Választás - 2014;összefogás;Nemzeti Választási Iroda;
2014-03-03 17:23:00
Az NVB ezzel kilenctagúra bővült: a parlament által választott hét tag mellé eddig a Fidesz-KDNP delegált tagot, Sárhegyi Zoltán múlt csütörtökön tette le az esküt.
A pártdelegáltnak a testületi munkában ugyanolyan jogai vannak, mint a parlament által választott tagoknak.
A választási eljárásról szóló törvény szerint az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, ez tavaly szeptemberben megtörtént. Az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választás időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok is delegálhatnak egy-egy tagot a testületbe.
Az országgyűlési képviselők választásának kitűzése után az Országgyűlés által választott NVB-nek hét tagja volt, az NVB-be azonban minden jelölőszervezet, amely az országgyűlési választáson országos listát tud állítani, delegálhat egy tagot. A közösen listát állító szervezetek együttesen jogosultak a delegálásra.
Az NVB-ben a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel, de ők csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak a bizottságban. Az NVB tagjainak száma tehát részben attól függ, hogy a választáson induló szervezetek közül mennyi tud országos listát állítani az országgyűlési választáson.
Az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló delegáltak megbízatása az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Ezután már csak a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak jelöltet a bizottságba.
Az NVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért, és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét.
Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról - így például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról is -, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és a rajtuk szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, valamint kisorsolja az országos listák sorszámát.
Az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.
Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon - április 25-én - megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata továbbá, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.