A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai minapi magyarországi tájékozódó látogatásukon az MNB, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a Bankszövetség és több helyi bank képviselőivel találkoztak. Megbeszéléseik tapasztalatairól összeállított hétfői beszámolójukban közölték: a magyar illetékesek a forintgyengülést - ha az fokozatos - a gazdasági növekedés szempontjából nettó kedvező folyamatnak tekintik.
A ház elemzői által idézett számítások szerint 10 százalékos forintgyengülés 2 százalékos exportbővülést eredményez az export magas importtartalmával együtt is. A magyarországi vélemény az, hogy a jelenlegi forintárfolyam a magyar gazdaság jelentős nettó devizaadós-pozíciójából eredő negatív pénzügyimérleg-hatásoknál nagyobb mértékben javítja az export versenyképességét - áll a JP Morgan elemzésében. A cég szerint ugyanakkor a magyar hatóságok is elismerik, hogy egy ponton túl már a negatív mérleghatások kerülnének túlsúlyba.
Az elemzés szerint azonban több ok miatt is valószínűsíthető, hogy az MNB tolerálna valamelyes további forintgyengülést. Az egyik a növekvő részvétel az árfolyamgát-rendszerben, ami a devizahitelesek jelentős részét elszigeteli a forintgyengülés hatásaitól. Mindemellett Magyarországon mérsékeltnek tekintik a forintárfolyam inflációs átszűrődő hatásait, tekintettel a magyar gazdaság jelenlegi ciklikus pozíciójára.
Mindezek alapján a JP Morgan londoni elemzőinek várakozása továbbra is az, hogy az MNB 2,50 százalékos alapkamat eléréséig folytatja monetáris enyhítési ciklusát, feltéve, hogy a forintgyengülési folyamat nem válik eltúlzottá vagy túl volatilissá. Hozzátették: az általuk várt 2,50 százalékos MNB-kamatmélypontot az is indokolná, hogy így a jegybanki alapkamat és a növekedési hitelprogramban folyósított likviditás továbbhitelezési kamatplafonja azonos szintre kerülne.
A ház elemzőinek véleménye szerint az MNB vonakodna a kamatemeléstől mindaddig, amíg az infláció nem ér a 3 százalékos cél közelébe. A JP Morgan alapeseti előrejelzése az, hogy az első MNB-kamatemelés 2015 második negyedévében várható, és a jegybanki alapkamat 2015 végéig 3,50 százalékra emelkedik. A cég elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a legtöbb szakember, akikkel magyarországi látogatásukon tárgyaltak, már 2014 második felére kamatemelést vár az infláció valószínű gyorsulása miatt.
Az MNB más nagy londoni házak véleménye szerint is tolerálná az esetleges további forintgyengülést, mielőtt szóba kerülne az enyhítési ciklus leállítása, vagy akár a monetáris politika szigorítása. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni közgazdászai minapi elemzésükben azt jósolták, hogy az MNB csak 340 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam esetén venné fontolóra a "vészhelyzeti kamatemelést".
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben "nagyon valószínűnek" nevezték, hogy az éves összevetésű magyarországi infláció a januárban mért zéróról a következő hónapokban negatív tartományba süllyed. A ház szerint mindemellett a magyar bankszektor "fájdalomküszöbe" is inkább a 340 forint/eurós árfolyamszintekhez van közelebb, mint a jelenlegihez. Az RBS mindezek alapján fenntartotta azt a prognózisát, hogy az MNB enyhítési ciklusa 2,40 százalékos jegybanki alapkamat eléréséig folytatódik.
