A Bárka kálváriája

Publikálás dátuma
2014.03.05 06:45
Ingatag az adóssággal rendelkező teátrum helyzete FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Megint egy színház, a Bárka van hónapok óta meglehetősen bizonytalan helyzetben. És 120 millió forintnyi adójárulék, szállítási tartozása van, ahogy ezt Seress Zoltán igazgatótól megtudtuk. Az ÁSZ felelőtlen gazdálkodás miatt feljelentést tett. Seressnek tiszta a lelkiismerete.

Több előadást kénytelen volt elhagyni a színház, egy premier is elmaradt, ahogy a fizetések szintén. A veszteséges működés miatt a Bárka Színház Nonprofit Kft. fizetésképtelenné vált. Az Állami Számvevőszék budapesti színházakban tartott vizsgálata szerint az elmaradásokat több éve a ráfordítások túllépése okozta.

A Bárka a VIII. kerületi önkormányzathoz tartozott. A fenntartását átveszi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, de az átadás-átvétel elhúzódott, az elvileg rendelkezésre álló 178, 9 millió forint támogatás bent ragadt a minisztériumban, mert amíg nem vette át a teátrumot, nem is utalhatja a pénzt.

Ugyanakkor 120 millió forint körüli az adósságállomány, ami adójárulékból és szállítási tartozásból tevődik össze. Ennek fényében nem tűnik soknak a dotáció. A színház elküldte a költségvetés tervezetet a minisztériumba, és reméli, hogy ebből hamarosan szerződés születik.

Egy társulati ülésen kint járt Kohut Balázs a KIM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, és pénteki bejelentésétől számítva tíz napon belülre taksálta, hogy megkezdik a dotáció folyósítását.

Az átvilágítás különben meglehetősen elhúzódott, hiszen az eredeti tervek szerint a minisztérium már 2013. január 1-től vette volna át a színházat. Az átvilágítás pedig 2012. nyár végén kezdődött. Az ÁSZ felelőtlen gazdálkodás miatt feljelentést tett, nem hozták még nyilvánosságra, hogy pontosan mit kifogásolnak.

De ez nem feltétlenül gátja az átadás-átvétel lebonyolításának, a támogatási szerződés megkötésének. A cél, hogy ez minél hamarabb megtörténjen.  

Az index értesülései szerint 2008-ban több mint 26 ezren váltottak jegyet 35.5 millió forint értékben a Bárkába, de ez a szám 2012-re 19 ezerre csökkent, és ezzel 27 százalékkal csökkent a jegybevétel. Seress Zoltán igazgató viszont megkeresésünkre ehhez hozzáteszi, hogy 2013-ban 80% fölötti volt a nézettségük, a TAO bevételeik pedig több mint 3 millió forinttal növekedtek, és így értelemszerűen a jegybevételeik ugyancsak nőttek.

Több mint 22 ezer nézőjük volt abban az évben, amikor pénzügyileg igazán nem volt kiegyensúlyozott a Bárka, és a gazdasági válság más teátrumokat is megviselt. Azon persze lehet vitatkozni, hogy Seress Zoltán főleg kortárs magyar és külföldi szerzőket mutatott be, és elég közönségvonzóvá tudta-e tenni ezeket. Nem vállalt-e túlzott kockázatot?

A drámafoglalkozások viszont vitathatatlanul népszerűek. Több mint tízezer diák fordult meg 2008 óta a Bárkában, olcsó jegyárakért. Tisztázni kellene végre, hogy a fenntartó mit akar. Azt akarja-e tovább vinni, amit Seress eddig csinált, vagy ez nem tetszik neki, és esetleg valami egészen mást szeretne.

De akkor ezt egyértelműen meg kellene mondania, ahogy azt is, ha nem Seressel tervez. Vagy esetleg nem akar állandó társulatot. Feltehetően ez tisztázódik is a KIM-mel kötött szerződéssel. A direktor megemlíti, hogy hivatkozási alapul szolgál a közszolgálati szerződésben kikötött 85%-os látogatottság.

Azt mondja, 2000. január elseje óta mindössze négyszer volt 80% fölötti a Bárka látogatottsága: 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban és 2013-ban. És hát például 2006-ban még 262 millió volt a támogatás. 2008 óta soha nem volt ennyi. Hasonló nagyságrendű színházak akár 120-130 millióval kapnak többet, mint a Bárka, amelynek megalakulása óta nincsenek raktárai, próbatermei, ezek bérlése plusz költséget jelent.

És igaz, hogy két színházterme van, de annyira rossz a hangszigetelés, hogy az áthallás miatt párhuzamosan nem lehet bennük dolgozni, játszani. A tervek szerint, ha elindul a Ludovika Campus építkezése, a Bárkához hozzátoldanak egy 150 négyzetméteres raktárt, és bár sátortetővel, de egy ugyanilyen nagyságú próbatermet. Az épület a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tulajdona lesz, de a műemlék jellegű színház fenntartója a KIM lesz.

Seress azt mondja, hogy a gazdálkodás szempontjából teljesen tiszta a lelkiismerete. Áll bármilyen vizsgálat, egyeztetés elé. Szeretné, ha minél hamarabb lebonyolódnának ezek, és a Bárka újra zavartalanul dolgozhatna.

