Jelenleg a parkerdő egész területe építési területnek számít, azonban mint utóbb kiderült, a civil látogatók elől teljes egészében csak a központi területet kerítették el, így az erdei ösvények továbbra is a kirándulók rendelkezésére állnak.
Papp László alpolgármester elmondta, hogy a tervek készítésénél figyelembe vették a lakossági észrevételeket is, bár ez némiképp ellentmond annak, hogy több debreceni polgár és civil szervezet is aggodalmának adott hangot a parkerdő átalakításával kapcsolatban. "A csónakázó tavat szétverték, helyén a stadion mélygarázsa épül, az erdőt pedig drótkerítéssel zárták körbe" - írta lapunknak egy kétségbeesett olvasó.
Ez utóbbit környezeti szempontból aggályosnak tartja Konyhás István, a Terepszemle Stúdió Egyesület titkára. Mint arról korábban a Népszabadságnak beszámolt: a fiatal ragadozómadarak elpusztulnak, ha nekimennek, a sünök pedig nem lesznek képesek átbújni rajta, amikor megindul az évi szokásos bevándorlásuk a Nagyerdőre". Megkeresésünkre Aradi Csaba környezetvédelmi szakértő, a Hortobágyi Nemzeti Park volt vezetője elmondta: "A drótkerítésnek környezetvédelmi szempontból nincsen jelentősége. Ezek dilettáns észrevételek, azon a területen ragadozó madár gyakorlatilag nem fordul elő, a sünök pedig nagyobb biztonságban lesznek, mert így nem tudnak majd kimenni az országútra". A környezetvédelmi szakértő szerint a probléma inkább esztétikai, a drótkerítés szerinte is csúnya.
A parkerdő elkerítésével, az ott létrehozott értékek védelmével Gondola Zsolt Zoárd városi képviselő, a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnöke is egyetért, mint mondta: "Mi nem a bekerítés ötletével, hanem annak megvalósításával nem értünk egyet". Papp László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sövénykerítés már a kezdetektől tervbe volt véve. Kérdés azonban, hogy ez alatt már akkor is kúszónövénnyel felfuttatott drótkerítést kellett volna-e érteni. Gondola szerint az eredeti tervekben még "élősövény kerítés" szerepelt, a városi közgyűlésen ezt ő maga is megszavazta, a fejlesztés kivitelezője azonban időközben úgy döntött, hogy drótkerítést (repkénnyel befuttatva) használnak majd. Gondola szerint a hirtelen változás azért is érthetetlen, mert a "valódi" sövénykerítés létrehozására korábban már meghatároztak egy összeget, tudomása szerint mintegy 50 millió forintot. A jelentősen olcsóbb drótkerítés azonban felveti a kérdést: hová tűnt az elő sövénykerítésre szánt pénz? "A ligetes, ősfákkal ellátott debreceni Nagyerdő egy olyan ritka természeti kincs, amit mindenképpen meg kell védeni. A város eddig azonban csupán egy lakossági fórumot tartott ezzel kapcsolatban, még tavaly szeptemberben. Kezdeményeztük a további egyeztetéseket a városvezetés és a civil szervezetek között, de eddig nem történt semmi."
