Paks - Az Együtt-PM továbbra is népszavazást akar

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be csütörtökön a Kúriához az Együtt-PM szövetség, miután a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábban elutasította a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezésüket. Az ellenzéki pártszövetség szerint nincs akadálya, hogy a nép döntsön az erőműbővítésről.

A Bajnai Gordon vezette pártszövetség az MTI-nek küldött közleményben emlékeztetett: az NVB kezdeményezésüket arra hivatkozva utasította el, hogy nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségekről nem lehet referendumot tartani.

Az Együtt-PM álláspontja szerint viszont a magyar és az orosz kormány közötti szerződés csak a felek együttműködési kötelezettségét rögzíti, a bővítésre vonatkozóan konkrét kötelezettséget a magyar félnek nem ír elő, így a kérdés népszavazásra bocsátható.

Kormányzati tisztségviselők az elmúlt napokban arról nyilatkoztak, hogy konkrétan a bővítésről még nem folytatták le az Európai Bizottsággal szükséges előzetes egyeztetési eljárást, emellett a népszavazási tilalom az orosz kormány által nyújtandó állami hitel folyósítására sem vonatkozik, hiszen a szerződés nem rögzíti, hogy a jövőben megvalósuló esetleges paksi beruházásokat kizárólag ebből a kölcsönből lehet finanszírozni - olvasható az Együtt-PM közleményében.

A Szigetvári Viktor és Jávor Benedek által benyújtott népszavazási kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"

Szerző

Hoffmann Rózsa: a pedagógusok igénylik a tanfelügyeletet

A megkérdezett pedagógusok túlnyomó többsége, több mint 90 százaléka igényli a tanfelügyeletet - mondta Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című uniós projekt konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Hoffmann Rózsa kiemelte: a tanfelügyeleti rendszer kipróbálása során az azt "megélő" pedagógusok szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, "hogy ez jó". A következő tanévben bevezetendő rendszer segítő jellegű lesz és a pedagógus munkájának egészét vizsgálja, a minősítési rendszer pedig szervesen illeszkedik ehhez - állapította meg.

Az államtitkár rámutatott: a tanfelügyeleti rendszer kialakítása és a köznevelési rendszer megváltoztatása "nem hagyja hidegen a szakmát", a pedagógusok pedig élénken érdeklődnek, hogyan vehetnek részt a továbbképzéseken. Úgy fogalmazott: ekkora rendszer, mint a köznevelés, ahol 8 ezer intézményben több mint egymillió gyermeket tanítanak, nem működhet anélkül, hogy a fenntartók ne kövessék a nevelési folyamatokat.

Szólt arról is: négy éve kormányzati szándék, hogy a tanfelügyeletet megteremtsék, s erre a köznevelési törvény 2011 decemberében lehetőséget adott, ennek megfelelően pedig tavaly decemberben az emberierőforrás-miniszter az útmutatót.

Hoffmann Rózsa megemlítette: a tanfelügyeletet egységes szempontok szerint ellátó szakemberek előzőleg képzésen vesznek részt, gyakorló tanárok lesznek, s a szubjektivitást maximálisan ki kell küszöbölniük a munkájukból, amelynek elsődleges célja a köznevelés színvonalának javítása.

A tanfelügyelet nem elsősorban a szaktárgyak tanításának ellenőrzésére koncentrál, hanem a pedagógusok nevelő tevékenységére, s azt remélik, hogy ez a rendszer segíti majd a pedagógiai kultúra javítását, ezért gyakorló pedagógusok végzik ezt a munkát heti egy napban, a másik négy napon azonban ők maguk is tanítanak a saját iskolájukban. Céljuk, hogy ötévente legalább egyszer ellenőrizzenek a tanfelügyelők egy adott pedagógust - közölte.

A köznevelési államtitkár megemlítette: a pedagógus portfoliók feltöltésével kapcsolatos értetlenkedések mögött az a tény húzódik, hogy a pedagógus társadalom leszokott arról, hogy óravázlatot készítsen, és sokan a tanmenet elkészítését is felesleges tevékenységnek tekintik.

Kerekes Balázs, az Oktatási Hivatal projektigazgatója arról beszélt, hogy több mint 50 intézményben, 800 pedagógussal próbálták ki a tanfelügyeleti munkát, januárban pedig megkezdődött száz tréner felkészítése, akik a tanfelügyeleti, valamint a pedagógusminősítési szakértői képzésre jelentkezőkkel foglalkoznak majd.

