Pénzügyi válság fenyegeti Hongkongot

Túlságosan sokat költ a hongkongi kormány, miközben bevétele nem növekszik hasonló mértékben, ráadásul az elöregedő lakosság gondjával is meg kell küzdenie a következő időszakban - figyelmeztet egy új központi jelentés. A kormány pénzügyi tanácsadói csoportja által összeállított tanulmány szerint Kína különleges igazgatású területe 2041-re a görögországihoz hasonló mértékű adósságot halmozhat fel.

Hongkong deficitje addigra 1,5 ezermilliárd hongkongi dollárt (45 ezermilliárd forint) is meghaladhatja, ami az akkori bruttó hazai termék több mint egyötödét jelenti. A jelenlegi és a középtávú helyzet stabilnak mondható, ám a költési ütem fenntartása esetén Hongkong hét éven belül már költségvetési hiánnyal lesz kénytelen szembesülni - jelzik a szakértők.

A tanácsadói csoport tavaly márciusban állt fel a különleges igazgatású területen, hogy az öregedő népesség közkiadásokra gyakorolt hatását vegye nagyító alá. A kutatók arra figyelmeztetnek: a jóléti kiadások egy évtizeden belül a teljes központi költés akár 60 százalékát is kitehetik, ezt a következő években kidolgozott politikákkal, akár fokozott adóztatással ellensúlyozhatja a kormány. A testület szerint a közkiadások GDP-hez viszonyított állandó szinten tartása és a legnagyobb kiadásokat felemésztő politikák felülvizsgálata, a közszolgáltatási díjak emelése, szükség esetén új adók kivetése tartozhat a legjobb megoldások közé.

A népesség elöregedésének veszélyeire Kína különleges igazgatású területén számos alkalommal felhívták már a figyelmet. A hongkongi statisztikai hivatal (CSD) szerint a 15-24 év közöttiek aránya jelenleg alig 13 százalék, miközben az 1980-as évek elején még 22,5 százalék volt. A 65 év felettiek aránya jelenleg 14 százalék, 2018-ra azonban már 17 százalék fölé nőhet, 2040-re pedig a lakosság harmada tartozhat ebbe a korcsoportba.    

Jelentős demográfiai változás a következő években sem várható, erre enged következtetni a csökkenő termelékenységi ráta: a statisztikák szerint a hongkongi nők átlagban egy gyermeket vállalnak, annak ellenére, hogy a pekingi egykepolitika nem vonatkozik a területre.

A fiatalok számának csökkenése a következő években jelentős munkaerő-hiányhoz vezethet, és Hongkong termelékenységének visszaesésében is megmutatkozhat, ami a terület ázsiai és globális versenyképességére is negatív hatással lesz. Ezen túl az idős korosztály ellátása rendkívüli terheket ró a társadalmi ellátórendszerekre - figyelmeztettek már korábban is szakértők.

Szerző

Bajnai: Magyarország gáz nélkül maradhat

Bajnai Gordon szerint egy állam akkor erős, ha a polgárai erősek. "Az Orbán-kormány abban hisz, hogy ha az állam erős, akkor jól mennek a dolgok, mi viszont abban hiszünk, hogy egy állam csak akkor lehet erős, ha a polgárai erősek" - mondta az Együtt-PM szövetség vezetője keddi egri sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus közlése szerint az Orbán-kormány több mint 650 milliárd forintnyi államosítást hajtott végre. A megvásárolt vagyontárgyaknak azóta csak csökkent az értéke: a visszavásárolt Mol-részvényeken eddig mintegy 200 milliárd forintot vesztettek Magyarország polgárai - mondta.

A volt miniszterelnök kitért arra is: amióta a kormány a gázellátás biztonságára hivatkozással visszavásárolt gáztározókat, "soha ilyen alacsony szinten nem volt az ország gáztartaléka". Bajnai Gordon szerint ha a konfliktus miatt Oroszország elzárja az Ukrajna felé vezető gázcsapot, Magyarország gáz nélkül maradhat.

Szerző

Az ukrán zsidók biztonsága politikai eszközzé lett Moszkva és Kijev játszmájában

Az ukrán zsidók kegyetlen dilemmája, hogy az antiszemitizmussal szembeni figyelmeztetésüket politikai célokra használják fel, biztonságuk politikai eszközzé lett Moszkva és Kijev játszmájában - írta az ukrán események kapcsán a Háárec című izraeli lap kedden.

