GKI: megszorításokkal lesz tartható a költségvetési hiány

 A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a választási gazdaságpolitika rövid távon ugyan élénkítő hatású, de a jogbiztonság és a tőkevonzó képesség helyreállítása híján nem teremti meg a növekedés tartós alapjait.

 A GKI az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: 2014-re 1,5 százalék körüli, az EU átlagával megegyező, de a régióban csak a szlovénnél és horvátnál kedvezőbb növekedést vár, s előrejelzését az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikája alapján emelte 1,3 százalékról 1,5 százalékra.

A költségvetési tartaléknak már most megkezdődött a felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a 3 százalék alatti idei államháztartási hiány csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető - közölték.

A gazdaságkutató szerint a javuló európai konjunktúra ugyan serkenti a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő, illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, ám mindez csak valamivel hozhat többet, mint a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusa.

Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3 százalékra gyorsulását valószínűsíti. Az építőipar dinamikája azonban - bár viszonylag gyors marad - várhatóan lassulni fog. Tavaly nagyon kevés, 7300 lakás épült, idén további csökkenés valószínű. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitel program hatása minimális - írja a GKI.

A reálkeresetek 2 százalék körüli emelkedése a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás 1,5 százalék körüli bővülését eredményezheti. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ.

Az alapkamat csökkentésének növekedésserkentő hatása a GKI szerint nem érzékelhető, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, "a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt", s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot.

Hozzáteszik: az alapkamat választásokig tartó folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. Az amerikai pénzpumpa lassítása, Ukrajna és Törökország romló megítélése ugyanis a csökkenő magyar kamatfelárral együtt egyre fokozódó leértékelődési nyomás alá helyezheti a forintot.

A gyenge forint az üzleti szféra és az állam adósságszolgálati terheit is emeli, egyúttal csökkentve keresletüket. Aligha véletlen, hogy a forint februári gyengülése után a GKI felmérése szerint látványosan romlott a gazdasági szereplőknek a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleménye - írja közleményében a gazdaságkutató.

Szerző

Gyengült a forint kora reggelre

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest hétfő kora reggelre a péntek esti jegyzésekkel összevetve a bankközi piacon.

Hétfőn reggel hétkor egy euró 311,42 forintot ért a péntek esti 309,43 forint után, a svájci frankot 256,90 forinton jegyezték, péntek este hétkor 254,57 forinton állt.  A dollár 225,97 forint, a japán jen 2,2278 forint volt hétfő reggel a péntek esti 224,05 és 2,1948 forintot követően. Egy euró 1,3781 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,3809 dollár után.

Szerző

Hozzáadott érték

Érdekes módon, a Fidesz gazdasági sikerekről szóló propagandájában a hozzáadott érték mutatóról, ami egyik fontos mutatója a nemzetgazdaság fejlődésének, egy szó sem esik. Pedig ez a mutató sok mindent elárulna a Fidesz sikerpropagandájának hamisságáról. A nonprofit állami szektort is más fényben tüntetné fel a hívők körében. Pedig, ha alaposan végiggondoljuk Magyarország elmúlt, csaknem 4 évét, akkor beláthatjuk, hogy csupán Orbán Viktor optimizmusa töretlen, amiről Kínában is tanúságot tett, de a gazdasági összefüggésekhez kicsit is konyítók számára, ez kétséges. A hozzáadott érték mutatót azért találták ki, hogy a saját pénzüket kockáztatókat megfontolásra ösztönözzék. Ugyanis, ha olyat termelünk, ahol a ráfordítások nem térülnek meg, nem hozzák létre új értékteremtés alapját, amit majd újra jövedelmezően befektethetünk, akkor azt nem szabad megindítani. A megtérülő befektetések sorából, a Magyarországon tapasztalt közmunka rendszert, íziben kihúzhatjuk.

És itt nem a hasznosságát vitatom. Ugyancsak kihúzhatók azok az állami beruházások, amelyek a lezsírozott pályázatok révén feneketlen, közeli zsebekben landolva, szinte nonprofittá teszik a beruházásokat, ugyanis a ráfordítások "törvényesített" eltúlzásával, a termelési érték hozzáadott része minimalizálódik. Ha egy munka 100 egységért kivitelezhető, és ezen a további munkákért befektethető tőke 10 egység kéne, hogy legyen, minálunk kézen-közön eltűnik. Furcsa, hogy amikor a jelenlegi beruházásoknak szinte teljes összege az EU-nak köszönhető, közben miniszterelnökünk végig koldulja a világot, adva a nagyot.

Miközben lecsúsztunk a gazdasági ranglétrán. Csak éppen az Orbán-Matolcsy által vezetett magyar gazdaságé világszégyen.

Tudom, az ellenzéki koalíció sok hibát követett el, sok róható terhére, de akkor, ha nem akarjuk az ország kirablásának folytatását, nem szabad támogatni a Fidesz-KDNP szövetséget. Amikor szavazunk, csak a hozzáadott értékre gondoljunk. Nem a verbálisra, hanem a gazdaságira. Mert ez adja a jövő biztonságát. Ha beindul az értéktermelő KKV szektor dinamikus, piachoz igazodó fejlődése. Ha az 500 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar itthon talál munkát (nem közmunkát) és itthon adózik. Ez az unortodox gazdaságpolitika továbbvitele révén nem valósul meg. Erről kell döntenünk áprilisban.