A Bárka kálváriája

Publikálás dátuma
2014.03.05. 06:45
Ingatag az adóssággal rendelkező teátrum helyzete FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Megint egy színház, a Bárka van hónapok óta meglehetősen bizonytalan helyzetben. És 120 millió forintnyi adójárulék, szállítási tartozása van, ahogy ezt Seress Zoltán igazgatótól megtudtuk. Az ÁSZ felelőtlen gazdálkodás miatt feljelentést tett. Seressnek tiszta a lelkiismerete.

Több előadást kénytelen volt elhagyni a színház, egy premier is elmaradt, ahogy a fizetések szintén. A veszteséges működés miatt a Bárka Színház Nonprofit Kft. fizetésképtelenné vált. Az Állami Számvevőszék budapesti színházakban tartott vizsgálata szerint az elmaradásokat több éve a ráfordítások túllépése okozta.

A Bárka a VIII. kerületi önkormányzathoz tartozott. A fenntartását átveszi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, de az átadás-átvétel elhúzódott, az elvileg rendelkezésre álló 178, 9 millió forint támogatás bent ragadt a minisztériumban, mert amíg nem vette át a teátrumot, nem is utalhatja a pénzt.

Ugyanakkor 120 millió forint körüli az adósságállomány, ami adójárulékból és szállítási tartozásból tevődik össze. Ennek fényében nem tűnik soknak a dotáció. A színház elküldte a költségvetés tervezetet a minisztériumba, és reméli, hogy ebből hamarosan szerződés születik.

Egy társulati ülésen kint járt Kohut Balázs a KIM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, és pénteki bejelentésétől számítva tíz napon belülre taksálta, hogy megkezdik a dotáció folyósítását.

Az átvilágítás különben meglehetősen elhúzódott, hiszen az eredeti tervek szerint a minisztérium már 2013. január 1-től vette volna át a színházat. Az átvilágítás pedig 2012. nyár végén kezdődött. Az ÁSZ felelőtlen gazdálkodás miatt feljelentést tett, nem hozták még nyilvánosságra, hogy pontosan mit kifogásolnak.

De ez nem feltétlenül gátja az átadás-átvétel lebonyolításának, a támogatási szerződés megkötésének. A cél, hogy ez minél hamarabb megtörténjen.  

Az index értesülései szerint 2008-ban több mint 26 ezren váltottak jegyet 35.5 millió forint értékben a Bárkába, de ez a szám 2012-re 19 ezerre csökkent, és ezzel 27 százalékkal csökkent a jegybevétel. Seress Zoltán igazgató viszont megkeresésünkre ehhez hozzáteszi, hogy 2013-ban 80% fölötti volt a nézettségük, a TAO bevételeik pedig több mint 3 millió forinttal növekedtek, és így értelemszerűen a jegybevételeik ugyancsak nőttek.

Több mint 22 ezer nézőjük volt abban az évben, amikor pénzügyileg igazán nem volt kiegyensúlyozott a Bárka, és a gazdasági válság más teátrumokat is megviselt. Azon persze lehet vitatkozni, hogy Seress Zoltán főleg kortárs magyar és külföldi szerzőket mutatott be, és elég közönségvonzóvá tudta-e tenni ezeket. Nem vállalt-e túlzott kockázatot?

A drámafoglalkozások viszont vitathatatlanul népszerűek. Több mint tízezer diák fordult meg 2008 óta a Bárkában, olcsó jegyárakért. Tisztázni kellene végre, hogy a fenntartó mit akar. Azt akarja-e tovább vinni, amit Seress eddig csinált, vagy ez nem tetszik neki, és esetleg valami egészen mást szeretne.

De akkor ezt egyértelműen meg kellene mondania, ahogy azt is, ha nem Seressel tervez. Vagy esetleg nem akar állandó társulatot. Feltehetően ez tisztázódik is a KIM-mel kötött szerződéssel. A direktor megemlíti, hogy hivatkozási alapul szolgál a közszolgálati szerződésben kikötött 85%-os látogatottság.

Azt mondja, 2000. január elseje óta mindössze négyszer volt 80% fölötti a Bárka látogatottsága: 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban és 2013-ban. És hát például 2006-ban még 262 millió volt a támogatás. 2008 óta soha nem volt ennyi. Hasonló nagyságrendű színházak akár 120-130 millióval kapnak többet, mint a Bárka, amelynek megalakulása óta nincsenek raktárai, próbatermei, ezek bérlése plusz költséget jelent.

