Ukrajnában az elnökválasztás a tét

Feszült várakozás előzte meg a kijevi kormányátalakítást, ettől remélve a helyzet legalább részleges normalizálódását, mindenekelőtt azt, hogy helyreáll a közbiztonság, és újra működőképes lesz az állam. A jegybank elnöke a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult segítségért. A szökésben lévő elnök, Viktor Janukovics ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, ennek kapcsán felújultak a találgatások a sajtóban, hol is tartózkodhat.

Olekszandr Turcsinov: a tisztséghalmozó prédikátor

Ukrajna első embere jelen pillanatban kétségtelenül Olekszandr Turcsinov, a legnagyobb ellenzéki párt, a Batykivscsina képviselője, Julija Timosenko bizalmasa. Turcsinovot a múlt szombaton összeülő parlament, amelyben a korábbi kormányzó párt, a Régiók Pártja ellenzékbe vonult és nem teljes számban vesz részt, először házelnöknek választotta meg, majd megbízta ideiglenesen az államfői és kormányfői feladatokkal, tegnap, a vezérkari főnök is ő lett. A tisztséghalmozás érthető, hiszen a múlt hét vége óta tartó káoszban, legalább formálisan biztosítani kell az állam működését.

A 49 éves Turcsinov politikai pályája elválaszthatatlan Timosenkóétól. A keleti, oroszbarátnak tartott országrészben született, az ország negyedik legnagyobb városában, az egymilliós Dnyepropetrovszkban, akárcsak Timosenko. A kilencvenes évek második felétől folyamatosan Timosenko árnyékában élt, (Timosenko 1996-ban jelent meg a politikai életben), a 2004-es narancsos forradalmat is mindvégig a gázhercegnő oldalán harcolta végig.

Az AFP hírügynökség szerint Turcsinov úgy lett Ukrajna első embere, hogy sohasem kereste a rivaldafényt, sohasem akart feltétlenül az első sorban állni. Vologyimir Fesenko ukrán politológus a hírügynökségnek úgy jellemezte Turcsinovot, mint "Timosenko hűséges fegyverhordozója". A politológus nem tartja valószínűnek, hogy hosszú ideig reflektorfényben maradna, vagy hogy indulna a május 25-i elnökválasztáson.

Ukrajna ideiglenes elnöke gépészmérnöki végzettségű, a peresztrojka idején a helyi gépgyárban kezdődött karrierje. A kilencvenes évek elején jelenik meg a politikában, 1993-ban Leonyid Kucsma államfő gazdasági tanácsosa lesz. 1994-ben létrehozza a Hromada jobboldali pártot, amelynek elnökségét 1997-től Pavlo Lazarenko, Kucsma volt miniszterelnöke veszi át. (Sajtóhírek szerint Timosenko politikai karrierjét is Lazarenko egyengette, a vele fenntartott szoros kapcsolatnak köszönheti tetemes vagyonát is.

Lazarenko jelenleg börtönbüntetését tölti az Egyesült Államokban csalás, megvesztegetés és pénzmosás miatt. A Timosenko ellen indított egyik büntetőjogi eljárásban is fontos szereplő Lazarenko, a vád szerint részesei egy 1996-ban politikai megrendelésre elkövetett gyilkosságnak. Ez a vád és az eljárás is természetesen tárgytalanná vált most, a több mint egy éve folyó eljárásban konkrét bizonyítékot nem tudott felmutatni a Janukovics-rezsim sem Timosenko ellen.)

Turcsinov 1998-ban lesz először parlamenti képviselő, egy évvel később Timosenkóval együtt hozzák létre a Batykivscsinát (Haza) a Hromada szakadását követően. A narancsos forradalom után az első Timosenko-kormány idején Turcsinovot az SZBU, az ukrán titkosszolgálat vezetőjévé nevezik ki, de lemond, amikor Juscsenko államfő meneszti Timosenkót.

A Wikileaks kiszivárogtatott dokumentumai szerint ebben a beosztásban Turcsinovnak sikerült megsemmisítenie azokat a bizonyítékokat, amelyek Timosenko és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatot támasztották alá.

2007 végén az újabb Timosenko-kormányban miniszterelnök-helyettes lesz. Ezt a pozíciót mindvégig, 2010-ig, a kabinet bukásáig betölti. Timosenko 2011-es bebörtönzése után átveszi a Batykivscsina gyakorlati vezetését, ám nem maga áll a formáció élére, hanem Arszenyij Jacenyjukot segíti a pártelnöki tisztségbe.

Mindezek mellett Turcsinov baptista prédikátor egy kijevi gyülekezetben, szabadidejében tudományos fantasztikus regényeket ír. Egyik művét, a "Félelem illúzióját" megfilmesítették.

Lapszemle

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A NATO is foglalkozik az ukrán válsággal - állapítja meg a német lap. Az észak-atlanti szövetség brüsszeli központjában csütörtökön védelmi miniszteri találkozót tartanak, amelyen a NATO-ukrán bizottság is ülésezik. Múlt héten még sokan vitatták, egyáltalán összeülhet a grémium a jelenlegi helyzetben. Németország és a kelet-európai államok azért támogatták a megbeszélések megtartását, mert úgy vélték, fenn kell tartani a párbeszédet Kijevvel.

Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia ellenezték azt. Brüsszelben senki sem tudott választ adni arra, ukrán részről ki lesz majd jelen. A NATO számára azért fontos partner Ukrajna, mert az ország az Afganisztánban, Koszovóban és Afrika szarvánál is békemisszióban vesz részt. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár korábban azért szólította fel a hadsereget, ne lépjen közbe, mert ha a saját népe ellen lépett volna fel, akkor a NATO-nak fel kellett volna mondania ezt az együttműködést.

The New York Times

Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kétnapos ukrajnai látogatása során arra intette tárgyalópartnereit, ne szakítsák meg a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat Oroszországgal. A lap egy uniós illetékesre hivatkozik, aki elismerte, az EU tavaly alábecsülte Moszkva befolyását.

Brüsszel hibát követett el azzal is, hogy feltételeket támasztott Ukrajnának a társulási egyezmény aláírásához, s nem segíteni próbált az országnak gazdasága új alapokra helyezéséhez. Ennek az volt az oka, hogy az EU tagországai között sem volt egyetértés: aláírják-e Kijevvel az egyezményt, vagy sem.

Le Monde

A Krím-félszigeteki, illetve kelet-ukrajnai tüntetések is megmutatták, hogy az ország minden korábbinál megosztottabb. Az ország nyugati részén az emberek többsége támogatja a forradalmat, keleten azonban nem. Bár nyíltan senki sem beszél Ukrajna felbomlásáról, a kérdés a levegőben lóg. A Krím-félszigeten élő orosz lakosság az elszakadást követeli, a kelet-ukrajnai Harkivban pedig a vezetők megkérdőjelezték az új kijevi vezetők döntéseit.