Pártpreferenciákat mér a kormány intézete

Publikálás dátuma
2014.03.01. 06:04
Simon János a tájékoztatón FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Soha nem volt még ennyire határozott a választók pártkötődése a kampány elején a rendszerváltás óta - legalábbis Simon János, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tudományos tanácsadója szerint.

Február 5 és 15. között az ország 96 pontján anonim íveken összesen 1366 embert kérdeztek egyebek mellett arról, hogyan vélekednek napjaink demokráciájáról, a Kádár-, valamint a Horthy-korszakról. Arra is kíváncsiak voltak, kire voksolnának azok, akik 2010-ben a Fideszre, illetve az MSZP-re szavaztak. A Retörki felmérése szerint a négy évvel ezelőtti Fidesz szavazók 89 százaléka most vasárnap is a kormánypártot választaná, 4,3 százalék az MSZP-re, 4,5 százalék a Jobbikra és 1,4 százaléka az LMP-re adná a voksát. Az MSZP korábbi szavazóinak 92 százaléka most is az MSZP-t, 2,9 százalékuk a Fidesz-KDNP-t, 1,7-1,7 százalék pedig a Jobbikot és az LMP-t választaná. Simon szerint ez azt mutatja, hogy nincs igazi átjárás a pártok tömegbázisai között, így nagy eséllyel az dönti majd el a parlamenti választásokat, hogy a pártok tudják-e mozgósítani a potenciális szavazóikat.

Arra a kérdésre, hogy melyik párt listájára adná szavazatát április 6-án, a megkérdezettek harmada a Fideszt jelölte meg, további harmada azonban nem válaszolt. Az Összefogásra 20,9, a Jobbikra 8,5, az LMP-re 2,6 százalék voksolna. A biztos pártválasztók 50,6 százaléka a Fidesz-KDNP-t, 31,5 százaléka az Összefogást, 12,8 százalék a Jobbikot, 3,9 százalék pedig az LMP-t választaná - mondta Simon. Arról is beszélt, hogy a felmérés szerint a Fidesz szavazói értékelik leginkább napjaink demokráciáját; 79 százalékuk 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott egy ötös skálán. A Kádár-korszak megítélése a társadalomban állandó magas értékű, 3,9-es átlagot kapott. A Horthy-korszak megítélése viszont a Retörki szerint 1989 óta felértékelődött - 2-esről 2,3-re - , ezt az érát a Jobbik szavazói preferálják legjobban.

Simon János szerkesztésében egyébként most jelent meg az intézet első kiadványa. A kötet nyolc interjút tartalmaz, amelyeket 1989-ben készítettek az MSZMP vezető testületeinek tagjaival, így Aczél Györgyel, Benke Valériával, Gáspár Sándorral és Korom Mihállyal. A Retörkit egy tavaly márciusi kormányhatározattal hozták létre, főigazgatója Bíró Zoltán, az MDF egyik alapítója.

Szerző

Életfogytiglan három tescós rablónak

A Fővárosi Törvényszék első fokon három életfogytiglant szabott ki emberölés, rablás és más súlyos bűncselekmények miatt S. Péter és társai ügyében. Mint ismert, 2005 májusában ők raboltak ki egy pénzszállító autót a budaörsi Tesco áruháznál. Többször rálőttek a rendőrökre, és menekülés közben kézigránátot dobtak rájuk. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a védelem és több vádlott felmentésért fellebbezett.

Három életfogytiglant szabott ki nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék emberölés, rablás és más súlyos bűncselekmények miatt S. Péter és társai ügyében. Az életfogytiglani büntetésre ítéltek közül az egyik vádlott tényleges életfogytiglant kapott, S. Péter és egyik társa pedig leghamarabb 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Mindhárom életfogytiglant több emberen, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt szabta ki a bíróság. A tényleges életfogytiglant az indokolta, hogy a férfit korábban egy másik ügyben már életfogytiglanra ítélték különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. A további négy vádlottból kettő 12-12 évet, egy 5 évet, egy pedig 1 év - 2 évre felfüggesztett - szabadságvesztést kapott.
A vádlottakat a bíróság kötelezte az eljárás 26 milliós bűnügyi költségének megfizetésére.

Az eljárás során a védelem megkérdőjelezte a nyomozás törvényességét, a bizonyítékok beszerzésének, szelektálásának, és a vádalkuknak a módját, illetve, hogy a valódi elkövetők kerültek-e a vádlottak padjára. Minderre pénteken a bíró - szóbeli indoklásában - úgy reagált: "ebből nem lesz egy újabb móri ügy". Hozzátette: igaz, hogy több, vádalku eredményeként született terhelő vallomás van az ügyben, de azokat más bizonyítékok is alátámasztják. (A nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében a bíróságok két vádlottat elítéltek, egyiküket jogerősen tényleges életfogytiglanra, ám évek múlva bebizonyosodott, nem ők követték el a bűncselekményt.)

