Már most érzékelhető, hogy negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra az orosz-ukrán politikai és katonai konfliktus kiéleződése. Láthatóan gyengül a forint, egyes tőzsdei papírok jócskán alulteljesítenek a későbbiekben pedig az export-import teljesítmény is a vártnál rosszabbul alakulhat. A gazdasági károk mértéke attól függ, hogy mennyire mélyül el, és mennyi ideig húzódik el a válság - nyilatkozta lapunknak Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője elmondta: a magyar export-import teljesítménynek csak a két százalékát teszi az ukrán-magyar kereskedelmi forgalom.
Oroszország esetében azonban más a helyzet. A behozatalnak mintegy tíz százaléka érkezik az orosz féltől, főként energiahordozókról van szó. A kivitelünknek pedig a három százaléka irányul Oroszországba. A főbb exportcikkeink a gyógyszeripai és mezőgazdasági termékek közül kerülnek ki. Így alaposan megérezné a magyar gazdaság, ha leállna az orosz-magyar áruforgalom. A szakember szerint pedig nincs kizárva, hogy Ukrajna, az Európai Unió (EU) vagy az Amerikai Egyesült Államok kezdeményez majd valamilyen embergót Oroszország ellen.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hasonlóan vélekedik. Úgy látja, a kereskedelmi háború már meg is kezdődött. A kérdés csupán az, hogy meddig mennek el a felek ebben a harcban. Teljes blokádra feltehetően nem kerül majd sor, miután az EU erősen függ az orosz energiától, Oroszország bevételeinek tetemes hányadát a kőolaj- és földgáz eladások adják. Vagyis a függőség kölcsönös. Az áruforgalom részleges korlátozása ugyanakkor valamennyi fél kezében ütőkártya lehet.
Már most érezhető, hogy bizonytalanság alakult ki a térséggel szemben a mind a pénz, mind a tőkepiacokon. Egyelőre nincs pánikhangulat, de a befektetők rendkívül óvatosak. Ennek ma még csak kisebb jelei vannak, de már most látszanak a konfliktus hosszú távú kedvezőtlen hatásai is. Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya ugyanis erősen gyengül, az országot gazdaság krízis és államcsőd fenyegeti. A talpon maradás érdekében a keleti szomszédunknak előbb-utóbb muszáj lesz újabb kölcsönt felvennie a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), aminek az ára erőteljes megszorítások bevezetése lesz. Ennek következtében pedig tovább csökken az ukrán fizetőképes kereslet és még jobban leértékelődhet a hrivnya. Így az Ukrajnába exportáló magyar cégek piacot veszhetnek, míg hrivnya árfolyama esésének a következtében a magyar piacra több olcsó ukrán exportcikk kerülhet, ami rontja a hazai cégek versenypozícióját, például a mezőgazdasági termékek vagy a műtrágyagyártás piacán.
A szakértők ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy jegybanki alapkamat alacsony mivolta, és az IMF biztonsági hitel hiánya növeli a magyar gazdaság kitettségét a külpiaci folyamatoknak és a spekulációs nyomásnak. Még akkor is, ha ország egyelőre megfelelő nagyságú devizatartalékkal rendelkezik.
Holoda Attila, az Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese úgy véli: ma még a nincs veszélyben Magyarország földgázellátása. Ez azonban sokkal inkább köszönhető annak, hogyaz idei télen során szokatlanul enyhe volt az időjárás, mintsem hogy a kormányzat felkészült volna a lehetséges kockázatokra és megfelelő mennyiségű gázt tárolt volna be a fűtési idény kezdetén. Így kevesebb gáz fogyott a tél elején is csak kevesebb mint 40 százalékig feltöltött tárolókból. Ám a készletek még így is csupán a mintegy 4,2 milliárd köbméteres kereskedelmi tárolói kapacitásnak legfeljebb a tíz százalékára tehetőek, míg ilyenkor általában még 25-30 százalékig feltöltöttek szoktak lenni a gáztárolók.
A jelenlegi tartalékok legfeljebb két hétig elegendőek. Emiatt abban az esetben is ellátási gondok adódhatnak, ha mégis hidegre fordulna az idő, s közben az orosz, vagy az ukrán fél elzárja a gázcsapot. Erre ugyan jelenleg szerencsére még kicsi az esély, de konfliktus elmérgesedése esetén nem kizárható, hogy megismétlőnek a 2009-ben történtek, s az oroszok, majd az ukránok leállítják az európai országokba irányuló szállításokat. A napi hozzávetőleg 20 millió köbméteres Ukrajna felőli importot, pedig nem helyettesítheti majd az Ausztria felőli HAG vezetéken érkező napi legfeljebb 4,5 millió köbméter gáz. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ország vészhelyzeti gáztárolójában a korábbi 1,2 milliárd köbméter helyett csupán 800 millió köbméter gáz van, mert a Fidesz-kormány mintegy 300 millió köbméter gázt eladott a vésztartalékokból - tette hozzá a szakértő. (A biztonsági készletek kiárusításán végül egy magáncég szerzett több tízmilliárd forintos profitot.)
Holoda Attila aról is beszélt, hogy az olajszállítás területén nagyobb biztonságban vagyunk, mint a földgáz esetében. Az EU ugyanis valamennyi tagország számára előírta, hogy halmozzon fel legalább 90 napra elgendő tartalékot nyersolajból, illetve késztermékekből - benzinből, gázolajból. Emellett a hazai finomítókban is vannak készletek. Így az ugyancsak Oroszország felől érkező olajvezeték esetleges elzárása esetén viszonylag hosszú ideig zavartalan maradhat idehaza az üzemanyag ellátás.
