Orbán ráígért az egymillió munkahelyre

Képtelen volt betartani legutóbbi választási ígéretét Orbán Viktor, de bocsánatkérés helyett inkább rátett még egy lapáttal - írja tegnap kiadott közleményében az Együtt-PM. A párt emlékeztet: négy éve még egymillió új munkahelyről beszélt a miniszterelnök, míg a mostani választásokhoz közeledve már teljes foglalkoztatottságról.

A 2010-ben megígért egymillió munkahelyből félmillió Németországban, Angliában és Ausztriában valósult meg, a többi pedig papíron, "a közmunkarendszer ugyanis csak púderezett munkanélküliség", miközben a valódi, piaci munkahelyek száma az elmúlt négy évben nem emelkedett. Ma kevesebb és bizonytalanabb az emberek kenyérkereseti lehetősége, mint négy éve volt - írja a baloldali összefogás egyik pártja, megjegyezve: a statisztika javulása csak annak köszönhető, hogy több mint 200 ezren dolgoznak közmunkásként a minimálbérnél kevesebbért, és a foglalkoztatottak számát növelik a külföldön állást vállalók is.

Az Együtt-PM szerint a valódi munkahelyteremtés első lépése a kiszámítható gazdaságpolitika és a stabil forintárfolyam. Ezek megteremtésében az Orbán-Matolcsy páros megbukott, nem érdemelnek még egy esélyt - összegezte az ellenzéki párt.
A kormány célja a teljes foglalkoztatottság - jelentette ki Orbán Viktor tegnap Ózdon, az egykori kohászati üzemek egy romos csarnokában, a 2,5 milliárd forintba kerülő digitális archívum időkapszulájának elhelyezése előtt. A világ tartozik minden embernek annyival, hogy megadja a lehetőséget arra, hogy saját munkájából tartsa el magát és családját - fogalmazott a kormányfő. A kormányfő szólt arról is, hogy azon városokra, Ózdra, Dunaújvárosra, Komlóra, Salgótarjánra, amelyek egykor ipari fellegvárak voltak, és fantasztikus eredményeket értek el még az előző rendszerben az emberek, és amelyek az ország büszkeségei voltak, ám hanyatlani kezdtek, különleges figyelmet kell fordítani.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző

Fekete férfiakat ábrázoló plakáttal szállt be az EP-kampányba a hegyfalui plébános

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:36

Fotó: Nyugat.hu
A Mária-szobor mellett zárt hirdetőszekrényben virít a szórólap.
Tavaly nyáron kivégzéssel fenyegette a hegyfalui plébános, Dóka Ferenc azokat, akik eldobják a csikket a Mária-szobor előtt – ezt bevallottan viccnek szánta. Most a Mária-szobor mellett zárt hirdetőszekrényben virít egy plakát, ami választásra ösztönöz – írja a Nyugat.hu. A zárt szekrényben elhelyezett szórólapon az olvasható, hogy „tessék választani”, és két döntési lehetőséget kínálnak fel. Az egyiken Emmanuel Macron francia elnök áll két fekete férfi társaságában és mellette dühös, rosszalló fej látható, míg alatta mosolygó turisták tartanak egy keresztet és a fotó mellett egy szívecske van. Dóka Ferenc az RTL Klub híradójának azt mondta: az EP-választás kampányához kapcsolódva tette ki a plakátot. Szerinte nincs abban rasszizmus, hogy az egyik választási lehetőségként színes bőrű férfiakat tett a szórólapra, még úgy sem, hogy a képek melletti jelképekkel egyértelműen megüzeni, mi kívánatos és mi nem. A keresztet tartó turisták helyén korábban Orbán Viktor volt látható az unokájával, ezt azonban több hívő is kifogásolta, ezért Dóka Ferenc lecserélte a képet.

Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00