Az elmúlt évtizedekben mind a Moszkva-, mind a Nyugat-barát kormányok gondoskodtak a zsidó intézmények védelméről és arról, hogy az antiszemitizmus egy csekély szélsőséges csoport ideológiája maradjon. Az utóbbi hetek zűrzavarában mégis legalább három zsidó személyt ért támadás és két zsinagóga elleni incidens is történt Kijevben, valamint a délkeleti Zaporizzsjában.

Az izraeli lap szerint ennél is aggasztóbb az ultranacionalisták, a Szvoboda párt és a Jobboldali Szektor jelenléte a tüntetéseken, akik nem képviselik ugyan a többséget, de a hangjuk domináns.

A helyi zsidók bizonytalanságát tükrözik Reuven Sztamov, egy kijevi közösség rabbijának szavai. „Sok nagyon kellemetlen dolgot hallottunk a Szvoboda embereitől”- mondta, de „mindeddig különbség volt a szavak és a tettek között, s reméljük, hogy ez így is marad.” A kijevi zsinagóga elleni incidens megítélése sem egyszerű, mert „nem világos, honnan jött a támadás, a korábbi rendszer embere is lehetett, aki be akarta sározni az ellenzéket” - vélekedik a helyi rabbi.

Jelenleg az ukrán zsidók legnagyobb dilemmája ezzel kapcsolatban az, mennyire figyelmeztethetnek az antiszemitizmus veszélyére, ha a felek cinikusan minden szavukat kihasználják saját politikai érdekükben. Oroszországban továbbra is „neonácinak” nevezik az új kijevi vezetést, megpróbálják antiszemitizmusát hangsúlyozni, de ez a Háárec szerint nem újdonság.

Vlagyimir Putyin rendszere évek óta azzal vádolja az ukrán vezetőket, hogy lehetővé teszik országukban az antiszemitizmust, és ezt segítik a Kremlhez közeli Chabad mozgalom rabbijai, akik komoly kormányzati támogatást élveznek, cserébe magasztalják Putyin zéró toleranciáját a zsidóellenességgel szemben, és a rosszabb ukrán helyzettel hasonlítják össze azt - írta a lap.

Mindez kellemetlenül érinti az ukrán zsidó vezetést, mert közösségük biztonsága politikai eszközzé lett Moszkva és Kijev játszmájában - folytatja a Háárec. Négy évvel ezelőtt Berl Lazar, a Chabad szervezethez tartozó moszkvai főrabbi nyilatkozatot adott ki az ukrajnai helyzetről, amire Jákov Bleih, Ukrajna főrabbija élesen reagált, mondván, „Oroszországban is rengeteg antiszemitizmus van, amelyek rászorulnak Lazar szolgálataira, mielőtt az ukrán antiszemitizmussal kezd foglalkozni”.

Móse Aszman Habad rabbi, akit a közösségből többen a Kreml kiszolgálójának tekintenek, két hete menekülésre szólította fel a zsidókat, de Jonatán Markovics kijevi rabbi a Háárecnek elmondta, hogy rabbiként igyekeznek mindenkivel kijönni és nem foglalkozni a politikával, bárki kerül is hatalomra. Mindkét oldalon vannak zsidó politikusok és üzletemberek, és szerinte a zaporozsjei zsinagóga elleni Molotov-koktél is könnyen provokáció lehetett.

Moszkva krími megjelenésekor a kijevi zsidó vezetés felsorakozott az új kormány mellé, Bleih főrabbi több más vallási vezetővel közösen aláírta a kiáltványt, amely az oroszok „Ukrajna elleni agressziójának abbahagyását” követelte.

Az antiszemitizmus Ukrajna történelmében nem ismeretlen, ott volt 103 éve Európa utolsó, úgynevezett Bejlisz-vérvádja, s az állítólagos rituális gyilkosság helyszínére máig ukrajnaiak ezrei zarándokolnak el. Jelenleg a becslések szerint mintegy kétszázezer zsidó él az országban, miután többségük a kilencvenes évek elején Nyugatra vagy Izraelbe vándorolt. Az utóbbi két évtizedben virágzó zsidó közösségek működnek, sok tagjuk igen sikeres - írja az izraeli újság.

Szerző