Előfizetés

Sorsok Háza: kilépett a Mazsihisz elnöke

Távozik a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületéből Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Erről levélben tájékoztatta Schmidt Máriát, a Józsefvárosban épülő új emlékközpont vezetőjét - számolt be a nol.hu. Heisler szerint Schmidt Mária ebben az ügyben az "együttműködési készség teljes hiányáról" tett bizonyságot, és a projekt szemléletéről, valamint a kiállítás forgatókönyvéről sem kaptak információt.

A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése a múlt hónapban döntött arról, hogy a szervezet távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól, jelezve ezzel azt, hogy egyebek mellett a Sorsok Háza leállítását szeretnék elérni. (A Mazsihisz a budapesti Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának a kamenyec-podolszki vérengzésekről tett kijelentése miatt is nemtetszését fejezte ki a kormányzatnak).

A közgyűlés után a Mazsihisz vezetői levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, ebben azt javasolták, hogy a józsefvárosi Sorsok Háza helyett jöjjön létre az Együttélés Háza a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Heisler akkor még tagja maradt annak a nemzetközi tanácsadó testületnek, amelyet Schmidt Mária tavaly ősszel hívott össze. A Mazsihisz vezetősége azonban kedd este - Heisler Andrással egyetértésben - úgy határozott, hogy az elnök mondjon le testületi tagságáról. Schmidt Mária az MTI-hez is eljuttatott válaszlevelében a lemondást "nem csekély értetlenséggel", de tudomásul vette.

Heisler András jelezte azt is, hogy nem írnak választ Orbán Viktornak, tudomásul veszik a miniszterelnöki levélben foglaltakat, tehát azt, hogy a kormányfő a kampány miatt jobbnak látja, hogy a vitatott kérdésekről húsvét - tehát a parlamenti választás - után folytassák az egyeztetéseket.

A Mazsihisz egyébként - mint arról beszámoltunk - március 19-ére, Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára közös megemlékezésre hívta zsidó és nem zsidó honfitársait (a Szabadság térre tervezett, vitatott német megszállási emlékmű felállítását eredetileg épp erre az időpontra tervezték).

A 16 órakor, a Dohány utcai zsinagóga előtt kezdődő rendezvényen holokauszt-túlélők beszélnek majd az egybegyűltekhez; többek között Kardos Péter rabbi és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója. Heisler a Népszavának úgy fogalmazott, bár "távolságot tartanak a kormánytól", erre a fontos megemlékezésre a Jobbik kivételével minden parlamenti párt vezetőjét és rajtuk keresztül a pártok politikusait is meghívták. Azaz Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét is várják.

Világok harca

Benedek Noémi
Publikálás dátuma
2014.03.06. 06:00
Csizmadia László és Bayer Zsolt fórumán a baloldali sajtó volt az egyik főszereplő. Fotó: Vajda József/Népszava
Két világ között kell választanunk április 6-án, és a választás 20-30 évre szól - fogalmazott Bayer Zsolt egy szentimrevárosi lakossági fórumon. A Polgárháború vagy kiegyezés című rendezvény jelentős része az ATV stábjának abajgatásával telt.

Ha körbenézünk, rájövünk, miért van szükség stadionok építésére - vezette fel a Szentimrevárosi Esték keddi lakossági fórumát Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke. Kétségtelen: este hat órára zsúfolásig megtelt a budai Szent Margit Gimnázium díszterme, sőt, a folyosón is rengetegen követték a programot egy kivetítőn. Abban azonban meglehetősen kételkedem, hogy rendszeresen Fidesz-gyűléseket kellene tartani a stadionokban: ez ugyanis a szocializmusra emlékeztetne - már ha éltem volna akkor.