Nemes Jeles László nyerte a legjobb rendező díját Pekingben

Publikálás dátuma
2019.04.23 17:40

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Clara Royer, Jakab Juli, Dobos Evelin és Rajk László is részt vett a Napszállta kínai premierjén.
A Napszállta című filmjéért Nemes Jeles László vehette át a legjobb rendezőnek járó díjat a Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel kedden. A nagyszabású seregszemle a hétvégén ért véget, a zsűri elnöke Rob Minkoff amerikai rendező-producer volt. Az Oscar-díjas Nemes Jeles Lászlóval együtt Clara Royer, Jakab Juli, Dobos Evelin és Rajk László is részt vett a Napszállta kínai premierjén – írja a közlemény. A Napszállta operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője Melis László, sound designere Zányi Tamás, casting directora Zabezsinszkij Éva, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője Szakács Györgyi volt. Nemes Jeles László a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is. A film főszereplői Jakab Juli (Leiter Írisz) és a román Vlad Ivanov (Brill Oszkár). A közel száz tagú szereplőgárda nemzetközi összetételű, a magyarok mellett román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben. A Napszállta a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban készült Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével. Világpremierje a velencei filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol elnyerte a legjobb film díját a nemzetközi filmkritikusok szövetségétől, a FIPRESCI-től. Nemes Jeles László filmjét már a világpremier előtt csaknem 70 ország forgalmazója vásárolta meg – olvasható a közleményben.
Szerző

Hangok várjátéka

Publikálás dátuma
2019.04.23 10:30

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Kodály Zoltán öröksége megelevenedett a homokhátságban. A Budapesti Fesztiválzenekar Közösségi Hét programján gyerekek játszottak világhírű művészekkel. Egyenrangú partnerként.
A hárfaszóló elején még le-leestek az izgő-mozgó gyerekek alkalmi hangszerei, Marcel Tournier: Sonatine-jának igazán csendes részeinél azonban már mindenki elhalkult. A Budapesti Fesztiválzenekar közösségi hetének Zenevár című programján Kiskunfélegyházán, az Aranyalma Népmesepontban, a Mesevárban jártunk. Tojástartó-befőttes gumival, műanyag flakon színes cukorkákkal – a gyerekek tudják, hogy nem létezik olyan tárgy, ami valójában nem hangszer. És tudják ezt az együttes művészei is. Tizenöt muzsikus és nagyjából száz gyerek – együtt játszanak. „Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy karmester-király. Országának lakói, a nemesek, udvarhölgyek és lovagok mind-mind örömmel engedelmeskedtek a királyi varázspálca intésére. Így lett a Zenevárban a káoszból rend és a zajongásból harmónia. Saját készítésű hangszereinkkel együtt mi is vendégei lehetünk ennek az országnak, amelynek neve: Zenekar.” - szól Illési Erika meséjének eleje. „Minden családban vannak örök lázadók, kételkedők, kicsit cinikusok – ő a cselló”- hangzik a különleges jellemzés, ami tökéletesen illeszkedik a mesébe. A Mesélő első megszólalásuk előtt egyenként bemutatja a vonós, rézfúvós és fafúvós hangszereket felvetve az obligát kérdést is: hogyan lehet fafúvós hangszer a fuvola? A csellót nagyon sok gyerek felismeri, a fuvolát öten-hatan, a klarinétot többen, a fagottnál csak három kéz lendül a magasba. Szomorúan tapasztalhatjuk a világ múló dicsőségét: a legismertebb magyar fagott-dallam, a valaha volt Tévémaci főcímzenéje, Vajda József műve hallatán egyetlen gyerek arca sem derül fel, csak mi felnőttek mosolygunk némi nosztalgiával. Az egy órás programba belefért Hacsaturján és Dittersdorf, Strauss, és charlestone is. A gyereksorokat pásztázva látszott, hogy ragtime-ot hallva nagyon nehéz mozdulatlannak maradni, a hangos rézfúvós zene alatt viszont befogott fél füllel is jól lehet táncolni. A Mesélő a két széksor között perdül táncra egy-egy kisfiúval, a király pedig hiába király, nem tudja, mire való a hatalmas fakard, Hacsaturján: Kardtánca közben vívás helyett inkább bohóckodni kezd. Viszont bebizonyítja, hogy a fából készült szék éppúgy alkalmas dobolásra, mint a hangszere. A záróakkord, Susato: Mór indulója papír tojásdobozokon lévő befőttes gumik pengetésével és a műanyag flakonokban zörgő színes cukorkák rázásával válik igazivá, a közös zenélés végénél pedig kiderül, amit profi zenekarokat hallva is tapasztal néha a koncertjáró: karmesteri leintés ide, utolsó akkord oda, egy több mint száztagú alkalmi együttesben nem ritmust tartani, nem dinamikát mozgatni és tökéletesen intonálni nehéz igazán, hanem egyszerre befejezni. 

