A számok magukért beszélnek: február 21-ig - öt hónap alatt - mindössze 50,2 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek az nhp második szakasza keretében a programhoz csatlakozott kereskedelmi bankok. Fábián Gergely, az MNB főosztályvezetője csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a leszerződött hitelek szinte teljes mennyisége új kölcsön, vagyis nem valamelyik régi kiváltását szolgálta. Az MNB szakértői optimisták, azt várják, hogy az esztendő második negyedévének vége felé fog jobban felpörögni program, az eddigi tapasztalatok szerint a beruházások is nyár környékén élénkülnek.
Vonnák Balázs, az MNB igazgatóságvezetője mintegy újraértelmezte az NHP célját. Eddig úgy véltük, hogy kedvező, legfeljebb 2,5 százalékos hitelkamat alkalmazásával a gazdasági növekedést akarja - a kormány gazdaságpolitikájával összhangban - az MNB stimulálni. Most azonban megtudtuk, hogy az NHP mégsem mindenható, csupán csak egy eszköz, amely a nem megfelelő piaci működést próbálja kezelni, vagyis a keresletet és a kínálatot összehozni. Egyelőre nem tudni, hogy az eszközben, vagy a piacban van-e a gond, de az nhp nem akar felpörögni.
Matolcsy György MNB-elnök a program meghirdetésekor arról beszélt, hogy végre elérkezett annak az ideje, hogy a mikro-, kis- és közepes (kkv) vállalkozásoknak végre módja nyíljon arra, hogy beruházzanak, és akkor beindul a régen áhított növekedés. Ez úgy lehet értelmezni, hogy azok is hitelhez jussanak, akiknek a korábbi kedvezőtlen kereskedelmi banki kondícíók miatt erre nem volt módjuk. Az előzetes elképzelések azonban csak részben teljesülnek. A mostani második körben a leszerződött vállalatoknak 22 százaléka már az első szakaszban is részt vett. Részsikerként könyvelhető el, hogy az új kölcsönök 55 százaléka szolgál beruházást, vagyis a tényleges növekedést, viszont 39 százalékot forgóeszközhitelként vettek fel, ami a működést szolgálja, ebből fizetik ki a béreket, a beszállítókat, a közüzemi költségeket és a beszállítókat, vagyis az új érték megteremtésében csak korlátozott módon vesznek részt. Fábián Gergely ezt így fogalmazta meg: a kkv-szegmens hitelállománya az utolsó negyedévben éves összevetésben érdemben nem tudott nőni, ami csalódás a harmadik negyedéves kedvezőbb számokat követően.
Az nhp II. egyik legnagyobb résztvevője a K&H Bank: náluk mintegy 45-50 milliárd forintnyi összeg hitelbírálata van most folyamatban. Az első szakaszhoz képest a kedvezményes hitelt igénylő cégek körében nem tapasztalható változás az egyes ágazatok között. Főként a mezőgazdasági, feldolgozóipari, élelmiszeripari és kereskedelmi szektorokban tevékenykedő vállalkozások veszik igénybe a konstrukciót, de az ipari, gépipari cégek érdeklődése is meghatározó - tudtuk meg Hodina Pétertől, a bank igazgatóságvezetőjétől.
A jegybanki szakértők szerint a vállalati szegmenshez képest a háztartások hitelezési piaca még rosszabb. A jelzáloghitelek felára - a folyamatosan csökkenő alapkamat ellenére - egyre növekszik. Ezért a hitelállomány egyre csökken, sőt a jegybanki szakértők hasonló tendenciát prognosztizálnak az elkövetkező két esztendőben is. A támogatott lakáshitelek vonzereje is csökken, mivel a jogszabályok szerint nem lehet hat százaléknál alacsonyabb. A megvalósult ügyleteknél a teljes hiteldíj mutató (THM) a lakáscélú hitelek esetében 8,8 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 11 százalékra mérséklődött 2013. utolsó negyedévében.