Felmondaná az "Orbán-Putyin-paktumot" az Összefogás

Publikálás dátuma
2014.03.04. 16:44
Fotó: K2 Press/Népszava
Az ukrán nép törekvéseinek támogatására, az Oroszországgal a paksi erőmű bővítéséről kötött egyezmény felmondására és a hazai gáztározók feltöltésére kéri fel a kormányt az a határozati javaslat, amelyet az ellenzéki összefogáshoz tartozó pártok nyújtottak be az Országgyűlésnek kedden. Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa az MTI-nek elmondta: arra számítanak, hogy a kormányoldal még egy parlamenti ülést tervez márciusra, de ha mégsem, akkor megvizsgálják a rendkívüli ülés összehívásának lehetőségét.

Karácsony Gergely azt mondta: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozatában utalt arra, hogy a paksi bővítésről szóló hitelszerződés miatt módosítani kell az államadósság-plafonról szóló törvényi rendelkezést, és emiatt rendkívüli ülés is elképzelhető.

Az összefogás pártjai ebben az esetben szeretnék napirendre venni az Ukrajnában kialakult politikai helyzetről szóló, kedden beterjesztett határozati javaslatukat. Ha viszont a kormányoldal néhány napon belül nem hív össze rendkívüli ülést, a baloldali összefogás megvizsgálja ennek lehetőségét - közölte Karácsony Gergely, jelezve, hogy ennek részleteiről még nem egyeztek meg.

Az országgyűlési törvény szerint a rendkívüli ülés összehívását a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők ötöde kezdeményezheti, megjelölve az összehívás indokát, a javasolt időpontot és napirendet. Kérelmükre a házelnöknek az ülést lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra össze kell hívnia.

A parlament jelenleg 381 tagú, azaz 77 képviselő aláírása szükséges a rendkívüli üléshez. A baloldali összefogás pártjainak és az LMP-nek együtt 72 képviselője van, de van még kilenc független képviselő a jobbikosokon és a kormánypártiakon túl.

Hétfőn Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője közölte, hogy a Ház rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik az ukrán válsággal összefüggésben. Egyúttal jelezte, hogy Mesterházy Attilához, az MSZP frakcióvezetőjéhez fordul támogatásért. Schiffer András azt mondta, törvényjavaslatban indítványozzák az "Orbán-Putyin-paktum" felmondását, míg határozati javaslatuk az orosz "atomgyarmatosítás leállításához szükséges intézkedéseket" tartalmazza. Ezeket azonban kedd délutánig még nem nyújtották be az Országgyűlésnek.

A Mesterházy Attila, Tóbiás József (MSZP), Molnár Csaba (DK) és Karácsony Gergely által beterjesztett határozati javaslat kinyilvánítaná, hogy Ukrajna függetlensége és békéje Magyarország számára rendkívül fontos.

Javaslatuk alapján az Országgyűlés szolidaritásáról és támogatásáról biztosítaná "az önrendelkezési jogáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő" ukrán népet, köztük a kárpátaljai magyarokat, hangsúlyozva azonban, hogy a kialakult válság békés, erőszakmentes, a polgárháborút elkerülő megoldását támogatja.

Felhívnák a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kötelezettségeket Oroszországnak is be kell tartania, ugyanakkor elítélnék, hogy Ukrajnában egyre erőteljesebben lépnek fel a szélsőséges nacionalista csoportosulások, fenyegetve az etnikai és nyelvi kisebbségeket, így a magyar közösséget is.

Felkérnék a kormányt, tegyen meg mindent az ukrán válság békés rendezése érdekében, és minden rendelkezésére álló eszközzel - politikai, gazdasági és humanitárius segítségnyújtással is - támogassa az ukrán nép törekvéseit, hogy államuk területi integritását és szuverenitását megőrizhessék, békében és szabadon élhessenek a szülőföldjükön.

Az Összefogás indítványa alapján a Ház felkérné a kormányt, hogy haladéktalanul küldjön írásos értesítést Oroszországnak a paksi atomerőmű bővítéséről kötött egyezmény felmondásáról. "Szuverén országot megszálló, más népek önrendelkezését nem tisztelő állammal - nemzetbiztonsági jelentőségű és nemzetstratégiai fontosságú - együttműködést a szabad Magyarország nem folytathat" - írják az előterjesztésben, amely emellett szorgalmazza a magyarországi gáztározók haladéktalan feltöltését az ország energiaellátásának biztonsága érdekében.

Szerző

Pénzügyi válság fenyegeti Hongkongot

Túlságosan sokat költ a hongkongi kormány, miközben bevétele nem növekszik hasonló mértékben, ráadásul az elöregedő lakosság gondjával is meg kell küzdenie a következő időszakban - figyelmeztet egy új központi jelentés. A kormány pénzügyi tanácsadói csoportja által összeállított tanulmány szerint Kína különleges igazgatású területe 2041-re a görögországihoz hasonló mértékű adósságot halmozhat fel.

