Bajnai: a kormány álljon ki Ukrajna függetlensége mellett

Publikálás dátuma
2014.03.02. 19:34
MTI Fotó: Kallos Bea
Az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását, az Ukrajnában élő kisebbségek jogainak védelmét, valamint a magyar kormány Ukrajna melletti kiállását is kérte az Oroszország budapesti nagykövetsége előtt tartott vasárnapi flashmobon (villámcsődület) az Együtt-PM vezetője.

A beszédéhez megafont használó Bajnai Gordon azt mondta, Ukrajna nehéz helyzetben van, és ilyenkor elkél a szolidaritás. Hozzátette, az ország az elmúlt hetekben saját demokráciájáért és saját korrupt elitje ellen küzdött, most pedig külső agresszióval néz szembe, mert az ország "területét idegen csapatok tapodják". Kijelentette: Oroszország megsérti egy európai ország területi függetlenségét, miközben szembemegy nemzetközi szervezetekben vállalt kötelezettségeivel.

Az Együtt-PM vezetője az orosz kormánytól azt követelte, hogy csapatait haladéktalanul vonja vissza Ukrajna területéről és Oroszország valós érdekeit a nemzetközi szervezeteken, az ENSZ-en vagy az EBESZ-en keresztül érvényesítse.     

A volt miniszterelnök az ukrán parlamenttől és kormánytól ugyanakkor azt kérte, hogy fokozottan figyeljenek a kisebbségek jogaira. A magyar kabinethez azzal fordult, hogy kezdjen egyeztetéseket az itthoni ellenzékkel, illetve civil szervezetekkel. Egyúttal arra is felszólította a magyar kormányt, hogy haladéktalanul álljon ki Ukrajna függetlensége, területi egysége és az ott élő magyar kisebbség mellett.

Bajnai Gordon azt mondta, ebben az ügyben félre kell tenni, hogy Magyarországon választási kampány folyik. 

Sürgette, hogy az ukrán válság ügyében a kormány "hagyja abba a sunnyogást, a lapítást, az érdekből való hallgatást", és ehelyett álljon ki Magyarország erkölcsi elvei mellett.     

Követelésként fogalmazta meg, hogy a kabinet mutassa be, milyen az ország biztonsági helyzete, mert "hetek, hónapok óta keringenek hírek arról, hogy a rezsihazugság érdekében kiürítik a gáztározókat", és nem lehet tudni, hány hétre elegendő az azokban felhalmozott tartalék.     

Véleménye szerint Magyarország kezében is van nyomásgyakorlási eszköz, ezért - mint mondta - a kormány kezdjen egyeztetéseket az ellenzékkel arról, hogy amíg "orosz katonák tapodják Ukrajna földjét" a paksi megállapodást felfüggesztettnek tekintik. Arra is felszólította a kabinetet, hogy egyúttal minden tárgyalást függesszen fel a paksi bővítésre szánt háromezer milliárd forintos hitelről.     

Ezekben a kérdésekben a leggyorsabban nemzeti megállapodást kell kötni - jelentette ki.     

Az Együtt-PM vezetője arról is beszélt, hogy fennáll egy új hidegháború és egy új vasfüggöny veszélye. Szavai szerint a kormány "évek óta készíti elő azt, hogy Magyarországot az orosz érdekszférába vontassa vissza". A politikus közölte: az április 6-i választás arról is szól, hogy Magyarország szovjet utódállam lesz-e, "egyfajta Orbánisztán", vagy pedig szabad, független, demokratikus, gyarapodó európai ország.

A demonstráció előtt a résztvevők Bajnai Gordon és Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke segítségével a nagykövetség előtti úttesten mécsesekből kirakták az Ukrajna feliratot; a mécseseket a volt miniszterelnök beszéde után meggyújtották.

A néhány száz résztvevő között feltűnt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, Scheiring Gábor és Szilágyi Péter, a PM két politikusa, Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke és Gréczy Zsolt, a DK szóvivője is.

MTI Fotó: Kallos Bea

MTI Fotó: Kallos Bea

 

Szerző

"Történelemhamisítás: szellemi kútmérgezés!"

A holokauszt közös tragédia, minden magyar embert érint, ezért is nemzeti ügy és nem szabad kampánytémává tenni - mondta Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnap a fővárosban az antiszemitizmus, a történelemhamisítás és a német megszállás emlékműve ellen szervezett demonstráción.

Steiner Pál szerint nem az ellenzéki pártok teszik "ezt a fontos ügyet" kampánytémává, hanem a kormány, amikor elnézi az egyre erősödő antiszemitizmust és felkorbácsolja a kedélyeket "a történelemhamisító emlékmű" felépítésével.

Hozzátette: mindent megpróbálnak megtenni, hogy az V. kerületi önkormányzat vonja vissza a tulajdonosi engedélyt, amelyet a Szabadság térre tervezett emlékmű felállításához megadott. 

A rendezvényen felszólaló Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője azt mondta: Európában nincs arra példa, hogy egy kormány "arra vetemedne", hogy - mint a magyar kormány - így próbálná átírni a történelmet. A magyar zsidók diszkriminációja ugyanis nem 1944-ben, a német megszálláskor kezdődött, hanem sokkal előbb - emelte ki.

A Nyugati téren rendezett demonstráción Herényi Károly, az MDF egykori frakcióvezetője azt mondta, hogy "kevés olyan ostoba ország van, amely a megszállása okán állít emlékművet, nem a szabadsága, nem a nagyszerű teljesítményei miatt (…), hanem megpróbál egy ilyen szoborral kibújni a felelősség alól".

A tüntetésen a szónokok mögött kifeszítettek egy nagyméretű molinót, amelyre az volt írva: "Történelemhamisítás: szellemi kútmérgezés!". 

A demonstráción néhány tucatnyian vettek részt.

A Mazsihisz közgyűlése február 9-én döntött úgy, hogy egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. Arra kérték a kormányfőt, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, továbbá a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet, és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort. 

A kabinet időközben - a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat szerint - március 19-éről május végére módosította a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét. 

Szerző

Százezrek tüntetnek Jeruzsálemben

Jeruzsálemben mintegy négyszázezer ultraortodox tiltakozik az új besorozási törvény ellen az izraeli 10-es tévécsatorna délutáni híradójának becslése szerint.

A szervezők félmillió résztvevőre számítanak az új törvény elleni, "Millióan tiltakoznak" címmel meghirdetett demonstráción.     

Az ultraortodoxok számára az új szabályozás legfájóbb változtatása, hogy nemcsak pénzügyi bírságra, hanem bűnügyi eljárásra is számíthatnak azok, akik a behívó ellenére nem jelennek meg a sorozóbizottság előtt. 

Az egész város megbénult, a kivezető utakat lezárták a személyforgalom elől, Jeruzsálemet csak tömegközlekedéssel lehet megközelíteni. Háromezer-ötszáz rendőr biztosítja az ország történetének egyik legnagyobb tiltakozó akcióját.

Szerző