NATO;Rasmussen;BBC;ukrán válság;

2014-03-02 12:39:00

Oroszország megszállta a Krímet - Vlagyimir Putyin kezében a béke sorsa

Általános mozgósításba kezdett Magyarország keleti szomszédja, miután Oroszország megszállta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet és stratégiai állásokat foglalt el más, kelet-ukrajnai vidékeken is. A Nyugat szavatolni akarja Ukrajna területi épségét, a helyzet feszült, bár tényleges fegyveres összecsapás eddig nem volt. Valószínűleg egyedül az orosz elnök a megmondhatója annak, hogy ez így marad-e. Az ukrán miniszterelnök mindenesetre hadüzenetnek értékelte az orosz lépéseket. 

Ukrajna bejelentette, hogy behívja tartalékosait, azután, hogy Oroszország katonai erő alkalmazásáról döntött és gyakorlatilag egy puskalövés nélkül megszállta a stratégiai fontosságú, többségében oroszok lakta Krím-félszigetet. Ukrajna az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segítségért kérte a válság rendezéséhez.

Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő szerint a helyzet rendkívül feszült: "az orosz fegyveres erők ultimátumban követelték, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket". Turcsinov megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el. 

Szevasztopolban - abban a Krím félszigeti városban, ahol az orosz fekete-tengeri flotta állomásozik - orosz katonák körülzárták az ukrán tengerészgyalogság egyik egységének bázisát. A kaput egy orosz rendszámú, Ural típusú teherautó állta el. Az ukrán katonák válaszul egy páncélozott csapatszállító járművet állítottak belülről a kapu elé. Az egység parancsnokának közlése szerint az orosz katonák egyelőre nem léptek támadásba.

Ugyancsak Szevasztopolban orosz kommandósok behatoltak az ukrán fegyveres erők egyik gyakorló bázisára, ahonnan fegyvereket akartak zsákmányolni. Ukrán haditengerészet tisztjei azonban egy páncélozott harcjárműt állítottak a kijárat elé, maguk pedig élő pajzsként elé álltak, így akadályozva meg, hogy az orosz Kamaz teherautó a zsákmányolt fegyvereket kivigye az egység támaszpontjáról. 

Beszámolók szerint az ukrán tengerészek nem tágítottak a kijárat elől annak ellenére sem, hogy az orosz katonák gépfegyverekkel két sorozatot is leadtak figyelmeztetésként a levegőbe. Nem engedve a provokációnak, a tengerészek nem használtak fegyvert. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a Kamazra felrakott fegyvereket ukrán katonai kísérettel az ukrán fegyveres erők egy fegyverraktárába szállítják.

A felfegyverzett orosz alakulatok folyamatosan foglalták el a félsziget kulcsfontosságú területeit, így például a repülőtereket és kommunikációs központokat. A BBC tudósítói a krími határon orosz katonáknak látszó egyenruhásokat láttak árkokat ásni.

Kijev külső segítséget kérhet

Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak Ukrajna ENSZ-nagykövete.

"Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött" - jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet.

"Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok nagysága óráról órára növekszik, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni" - tette hozzá.

Putyin "tesz" a Nyugatra és nincs vesztenivalója

Bár Barack Obama amerikai elnök a megszállásról hozott orosz döntést az ukrán szuverenitás megsértésének nevezte és hajnalban másfél órán át tárgyalt telefonon az orosz elnökkel, szakérttők szerint Vlagyimir Putyin nem foglalkozik a Nyugat véleményével.

A tekintélyes amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézetének igazgatója szerint Putyin határozottan, gyorsan cselekszik a Krím félsziget ügyében és az a célja, hogy mindenkit kész tények elé állítson.

Dmitrij Trenyin a Spiegel Online német hírportálnak adott interjúban elmondta, szerinte az orosz elnök arra számít, hogy egy "korlátozott katonai akcióval elkerülheti a vérontást a Krím félszigeten", és "érzi, hogy csak két szövetségese van: a sereg és a flotta".

Az orosz elnököt hidegen hagyja a nyugati felháborodás, mert "az utóbbi hónapokban Nyugaton annyira befeketítették őt és országát, hogy úgy érzi, ennél rosszabb már úgysem lehet" - tette hozzá a Carnegie Moscow Center igazgatója.

Korábban a Kremlben minden döntés előtt felmerült, vajon mit szól majd a Nyugat, de ennek vége, hiszen "Oroszország megítélése annyira leromlott, hogy a Kremlnek már nincs vesztenivalója" - fejtette ki.

A Krím félszigeten hirtelen megjelent fegyveresek fegyelmezetten és céltudatosan dolgoznak, professzionális akcióikkal megakadályozzák, hogy a szárazföld felől bejussanak a területre ukrán katonai alakulatok, rendőri erők vagy önkéntes csapatok - mondta a szakértő, aki szerint Putyin a katonai erő felmutatásával Kijevnek azt üzeni, hogy nem érdemes beavatkoznia a folyamatba, Washingtonnak pedig azt, hogy a Krím az orosz befolyási övezet elszakíthatatlan része.

Moszkva a következő lépésként várhatóan gazdasági segítséget nyújt majd a félsziget lakosságának, és tárgyalást kezd a tatár kisebbséggel, hogy ne fajuljon el a konfliktus. Azt azonban valószínűleg még nem döntötték el, hogy mi legyen a félsziget sorsa - véli Dmitrij Trenyin.

Szerinte az orosz vezetésnek az lenne a legjobb, ha Ukrajna szétszakadna, mert a nyugati régiókat soha nem sikerült igazán beilleszteni az orosz birodalomba, a gazdaságilag erős déli és keleti vidékeken viszont létre lehetne hozni egy oroszbarát államot.

Ugyanakkor valószínűbbnek tűnik az egység fennmaradása és a viszonyok átrendezése a föderáció - a többé-kevésbé önálló egységekből álló laza államberendezkedés - elve alapján. Oroszországnak ez is megfelelne, hiszen befolyást gyakorolhatna a déli és a keleti térségre, és a kül- és biztonságpolitikát ugyan továbbra is Kijev irányítaná, de "egy ilyen Ukrajnát vélhetően nem vennének fel a NATO-ba és az EU-ba" - mondta Dmitrij Trenyin.

Cikkünk folyamatosan frissül.