Mivel a teremben már egy gombostűt sem lehet leejteni, ledobom a táskám a folyosón álló asztalra. "Ez a hely foglalt" - mutat egy hölgy az asztal sarkára. Gyorsan elveszem a táskám, nem szeretnék konfrontálódni, így is kilógok a többségében nyugdíjasokból álló közönségből, mint zsiráf a tornasorból. Mellettem néhányan kicsit zsörtölődnek: "a ciszterci gimnázium terme nagyobb volt". Feltételezem, a néhány héttel ezelőtti fideszes rezsifórumra gondolnak, melynek a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium adott helyt - magam is visszatérő vendég vagyok, a mellékelt ábra alapján nem az egyetlen. Úgy tűnik jó lehetőségeket teremt a kampány az ismerkedésre, ha már a táncos párválasztók zajos érdektelenségbe fulladtak.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára köszöntötte a hallgatóságot és a sajtó képviselőit, akik "eddig nem tartották fontosnak, hogy az eseményről tudósítsanak". Mostanában egyre gyakoribb a fideszes kampányrendezvényeken, hogy a sajtó képviselői kitüntetett figyelmet kapnak, ezúttal egyenesen főszereplővé léptünk elő. Önző lennék, ha magamra venném Rétvári szavait: a valódi főszereplő az ATV stábja volt.

Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap publicistája egyenesen azzal kezdte előadását: ha ő Gyurcsány Ferenc lenne, kiküldené a neki nem tetsző stábot az előadásáról. Emlékezetes, a HírTV munkatársait többször elküldték a korábbi miniszterelnök szerepléseinek helyszínéről. Múlt pénteki, államadósságról tartott sajtótájékoztatóján példának okáért megkérte a hallgatóságot: csak az maradjon, aki vállalja, hogy nem ad át felvételeket a HírTV-nek vagy a köztelevíziónak. Arról lehet vitatkozni, hogy ez etikus lépés-e Gyurcsánytól - nekem személy szerint nem szimpatikus. Azok után azonban, ahogy a HírTV manipulálta az MSZP kongresszusának ominózus "köteles" felvételét, valahol megértem.

Az állami tévé manipulált híradásaival pedig lassacskán Dunát lehet rekeszteni: onnan kezdve, hogy tudósítójuk három éve "nem találta meg" az Operaháznál a tüntető tömeget, folytatva a sort Lomnici Zoltán kiblőrözésével, egészen az ukrán tüntetők leterroristázásáig. Távozásra kérni a média munkatársait egy dolog, gúnyt űzni egy munkáját végző emberből azonban egészen más. Márpedig a Szentimrevárosi Estéken ez történt az ATV stábjával.

A szervezők és a vendég, Bayer Zsolt sem csinált titkot belőle, hogy Polgárháború vagy kiegyezés címmel kampányrendezvényt tartanak. Csizmadia László elmondta: nem a "nemlétező baloldalt" akarják szapulni, hiszen annak nincs értelme. Ez ugyan végül nem így lett: amit jól jelez, hogy azért nem múlhatott el az esemény simongáborozás nélkül. Persze nem maradhatott el a rezsicsökkentésre való utalás sem: Rétvári Bence elmondta, hogy a Fidesz-KDNP valóban a népet képviseli, míg az előző szocialista kormányok "cégképviselők" voltak, hiszen 8 százalékos profitot garantáltak a közműszolgáltatóknak. Ezen a ponton érdemes lett volna megjegyezni, hogy a trafikosok számára ennél nagyobb árrést garantált a Fidesz-KDNP kormány, gondosan elosztva a jó ismerősök között.

A CÖF elnök kifejtette: szerinte nincs Magyarországon versenyképes baloldal, így pedig verseny sincs a pártok között - pedig az lenne üdvös, ha a választók a számukra jobbra voksolhatnának. Nagy öröm, hogy a CÖF vezetője is megértette a verseny lényegét: ezzel párhuzamosan azonban nem világos, hogy akkor miért állnak ki Paks orosz bővítése mellett. Hiszen nem volt verseny: akkor hogyan választották ki a legjobbat?

Az április 6-i választáson Magyarország sorsa 20-30 évre el fog dőlni - fogalmazott a Magyar Hírlap publicistája, miután jelezte az ATV stábjának, hogy isten hozta őket, "sosem késő tanulni". Bayer Zsolt szerint két világ között kell választani, a két világ között pedig nincs átjárás. Az ország legismertebb műkörmösének példázatával szemléltette a két világot. Lapunk is beszámolt róla, hogy egy igrici műkörmös is nyert az állami földpályázatokon.

Bayer szerint az asszonynak van mezőgazdasági végzettsége, a műkörmös szakmát a Gyes alatt tanulta ki, mert "nem akart sorban állni segélyért". A hölgy 240 hektár földet nyert, két hektáronként 1 szarvasmarha tartását vállalta. Bayer gúnyosan hozzátette: ezt még az ATV is ki tudja számolni, hogy "120 tehénke". Bayer közben arra is kitért, hogy az előző kormányok egy olasz gazdálkodónak adták a földet, aki a 4000 hektárért 150 ezer forintot fizetett.