A vádiratban szereplő, összesen tucatnyi bűncselekmény között van egy kalocsai pénzváltó és feleségének kivégzése, több pénzszállító elleni támadás, köztük a budaörsi Tesco parkolójában lezajlott összetűzés a vádlottak és a rendőrök között. A banda tagjai pénzváltókat, ékszerboltot raboltak ki. Az összességében sok tízmillió forintos zsákmány java része nem került elő. Több pénzszállító elleni támadásnál is rálőttek a járműre, volt ahol a felgyújtásával fenyegetőztek, két támadásnál is combon lőtték az ellenálló biztonsági őrt, amivel életveszélyes, maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket okoztak.

A vádlottak többnyire tagadták saját bűnösségüket, míg bizonyos cselekményeknél kölcsönösen egymást vádolták. S. Péter az eljárás alatt többször feljelentette a bírót, illetve elfogultság miatt kizárását kérte, kegyelmi kérvénnyel fordult az államfőhöz és fogva tartásának körülményei miatt beperelte a büntetés-végrehajtást (bv). Ebben a polgári perben nemrég első fokon, nem jogerősen hárommillió forintot ítéltek meg a vádlottnak, ám a bv fellebbezett. A pénteki elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a védelem és több vádlott felmentésért fellebbezett, így az nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Szerző

Életfogytiglan három tescós rablónak

A Fővárosi Törvényszék első fokon három életfogytiglant szabott ki emberölés, rablás és más súlyos bűncselekmények miatt S. Péter és társai ügyében. Mint ismert, 2005 májusában ők raboltak ki egy pénzszállító autót a budaörsi Tesco áruháznál. Többször rálőttek a rendőrökre, és menekülés közben kézigránátot dobtak rájuk. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a védelem és több vádlott felmentésért fellebbezett.

Három életfogytiglant szabott ki nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék emberölés, rablás és más súlyos bűncselekmények miatt S. Péter és társai ügyében. Az életfogytiglani büntetésre ítéltek közül az egyik vádlott tényleges életfogytiglant kapott, S. Péter és egyik társa pedig leghamarabb 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Mindhárom életfogytiglant több emberen, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt szabta ki a bíróság. A tényleges életfogytiglant az indokolta, hogy a férfit korábban egy másik ügyben már életfogytiglanra ítélték különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. A további négy vádlottból kettő 12-12 évet, egy 5 évet, egy pedig 1 év - 2 évre felfüggesztett - szabadságvesztést kapott.
A vádlottakat a bíróság kötelezte az eljárás 26 milliós bűnügyi költségének megfizetésére.

Az eljárás során a védelem megkérdőjelezte a nyomozás törvényességét, a bizonyítékok beszerzésének, szelektálásának, és a vádalkuknak a módját, illetve, hogy a valódi elkövetők kerültek-e a vádlottak padjára. Minderre pénteken a bíró - szóbeli indoklásában - úgy reagált: "ebből nem lesz egy újabb móri ügy". Hozzátette: igaz, hogy több, vádalku eredményeként született terhelő vallomás van az ügyben, de azokat más bizonyítékok is alátámasztják. (A nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében a bíróságok két vádlottat elítéltek, egyiküket jogerősen tényleges életfogytiglanra, ám évek múlva bebizonyosodott, nem ők követték el a bűncselekményt.)

A vádiratban szereplő, összesen tucatnyi bűncselekmény között van egy kalocsai pénzváltó és feleségének kivégzése, több pénzszállító elleni támadás, köztük a budaörsi Tesco parkolójában lezajlott összetűzés a vádlottak és a rendőrök között. A banda tagjai pénzváltókat, ékszerboltot raboltak ki. Az összességében sok tízmillió forintos zsákmány java része nem került elő. Több pénzszállító elleni támadásnál is rálőttek a járműre, volt ahol a felgyújtásával fenyegetőztek, két támadásnál is combon lőtték az ellenálló biztonsági őrt, amivel életveszélyes, maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket okoztak.

A vádlottak többnyire tagadták saját bűnösségüket, míg bizonyos cselekményeknél kölcsönösen egymást vádolták. S. Péter az eljárás alatt többször feljelentette a bírót, illetve elfogultság miatt kizárását kérte, kegyelmi kérvénnyel fordult az államfőhöz és fogva tartásának körülményei miatt beperelte a büntetés-végrehajtást (bv). Ebben a polgári perben nemrég első fokon, nem jogerősen hárommillió forintot ítéltek meg a vádlottnak, ám a bv fellebbezett. A pénteki elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a védelem és több vádlott felmentésért fellebbezett, így az nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Szerző