őszén nem spontán tömegtüntetés volt, hanem az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet történt. Vadai abban igazat adott Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy most nem a beszéddel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy a fideszes politikusok szerepét feltárják.
Ehhez többféle dokumentumot használhatnak, például a 2006 őszén az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottsága együttes ülésén bemutatott, de nyilvánosságra nem hozott hangfelvételeket, illetve azok leiratait - fogalmazott az ellenzéki politikus hozzátéve, hogy a történtekről például a fideszes Ékes Ilonát, Wittner Máriát és Demeter Ervint is érdemes megkérdezni. A DK alelnöke szerint a vizsgálatnak választ kell adnia egyebek mellett arra, hogy Orbán 2006 nyarán, az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala előtt Tusnádfürdőn miért beszélt arról, hogy hazugsággal került hatalomra a kormány. Vadai szerint a vizsgálatnak azt is ki kell derítenie, kik és mikor ismerték meg a hangfelvételt, illetve kik voltak azok a fideszesek, akik vágták és sokszorosították a beszédet.
A DK egyébként feljelentést tesz azért, mert egy "magyar hírtelevízió" az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt két nappal állítólag ajánlatot tett két brit tévécsatornának arra, tudósítja őket, mert a hétvégén "érdekes" dolgok fognak majd történni Pesten. Erről Zentai Péter, a Magyar Rádió volt berlini tudósítója beszélt kedden a Klubrádióban. Gyurcsány Facebook-oldalán tegnap Zentai kijelentésére hivatkozva egyértelműen a HírTV-t nevezte meg, mint azt a magyar hírtelevíziót, amelyik ajánlatot tett a két brit hírcsatornának. A HírTv később visszautasította az állítást és a DK elnökét a bejegyzés törlésére szólította. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Zentai a HírTV híradójának elismerte, az általa közölt információkat nem ellenőrizte le, így "azok igazságtartalmáról nincs meggyőződve".
Nehezíti a tisztánlátást az ügyben, hogy a belügyminiszter kedden azt állította, az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatban nem készült zárójelentés, csak az a két anyag létezik, amelyet múlt pénteken az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján nyilvánosságra hoztak. Azt is állította, hogy a vizsgálat 2009 júliusában zárult le. Vadai erre reagálva tegnap kijelentette, Pintér hazudik, hiszen Szollár Domokos, a Bajnai-kormány szóvivője 2009 decemberében sajtónyilatkozatot adott ki arról, hogy a három évig tartó, a beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos nemzetbiztonsági vizsgálat lezárult. Decemberben, nem pedig júlisban. Bajnai Gordon tegnap megerősítette, látta a zárójelentést, de ezekhez az iratokhoz már jó ideje nincs hozzáférése. Vele ellentétben viszont a belügyminiszternek van - tette hozzá.
A Fidesz jól láthatóan "altatná" a közvélemény figyelmét az ügyben. Pintér még kedden arról beszélt, "nem az a baj, hogy nyilvánosságra került az őszödi beszéd, nem az a baj, hogy elhangzott az őszödi beszéd. A baj az, hogy az őszödi beszéd igaz. A baj az, hogy hazudtak. Hogy a hazugságokkal becsapták az országot, becsapták a választókat". Szerinte a felvétel nyilvánosságra kerülése nem jelentett bűncselekményt, sőt hasznos volt, mert "megóvta az országot további hazugságoktól". Azt a hazugságokkal kapcsolatban nem említette, hogy Orbán egy, a WikiLeaks-től kiszivárgott 2006 szeptemberi távirat szerint európai uniós nagykövetek előtt közölte: "ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok".
Az amerikai diplomáciai táviratban erre azért emlékeztetettek, mert Orbán szeptember 23-án a CNN kérdésére, mit szól ahhoz, hogy Gyurcsány szerint valamennyi politikai erő hazudott, kifejtette: a magyar politikában kétféle hagyomány létezik. Az egyik a kommunista párt hagyománya, a hazugság, amelyet a baloldal tovább vitt, a másik pedig az ellenzéké, az egykori illegális "másképp gondolkodóké", akik sohasem hazudtak. "Én sem hazudtam soha az embereknek" - mondta. A nagykövetség akkor azt írta, emiatt sokan kétkednek abban, van-e olyan helyzetben Orbán, hogy az őszödi beszéd megjelenése után "megkövezhesse" Gyurcsányt.
A Fidesz elnöke egyébként még 2006 szeptember 19-én (brüsszeli útjáról hazatérve) azt mondta: nyilvánosságra kerülése előtt nem tudott a miniszterelnök balatonőszödi MSZP-frakcióülésen mondott beszédét rögzítő hangszalagról, és nincs tudomása arról sem, hogy a Fideszben bárki előbb ismerte volna az anyagot. Bár az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelentése kitakarva közli a nevüket, Rózsa-Flores Eduardo - akire a jelentés hivatkozik, és akit "Guevara" néven említenek - még 2008-ban egy interjúban előadta változatát az őszödi beszéd kiszivárgásáról. Rózsa-Flores szerint a beszédet tartalmazó felvételt ő juttatta el Bíró Márkhoz, a Fidesz észak-magyarországi koordinátorához, aki eljuttatta azt Debrecenbe, Kósa Lajoshoz. Másnap Budapesten - Rózsa-Flores szerint - egy Fidesz-irodában gyűltek össze a párt vezetői, Kósa, Varga Mihály, Navracsics Tibor és Várhegyi Attila. Mindez egybevág az NBH-s jelentés olvasható - tehát nem kitakart - részeinek információjával. Az interjúban Rózsa-Flores utal arra, hogy Orbán Viktor nem volt jelen, Brüsszelbe utazott és a repülőtéren értesült a felvételről. Mindez szinte szóról-szóra olvasható a jelentésben - nevek nélkül.
A nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésekből kiderült, hogy a Fideszből több politikus is ismerhette a hangfelvételt még annak nyilvánosságra kerülése előtt. Kósa Lajos az elmúlt napokban erről két ellentmondó nyilatkozatot is tett. Vasárnap elismerte, hogy még szeptember 17-e előtt hallotta a felvételt. A kormánypárt ügyvezető alelnöke az ATV-ben azt mondta: "felhívott egy barátom, aki egyébként fideszes, Miskolcról és ő mondta, hogy van egy ilyen beszéd a birtokában, másokhoz is eljutott, mit csináljunk. Én meghallgattam, bejátszotta a telefonba.
Mondtam, hogy mit csinálnánk, ez közérdekű adat, a miniszterelnök azt mondja, hogy hazudtunk reggel, délben, meg este, hát oda kell adni a sajtónak". Másnap a Kossuth Rádióban azonban önmagát cáfolta. "Nem ezt mondtam. Annyit mondtam, hogy tudtam, hogy van egy ilyen - mert nyilván nem csak nekem van, hanem számos ellenzéki politikusnak ezt eljuttatták, vagy ez a hír terjedt. De hát még aznap a Kossuth Rádió az egészet beadta, tehát ennek nem sok jelentősége van" - fogalmazott.