Bayer házi feladatként azt adta közönségének, nézzék meg az Apocalypto című filmet, melynek mottója: "egy nagy civilizáció nem hódítható meg kívülről, amíg nem pusztítja el önmagát". Szívesen megnézném, ahogy a nyugdíjas közönség tagjai hazamenve letöltik a filmet - mindenesetre a mottóval már majdnem eljutottunk az előadás címéig. Nevezetesen, hogy kivel kell itt kiegyezni. Csizmadia László, a CÖF elnöke ebben a kérdésben sem hagyott kétséget: a magyarnak a magyarral kell kiegyeznie. Bárkivel kiegyeznek, aki csatlakozik a békemenethez március 29-én és aki ezentúl magyarnak tartja magát.

El kell ismerni: rekordot döntött a békemenet, ekkora kormánypárti tüntetés nem igazán volt még Európában. De azt sem érdemes elfelejteni, hogy a kormánypárti tüntetés nem a demokrácia nélkülözhetetlen eleme, sokkal inkább a diktatúráké. Polgárháború vagy kiegyezés? Szerintem egyik sem. Társadalmi uszítás és a vagyoni különbségek növelése helyett valódi esélyegyenlőséget, államosítás helyett piaci versenyt látnék szívesen. Három évtized helyett négy évre választanék kormányt. Egypártrendszer helyett plurális demokrácia. Kelet helyett Nyugat. Békemenet és erkölcstan helyett szabad gondolkodás. Kiegyezés helyett pedig béke.

Öt másodperc juthat a meggyőzésre

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2014.03.05. 22:34
Lehetséges, hogy 30-nál is több – országos listát állító – párt nevével találkozunk a szavazólapon. Fotó: Szalmás Péter/Népszava
Egyetlen hónap van hátra a választásokig, ám a Fidesz által létrehozott új választási rendszer, a jogszabályi alapok, az eljárási káosz, a komolyan nem vehető indulók tömeges feltűnése bizonytalanságban tartja a pártokat és a jelölteket. De nem a kormánypártokat, hiszen az új szisztéma valamennyi elemében a Fidesznek kedvez.

Vélhetően ennek köszönhető, hogy szerdáig a parlamenti választásra valamely nemzetiségi névjegyzékbe jelentkezettek száma összesen nem haladta meg a 20 ezret, miközben a 2011-es népszámláláson még 266 ezer ember vallotta magát csak a roma nemzetiséghez tartozónak.

Külhoniak vs. külföldön élők

Miközben a határon túli, kettős állampolgárságú magyarok levélben és online jelentkezhetnek be a választásokra, sőt levélben is leadhatják voksaikat, addig a külföldön élő és dolgozó, ám magyarországi lakcímmel rendelkező választók kizárólag személyesen élhetnek választójogukkal a külképviseleteken vagy itthon. A legutóbbi adatok szerint már csaknem 190 ezer határon túli "új" állampolgár jelezte részvételi szándékát a választásokon (az NVI honlapja szerint tegnapig 189 ezer 641 regisztrációs érkezett, melyek közül mintegy 154 ezer esetben már névjegyzékbe is vették az újdonsült választót). A külföldön élő "régi" állampolgárok közül mindössze 10 ezren jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe, miközben felmérések és statisztikai adatok is bizonyították, hogy 2010 óta több mint 350 ezer munkavállaló távozott külföldre.

Jelöltcunami, milliárdos kampány

Megszüntették a korábban sokat kritizált ajánlószelvényes rendszert, s létrehoztak egy, a korrupciónak még inkább kedvező ajánlási formát. Az egyéni jelölteknek a kampányban csak 500 támogató aláírást kellett összegyűjteniük a parlamenti választásokon való induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhatott saját választókörében, így jelentősen könnyebbé vált az indulás, s bizonyítottan megnőtt a komolyan nem vehető indulók száma, ami kizárólag a Fidesznek kedvez. Ezekkel a szabályokkal már több mint 1200 egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba és 31 országos pártlistát jelentettek be kedd délutánig a NVI-nek, emellett mind a 13 nemzetiség állított listát, azaz minden korábbinál több, összesen 44 országos lista lehet a választáson. A 27 egyéni jelölttel országos listát állító szervezetek 149 millió forintot kapnak az államtól kampánytámogatásként - ami 31 pártlistával alaphangon több mint 4,6 milliárdos kiadást jelent -, de 54 egyéni jelölt esetén már 298,5 millió, 80 fölött 447,75 millió, míg 106 induló esetén 597 millió a közpénz apanázs, melyet akkor sem kell visszatéríteni az államnak, ha a lista egyetlen szavazatot sem kap.