Hongkong deficitje addigra 1,5 ezermilliárd hongkongi dollárt (45 ezermilliárd forint) is meghaladhatja, ami az akkori bruttó hazai termék több mint egyötödét jelenti. A jelenlegi és a középtávú helyzet stabilnak mondható, ám a költési ütem fenntartása esetén Hongkong hét éven belül már költségvetési hiánnyal lesz kénytelen szembesülni - jelzik a szakértők.

A tanácsadói csoport tavaly márciusban állt fel a különleges igazgatású területen, hogy az öregedő népesség közkiadásokra gyakorolt hatását vegye nagyító alá. A kutatók arra figyelmeztetnek: a jóléti kiadások egy évtizeden belül a teljes központi költés akár 60 százalékát is kitehetik, ezt a következő években kidolgozott politikákkal, akár fokozott adóztatással ellensúlyozhatja a kormány. A testület szerint a közkiadások GDP-hez viszonyított állandó szinten tartása és a legnagyobb kiadásokat felemésztő politikák felülvizsgálata, a közszolgáltatási díjak emelése, szükség esetén új adók kivetése tartozhat a legjobb megoldások közé.

A népesség elöregedésének veszélyeire Kína különleges igazgatású területén számos alkalommal felhívták már a figyelmet. A hongkongi statisztikai hivatal (CSD) szerint a 15-24 év közöttiek aránya jelenleg alig 13 százalék, miközben az 1980-as évek elején még 22,5 százalék volt. A 65 év felettiek aránya jelenleg 14 százalék, 2018-ra azonban már 17 százalék fölé nőhet, 2040-re pedig a lakosság harmada tartozhat ebbe a korcsoportba.    

Jelentős demográfiai változás a következő években sem várható, erre enged következtetni a csökkenő termelékenységi ráta: a statisztikák szerint a hongkongi nők átlagban egy gyermeket vállalnak, annak ellenére, hogy a pekingi egykepolitika nem vonatkozik a területre.

A fiatalok számának csökkenése a következő években jelentős munkaerő-hiányhoz vezethet, és Hongkong termelékenységének visszaesésében is megmutatkozhat, ami a terület ázsiai és globális versenyképességére is negatív hatással lesz. Ezen túl az idős korosztály ellátása rendkívüli terheket ró a társadalmi ellátórendszerekre - figyelmeztettek már korábban is szakértők.

Szerző

Pénzügyi válság fenyegeti Hongkongot

Túlságosan sokat költ a hongkongi kormány, miközben bevétele nem növekszik hasonló mértékben, ráadásul az elöregedő lakosság gondjával is meg kell küzdenie a következő időszakban - figyelmeztet egy új központi jelentés. A kormány pénzügyi tanácsadói csoportja által összeállított tanulmány szerint Kína különleges igazgatású területe 2041-re a görögországihoz hasonló mértékű adósságot halmozhat fel.

Hongkong deficitje addigra 1,5 ezermilliárd hongkongi dollárt (45 ezermilliárd forint) is meghaladhatja, ami az akkori bruttó hazai termék több mint egyötödét jelenti. A jelenlegi és a középtávú helyzet stabilnak mondható, ám a költési ütem fenntartása esetén Hongkong hét éven belül már költségvetési hiánnyal lesz kénytelen szembesülni - jelzik a szakértők.

A tanácsadói csoport tavaly márciusban állt fel a különleges igazgatású területen, hogy az öregedő népesség közkiadásokra gyakorolt hatását vegye nagyító alá. A kutatók arra figyelmeztetnek: a jóléti kiadások egy évtizeden belül a teljes központi költés akár 60 százalékát is kitehetik, ezt a következő években kidolgozott politikákkal, akár fokozott adóztatással ellensúlyozhatja a kormány. A testület szerint a közkiadások GDP-hez viszonyított állandó szinten tartása és a legnagyobb kiadásokat felemésztő politikák felülvizsgálata, a közszolgáltatási díjak emelése, szükség esetén új adók kivetése tartozhat a legjobb megoldások közé.

A népesség elöregedésének veszélyeire Kína különleges igazgatású területén számos alkalommal felhívták már a figyelmet. A hongkongi statisztikai hivatal (CSD) szerint a 15-24 év közöttiek aránya jelenleg alig 13 százalék, miközben az 1980-as évek elején még 22,5 százalék volt. A 65 év felettiek aránya jelenleg 14 százalék, 2018-ra azonban már 17 százalék fölé nőhet, 2040-re pedig a lakosság harmada tartozhat ebbe a korcsoportba.    

Jelentős demográfiai változás a következő években sem várható, erre enged következtetni a csökkenő termelékenységi ráta: a statisztikák szerint a hongkongi nők átlagban egy gyermeket vállalnak, annak ellenére, hogy a pekingi egykepolitika nem vonatkozik a területre.

A fiatalok számának csökkenése a következő években jelentős munkaerő-hiányhoz vezethet, és Hongkong termelékenységének visszaesésében is megmutatkozhat, ami a terület ázsiai és globális versenyképességére is negatív hatással lesz. Ezen túl az idős korosztály ellátása rendkívüli terheket ró a társadalmi ellátórendszerekre - figyelmeztettek már korábban is szakértők.

Szerző