Megállapította: összesen ötezer szakértőre van szükség ahhoz, hogy öt év alatt minden pedagógust legalább egyszer ellenőrizzen tanfelügyelő. A következő időszakban 30 ezer tanfelügyeleti eljárás előkészítésére nyújtanak be EU-s pályázatokat - fűzte hozzá.

Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a konferencia közben tartott sajtótájékoztatón elmondta: a TÁMOP 3.1.8-as projektnek öt pillére van, ezek közül az egyik jelenti a pedagógiai szakmai ellenőrzés megvalósítását, azaz a tanfelügyelet kidolgozását.

Közölte: a tanfelügyelőket továbbképzési program keretében készítik fel munkájukra, az erre való jelentkezés feltételei között pedig szerepel egyebek mellett az, hogy 14 év pedagógusi gyakorlattal rendelkezzenek, illetve 5 éves gyakorlattal abban az intézménytípusban, ahol az ellenőrzéseket végzik majd, illetve legyen pedagógus szakvizsgájuk vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatuk.

A felkészítő továbbképzéseken első körben ezer embert képeznek ki, a továbbiakban pedig céljuk az 5 ezer ember kiképzése 60 órás tanfolyamok keretében.

Szerző

Újra a Costa Concordián a "menekülős" kapitány

A volt kapitány is részt vett a Costa Concordia hajóroncsán csütörtökön végzett terepszemlén, melyen a vád és védelem szakértői műszaki vizsgálatokat végeztek. Francesco Schettino először járt egykori hajóján a 2012. január 13-án történt hajószerencsétlenség óta. "Nem menekülök, az arcomat adom ahhoz, ami történt!" - hangoztatta.

A volt kapitány már keddtől Giglio-szigetén tartózkodott, de nem hagyta el a szállodáját. Csütörtök reggel a sziget kikötője felé tartva, ahonnan hajóval ment tovább a Costa Concordia roncsához, Schettino az őt tömegesen kísérő olasz és külföldi újságíróknak azt mondta, azért megy vissza a hajóra, mivel ki akarja deríteni az igazságot.

"Nem menekülök, az arcomat adom ahhoz, ami történt!" - hangoztatta. Hozzátette, hogy mindvégig "úriemberként és kapitányként" viselkedett és a baleset óráiban "sem rohantam el a hajóról, de ez nem olyan volt, mint egy közlekedési baleset, amikor az ember megáll az út közepén és telefonon segítséget hív".

"Több mint négyezer ember életét mentettem meg!" - mondta Schettino a Costa Concordián utazó 4229 személyre utalva. A tengerjáró zátonyra futásában 32 ember veszítette életét.

A tengerjáró volt kapitánya maga kérelmezte, hogy a bíróság által kinevezett szakértőkkel együtt ő is felmehessen a Costa Concordia roncsára a hajón levő műszaki berendezések helyszíni átvizsgálására. A terepszemlén a vád és a védelem 30 szakértője azt vizsgálta, hogy a balesetet követő percekben miért nem lépett működésbe a Costa Concordia biztonsági generátora. Ennek leállása miatt borult sötétbe a hajó, nem működtek a szigetelő ajtók, a liftek és a mentőcsónakok elektromos csörlői.

Francesco Schettino megfigyelőként vett részt a műszaki vizsgálatokon. Nem tehetett fel kérdéseket és nem beszélhetett a szakértőkkel.

Az áldozatok családjait és a túlélőket képviselő Codacons olasz fogyasztóvédő egyesület ügyvédei nemet mondtak a terepszemlén való részvételre azok után, hogy kiderült, a fedélzeten bizonyítékokat hamisítottak meg.

A tavaly szeptemberben egyenesbe állított Costa Concordia roncsára először január 23-án mentek fel a szakértők. Akkor azt is észlelték, hogy a szeptember és január között lezárt fedélzetről berendezések és felszerelési tárgyak tűntek el. Az üggyel megbízott grossetói ügyészség kedden bejelentette, hogy vizsgálatot indít a Costa Concordia őrzésével megbízott hatósági személy és a hajó kiegyenesítésének műveletét vezető egyik mérnök ellen, aki a Costa Crociere hajótársaság alkalmazottja. A két személy már a műszaki vizsgálatok előtt a hajón járt és bekapcsolta volna a Costa Concordia  bizonyos berendezéseit, módosítva a baleset pillanatának állapotait.

A Corriere.it hírportál egyenesben közvetítette Schettino látogatását a Costa Concordián. 

Szerző