Bekebelezett választási szervek

A ciklus elején megszüntették az Országos Választási Bizottságot, helyette pedig létrehozták az úgynevezett Nemzeti Választási Bizottságot (NVB). Az új intézmény 7 állandó és 3 póttagját az Országgyűlés kétharmados többséggel, 9 évre választotta meg. Az Országos Választási Irodát is átkeresztelték, ebből lett az NVI, a választások lebonyolításáért felelős intézmény elnökét, Pálffy Ilonát pedig a kormányfő javaslatára az államfő szintén 9 évre nevezte ki tavaly tavasszal. Vagyis a Fidesz-KDNP 9 évre bebetonozta a választások tisztaságáért felelős szervek vezetőit, akik arról is dönthetnek, mi törvényes, s mi nem a választási kampányban és a választások során.

Kampány 5,2 másodpercben

Eredetileg a kormánypártok teljesen ki zárták volna a kereskedelmi médiát a választási kampányból, ám az EU kritikája és két alaptörvény-módosítás után végül úgy döntöttek: lehetnek politikai reklámok a kereskedelmi csatornákon, de csak térítésmentesen és erősen korlátozottan. Miután erre egyetlen kereskedelmi médium sem vállalkozott, a pártoknak kizárólag a közmédiában való megjelenés maradt. Ám a jogszabály szerint a közmédiában a politikai hirdetéseket három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra közötti idősávokban kell leadni, összesen pedig - a törvény értelmében - 470 perc reklámidőt kell szánni az országos listát állító pártok, további 130-at a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseire.

Az időtartam közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.), ez pedig azt jelenti, hogy ha 31 országos listával számolunk, akkor a kampány fennmaradó mintegy 29 napján (a választás napján már nem lehetne hirdetéseket leadni) fejenként fél perce lenne a 31 jelölőszervezetnek a napi 16 percnyi politikai reklámidőből. Mivel ezt még szét kell osztani az egyes közcsatornák között - a Duna Tv nem közöl politikai hirdetést - , ez napi 0,26 perces, azaz 15,6 másodpercnyi megjelenést tenne lehetővé a köztévében és a közrádióban. Csakhogy még ezt is el kell osztani a napi három idősáv szerinti megoszlással, így alkalmanként 5,2 másodperc maradhat az orrszágos listát állító pártoknak a választók meggyőzésére. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció nem számít bele a pártok kampány-idejébe, vagyis a központi sikerpropaganda időbeni megkötés nélkül szólhat majd a televíziókból és a rádiókból.

Már nem a közé a terület

A fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben is foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat. A hivatalos magyarázat szerint erre közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hiszen az út menti hirdetések elterelhetik a sofőrök figyelmét. Csakhogy miután az óriásplakátokra nem vonatkozik a tiltás, hamar felmerült a gyanú, hogy a korlátozás a kormánypárt mögött álló üzleti körök érdekét szolgálja, és valójában a közvilágítási, villany- és telefonoszlopok többségének hirdetési felületeit birtokló Esma reklámcég ellehetetlenítése volt a cél. A plakátpiac döntő része (a reklámfelületek több mint 70 százaléka) a Fidesz gazdasági holdudvarának érdekeltségébe tartozik.

A választási eljárási törvény annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezekkel kapcsolatban korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja. Jelentős előnyt jelenthet a kormánypártoknak, hogy e reklámcégek szabad mérlegelése nyomán egy-egy ellenzéki indulónak lényegesen többe kerülhet egy-egy óriásplakát közzététele, mint a Fidesznek. A kormány és a Fideszhez közelálló "politikai mozgalmak", mint a Civil Összefogás Fórum (CÖF) persze eközben bárhol, mindenféle megkötés nélkül hirdethetnek, kampányolhatnak, méghozzá az adófizetők pénzén, s semmiféle elszámolásra nem kötelezhetőek.