Még nem hozott határozatot a közszereplők bírálhatóságával kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab), az ügy ezért szerepel a jövő hétfői napirenden is - közölte Bitskey Botond. A testület főtitkára ezzel igyekezett cáfolni a több hírportál által közölt információt, miszerint az Ab még a február 24-i, hétfői ülésén megsemmisítette az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) közszereplők bírálhatóságáról szóló rendelkezését, amely alkotmányellenesnek bizonyult. Az Index szerint a testület 8:7 arányban döntött, jelenleg pedig a különvéleményeket fogalmazzák a kisebbségben maradt alkotmánybírók.
Megírtuk: az új Ptk. tavaly nyerte el végső formáját és most március 15-én lép hatályba. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti képviselői azonban a parlamenti zárószavazás előtt, a konszenzust élvező szakértői tervezethez több ponton is módosítókat nyújtottak be, a közszereplők bírálhatóságának korlátozása is ekkor került a szövegbe. Így az új szabályozás a közszereplők bírálhatóságát a "méltányolható közérdek" fennállásától teszi függővé, amivel szakértők szerint csorbul a szabad véleménynyilvánítás joga.
A Ptk. elfogadását követően Szabó Máté akkori ombudsman három kérdéskört; a hozzátartozó fogalmának meghatározását, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságot és a közéleti szereplők személyiségének védelmére vonatkozó rendelkezéseket alaptörvény-ellenesnek, sőt, esetenként nemzetközi kötelezettségeinkbe ütközőnek találta, így az Ab-hoz fordult. Beadványait pedig utódja, Székely László is fenntartotta. Sőt, a korábban épp az új Ptk. előkészítését koordináló, miniszteri biztosként tevékenykedő új ombudsman többször - köztük a lapunknak adott interjúban - is kifejezte: abban reménykedik, hogy még a március 15-ei hatálybalépése előtt dönt az Ab a polgári kódexet érintő ombudsmani beadványokról.
Az alapvető jogok biztosának kérése, de a józan ész is azt diktálná, hogy az Ab legkésőbb jövő héten döntsön a nyilvánvalóan alkotmányellenes passzusok megsemmisítéséről. A "méltányolható közérdek" feltétele ugyanis Szabó indítványa szerint túl ködös fogalom, és mint a közéleti szereplők bírálatának feltétele, aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, továbbá nem biztosítja kellően a közügyek vitatását és a közhatalom működésének bírálatát. Beadványa szerint a közéleti tevékenység kritikája - amíg az alkotmányos határon belül van - minden esetben közérdek, nélkülözhetetlen a közvélemény szabad alakítása, a plurális demokrácia működése szempontjából.
A volt ombudsmannal lényegében egybevágnak az Ab korábbi határozatai és a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata is. Mindennek ellenére kérdéses, hogy a fideszes kinevezettekkel feltöltött Ab-ben milyen döntés születik. Amennyiben valóban a kiszivárgott arányban hoztak határozatot, úgy a 2010 után alkotmánybíróvá választott tagok közül többeknek is a rendelkezés alkotmányellenességére kellett voksolni.
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!