Műsor

A királylány Bernard Andres: Dal Marcel Tournier: Sonatine, Op.30 – I. tétel Polónyi Ágnes - hárfa A királyi család Johann és Joseph Strauss: Pizzicato-polka Carl von Dittersdorf: g-moll kvintett – I. tétel Bíró Ágnes, Illési Erika – hegedű Bolyki László – brácsa Szabó Péter – cselló Lévai László – nagybőgő A nemesek és udvarhölgyek Norman Hallam: Táncszvit – I. Waltz, II. Bossanova III. Quickstep, IV. Charleston Varga Fruzsina – fuvola Berta Bea – oboa Csalló Roland – klarinét Tallián Dániel -fagott A lovagok Tom Hurpin: Harlem Rag Aram Hacsaturján: Kardtánc Póti Tamás, Tóth Zoltán – trombita Bereczky Dávid – kürt Szakszon Balázs – harsona Bazsinka József – tuba A király Beautiful Love – jazz-dal Herboly László – ütőhangszer Csalló Roland – klarinét Lévai László – nagybőgő A zenekar Tielman Susato: Mór induló A gyerekekkel közösen a Zenevár lakói Mesélő: Illési Erika Király: Herboly László  Résztvevő kiskunfélegyházi iskolák: József Attila Általános Iskola, Dózsa György Általános Iskola és a DGYÁI Platán utcai tagintézménye, Göllesz Viktor Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Ki a menő?

- Nekem a hárfa tetszett a legjobban, és amikor mindannyian együtt zenéltünk. Nekem a fagott, nekem a fuvola, nekem a hegedű! Voltunk már szabadtéri koncerten és van kedvem zenélni – csacsogja három kislány. Osztálytársak, a tanítónőjük hozta el őket. - Nekem is a hárfa szóló, és az tetszett a legjobban, amikor kardoztak és amikor táncoltunk. Zenélni nem szeretnék, csak olyat szoktunk csinálni, hogy áthívom a barátomat, van egy játékgitárja, azt pengeti, én pedig két fakanállal dobolok – mondja Gillion Gergely. A kérdésre, hogy nehéz volt-e egyszerre abbahagyni? bólintanak. - Igen, van aki direkt tovább csörgött, hogy menőnek tűnjön, de a mi osztályunk megpróbálta egyszerre befejezni, amikor leintett a király – mondják.  (A képen balról jobbra: Urbán Jázmin (9), Kiss Dorina (10), Gillion Gergely (9), Czombos Petra (8))

Megszállók másképp

Illési Erika, hegedűművész, a Zenevár Mesélője anyaként tudja, hogyan közelíthet a gyerekekhez. – Azért írom ezeket a meséket, hogy a gyerekeknek bemutassuk, hogyan épül fel egy zenekar. Lehet, hogy számukra távolinak tűnik egy zenész, azt hihetik, hogy egészen másfajta életünk lehet, mint nekik. A játékkal megpróbáljuk közel hozni hozzájuk, elképzelhetővé tenni, hogy a saját életük része is lehet a zene és a tánc. Hiszen – Kodállyal szólva - a zene mindenkié – mondja Illési Erika, a Mesélő. - Az ingyenes Közösségi Hét programja négy éve szerveződik, ilyenkor kisebb produkciókkal szinte az egész országot megszálljuk. A zenekar minden muzsikusa fellép valahol, ki templomi koncerten, ki zsinagóga koncerten, más idősek otthonában, mi pedig a gyerekekhez jövünk el a Zenevárral – részletezi.- Nagyon sok mesénk van, a műsor mindig más, most hat-hét mesét játszunk váltogatva. Minden évben születik bennem új történet, koreográfia- és jelmezterv. A kollégákat is bármire rávehetem. Bár mi adni jövünk, nagyon sok mindent, rengeteg inspirációt, ötletet kapunk tőlünk -.utal a kettősségre. - Egyszer egy ózdi kisfiú a produkció előtti hangolásnál a hárfa hallatán megszólalt: hamis! Kiderült, hogy abszolút hallása van. Addig otthon csak úgy mellesleg szoktak az édesapjával gitározni, de zeneiskolába nem járt. A Zenevár előadása után felkarolta őt az ózdi Van Helyed Alapítvány és támogatta a tanulását – választ egy különlegeset a rengeteg élmény közül Illési Erika, hegedűművész, a Zenevár kitalálója.

Hősök

"A Fesztiválzenekar évadonként három Közösségi Hetet szervez, melynek keretében kamaraformációink idősotthonokban, gyermekgondozási intézményekben, iskolákban, templomokban, zsinagógákban muzsikálnak. Elhatároztuk, hogy nemcsak mi megyünk el a hátrányos helyzetű térségekbe, hanem az ott élőknek is megadjuk az esélyt, hogy eljöjjenek Budapestre, és közösen hozzunk létre egy fontos és nagyszabású eseményt. Így jött létre a TérTáncKoncert; a zenekar élő muzsikájára idén is több száz hátrányos helyzetű fiatal táncol együtt, egy napra valódi hőssé válva." (BFZ) Infó: TérTáncKoncert június 16. 19.00 A Bazilika előtti téren (Szent István tér 1.)  

Frissítve: 2019.04.23 10:30