Egymást vádolják népirtással

A tárgyalás első hetében Hága meghallgatja Horvátország érveit, valamint a két ország által felsorakoztatott tanúkat. Zágráb még 1999-ben vádolta meg népirtással a szerbeket, s nyújtott be keresetet az ország ellen, Belgrád pedig 2010-ben, az ENSZ-nél nyújtotta be ellenpanaszát.

Horvátország az ország állampolgáraival szemben elkövetett etnikai tisztogatással vádolja a szerbeket. Az ország szerint Belgrád közvetlen felelősség terheli, mert központilag irányították és ellenőrizték a fegyveres erők, a hírszerzés és a paramilitáris egységek tevékenységét. Szerbia viszont azt állítja, hogy a horvátok követtek el népirtást az 1995-ös Vihar hadművelet idején. Belgrád szerint ki akarták irtani a krajinai szerbeket.

A szerbek fő jogi képviselője Sasa Obradovic lesz, de a jogi szakértői csoportban nemzetközi jogászok is szerepet kapnak, köztük a német Andreas Zimmermann, aki már segítette Belgrádot a Boszniával és Koszovóval szembeni vitában. Horvátországot a rijekai Vesna Crnig-Grotic képviseli. A horvátok több brit szakértőt is alkalmaztak James Crawford, Philippe Sands és Kier Starmer személyében. A tárgyalást a szlovák bíró, Peter Tomko vezeti. Az ügyben 15 állandó és ad hoc bíró dönt majd.

Várady Tibor nemzetközi jogász, akadémikus a Danas című szerbiai napilapnak adott szerdai interjújában múlt héten annak a véleményének adott hangot, hogy az ICJ egyik felet sem fogja bűnösnek nyilvánítani. Várady Tibor az MTI jelentése szerint kifejtette: kétségtelen, hogy az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban súlyos bűnöket követtek el. Horvátország területén történt népirtásról hivatalosan azonban eddig egyetlen szerv sem beszélt.

Ezeket az ügyeket tárgyalta már a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) is - amelyet a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére hoztak létre -, de egyetlen személyt sem ítéltek el, és még csak nem is vádoltak meg Horvátország területén elkövetett népirtással - magyarázta a jogász.

Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben a bíróság Bosznia-Hercegovina Szerbiával szembeni vádjaival kapcsolatban a Nemzetközi Törvényszék bizonyítékaira hivatkozott. "Szerintem a Horvátországgal való perben is így lesz. Ez így ésszerű, mert a Törvényszéknek sokkal több eszköze van a tények bizonyítására" - fogalmazott Várady.

Hozzátette, hogy amennyiben végül tényleg egyik oldalt sem találják bűnösnek, akkor az nem befolyásolja majd Szerbia európai integrációját sem. Maga a per azonban hatással lehet Szerbia és Horvátország viszonyára. "Szerintem nincs súlyosabb szó a népirtásnál. Ha Szerbia és Horvátország képviselői egy hónapon át, naponta több órán keresztül egymást népirtással vádolják majd, az bizonyosan nem használ a nemzetek közötti megbékélésnek és a régiós kapcsolatoknak" - magyarázta.

Emellett pozitívnak értékelte azt, hogy Aleksandar Vucic szerb és Vesna Pusic horvát kormányfőhelyettes hétfői találkozójukat követően visszafogottan nyilatkoztak a népirtási vádakat illetően. A két politikus akkor azt mondta: amíg a bíróság a múlttal foglalkozik, addig a két ország inkább a jövőre koncentrál.

Vucic azt közölte, a hágai eljárás során mindkét fél arra fog törekedni, hogy bebizonyítsa, a vádak és az ellenvádak is igazak. "Hogy ez eredményes lesz-e vagy sem? Attól tartok, hogy senki sem lesz túl boldog a végén" - fogalmazott a szerb politikus. Pusic pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az ítélet sem tesz majd pontot a történet végére, de a háború kiváltó okainak és az akkor történteknek a felkutatása már a történészek és nem a politikusok feladata.