És igaz, hogy két színházterme van, de annyira rossz a hangszigetelés, hogy az áthallás miatt párhuzamosan nem lehet bennük dolgozni, játszani. A tervek szerint, ha elindul a Ludovika Campus építkezése, a Bárkához hozzátoldanak egy 150 négyzetméteres raktárt, és bár sátortetővel, de egy ugyanilyen nagyságú próbatermet. Az épület a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tulajdona lesz, de a műemlék jellegű színház fenntartója a KIM lesz.

Seress azt mondja, hogy a gazdálkodás szempontjából teljesen tiszta a lelkiismerete. Áll bármilyen vizsgálat, egyeztetés elé. Szeretné, ha minél hamarabb lebonyolódnának ezek, és a Bárka újra zavartalanul dolgozhatna.

Szerző

Tűrni kell a kritikát a közszereplőknek

Sérti a szólás- és sajtószabadsághoz fűződő jogot, hogy az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők bírálhatóságát "méltányolható közérdek" igazolásához köti. Az alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi feltételt az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap megsemmisítette, így az új Ptk. anélkül lép hatályba 2014. március 15-én.

A közszereplőnek tehát nemcsak méltányolható közérdekből kell tűrnie a nyilvános bírálatokat, az Ab ezzel helyt adott az alapvető jogok biztosa tavalyi beadványának, amelyet Szabó Máté volt ombudsman utódja, Székely László is fenntartott. Az Ab határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a szabad társadalmi vitát szolgáló gyakorlása minden esetben kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdeknek minősül.

Nincs szükség további "közérdek" igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálatára másoknál lényegesen szélesebb körben nyíljon lehetőség, ezért ez a feltétel indokolatlan mértékben szűkítené a szabad véleménynyilvánítások körét - húzták alá.

Kiemelték ugyanakkor azt is, a közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti. Indokolt lehet a polgári jogi felelősségre vonás akkor is, amikor a megfogalmazott vélemény az érintett személy emberi státuszának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásaként az emberi méltóság védelmének elvébe ütközik.

Az ügy előadó bírája Paczolay Péter Ab-elnök volt, aki a határozatot nemcsak a maga, hanem "az aláírásban akadályoztatott" Stumpf István helyett is szignózta. Stumpf, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere ugyanakkor nem fűzött különvéleményt a döntéshez, ahogyan Szalay Péter sem, aki Ab-taggá választása előtt a Fidesz "házi ügyvédjeként" volt ismert - magyarán mindketten megszavazták a határozatot. A jól megszokott forgatókönyv szerint ellenben különvéleménnyel élt Balsai István és az ő álláspontjához csatlakozó Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, valamint Salamon László is.

Szerző

Tűrni kell a kritikát a közszereplőknek

Sérti a szólás- és sajtószabadsághoz fűződő jogot, hogy az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők bírálhatóságát "méltányolható közérdek" igazolásához köti. Az alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi feltételt az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap megsemmisítette, így az új Ptk. anélkül lép hatályba 2014. március 15-én.

A közszereplőnek tehát nemcsak méltányolható közérdekből kell tűrnie a nyilvános bírálatokat, az Ab ezzel helyt adott az alapvető jogok biztosa tavalyi beadványának, amelyet Szabó Máté volt ombudsman utódja, Székely László is fenntartott. Az Ab határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a szabad társadalmi vitát szolgáló gyakorlása minden esetben kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdeknek minősül.

Nincs szükség további "közérdek" igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálatára másoknál lényegesen szélesebb körben nyíljon lehetőség, ezért ez a feltétel indokolatlan mértékben szűkítené a szabad véleménynyilvánítások körét - húzták alá.

Kiemelték ugyanakkor azt is, a közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti. Indokolt lehet a polgári jogi felelősségre vonás akkor is, amikor a megfogalmazott vélemény az érintett személy emberi státuszának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásaként az emberi méltóság védelmének elvébe ütközik.

Az ügy előadó bírája Paczolay Péter Ab-elnök volt, aki a határozatot nemcsak a maga, hanem "az aláírásban akadályoztatott" Stumpf István helyett is szignózta. Stumpf, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere ugyanakkor nem fűzött különvéleményt a döntéshez, ahogyan Szalay Péter sem, aki Ab-taggá választása előtt a Fidesz "házi ügyvédjeként" volt ismert - magyarán mindketten megszavazták a határozatot. A jól megszokott forgatókönyv szerint ellenben különvéleménnyel élt Balsai István és az ő álláspontjához csatlakozó Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, valamint Salamon László is.

Szerző