Kérdéses az Orbán-Putyin paktum jövője

Publikálás dátuma
2014.03.06. 06:21
Már mindenkitől próbáltunk pénzt kérni, míg végül az oroszok Paksra adtak – maguknak. Fotó: K2 Press/Népszava
Egyre tarthatatlanabbá válik a paksi atomerőmű bővítésére kötött magyar-orosz paktum. A kormányra ugyanis a megállapodás felfüggesztése végett a hazai ellenzéki pártokon kívül egyre erősebb nyomást gyakorolnak majd az ukrajnai orosz beavatkozást elítélő nemzetközi szervezetek is - állítják szakértők. Sajtóhírek szerint a kormányzat eredetileg szabad felhasználású kölcsönért ment Moszkvába, és csak miután azt nem kapta meg, lett elfogadható a reaktorok építésre felajánlott orosz exporthitel.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány képtelen lesz betartani az orosz Roszatommal a paksi atomerőmű építésére kötött paktumot. Oroszország krími beavatkozása miatt ugyanis szertefoszlottak a demokratikus országok Moszkvával szemben táplált illúziói, világossá vált az orosz politika agresszív jellege. Emiatt a kormányzatnak már nemcsak a magyar ellenzéki pártokkal kell megküzdenie a magyar-orosz szerződés hatályban tartása érdekében, hanem egyre fokozottabb nemzetközi nyomás is nehezedik majd a kabinetre az egyezmény felfüggesztése végett - nyilatkozta lapunknak Vértes András.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy véli: az orosz fél Ukrajna elleni lépései miatt, a Moszkva magatartását erősen elítélő az Európai Unió (EU) kiemelt szigorral vizsgálja majd, hogy Magyarország jogszerűen adta-e versenyeztetés nélkül a több mint 3000 milliárd forintos reaktorépítési megbízást az orosz állami atomipari cégnek.

Azután is kutakodik majd, hogy a beruházás során - mint azt a Fidesz-kormány nyíltan hirdette - megvalósul-e a tiltott állami támogatás. Abban az esetben pedig, ha két gyanú közül bármelyik bebizonyosodik, nagy valószínűséggel érvénytelen lesz a megállapodás. A szerződésbontás pedig előre tudhatóan az orosz fél haragját vonja majd maga után. A moszkvai vezetés rosszalló hozzáállása a későbbiekben is megmutatkozhat majd, egyebek mellett az orosz exportból származó földgáz és kőolaj árában, amit pedig az egész magyar társadalom megérez majd.

Kárelhárítás - nyereséggel
Egyes lapértesülések arról is szólnak, hogy Kocsis István hibát követett el, amikor a Roszatom leányvállalatát, a Tvelt bízta meg a paksi atomerőműben történt 2003-as üzemzavar elhárításával, amely során fűtőelemek sérültek meg a francia Framatome ANP erőműben folytatott tevékenysége nyomán. Hozzáértők szerint viszont szó sem volt melléfogásról. A hiba elhárításra ugyanis csak a Tvel és a Framatome jeletkezett, s a francia cég többszörös áron vállalta volna el a saját maga által okozott kár elhárítását, mint az orosz. Emellett célszerűtlen lett volna ugyanarra a társaságra bízni a károk felszámolását, amely okozta. Ugyanakkor az a sajtóhír sem igaz, hogy a károk felszámolása az adófizetők pénzébe került, miután a kármentesítést a Tvel egy forint híján egy milliárd forintért végezte el, miközben ennek az összegnek többszörösét kapta meg az atomerőmű kártérítésként a felelősségét per nélkül is elismerő Framatome vállalattól és az Atompool biztosítótól.

A szakértő szerint ma már a korábbiaknál is jobban látszik, hogy mennyire elhamarkodott döntés volt az Orbán-kormány részéről megkötni a paksi fejlesztésre vonatkozó egyezményt. A megállapodás ugyanis magában rejti a Moszkva részéről lehetséges politikai nyomásgyakorlás lehetőségét.

Magyar részről hiba volt abban reménykedni, hogy Oroszország adna hazánknak szabad felhasználású kölcsönt is, nem csak a paksi blokkok elkészítéshez szükséges exporthitelt - mondta Vértes András azt a sajtóhírt kommentálva, amely szerint a magyar kormány először szabadon elkölthető kölcsönt szeretett volna felvenni az oroszoktól, és csak azután fordult a tárgyalások iránya a paksi építkezés finanszírozása felé, miután ez nem sikerült.

Az elnök szerint a Fidesz-kabinet egész sor sikertelen próbálkozáson van túl, miután kölcsönt vett volna már fel a volt szovjet utódállamoktól kezdve az arab országokon keresztül Kínáig bármilyen forrásból, hogy ne kellejen megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az ország finanszírozásáról. A pénzszerzési akciók azonban rendre megfeneklettek, éppen a magyar kormányzat megítélése miatt. A kabinet ugyanis megszüntette a külföldi tőke jogbiztonságát, olyan helyre pedig egyetlen befektető sem invesztál, ahol nincs biztonságban a pénze.

Az Orbán-kormány számtalan nagyszabású pénzügyi baklövést is készült elkövetni, amelyek végül szerencsére nem történtek meg - jegyezte meg a szakember. Ezek közé tartozott például az kísérlet, hogy országunk részben török lírában adósodjon el. Akkor, ha ez bekövetkezett volna, most óriási árfolyam veszteséget szenvedtünk volna el - tette hozzá a szakember, aki szerint a paksi bővítésére felkínált orosz euró hitel is jócskán rejt magában árfolyamkockázatot.

Sajtóhírek szerint az orosz-magyar paktumot Kocsis István, a paksi atomerőmű, a Magyar Villamos Művek Zrt., illetve a BKV volt vezetője segített tető alá hozni a Fidesz-kormánynak, a Roszatommal meglévő kapcsolatai révén. Kocsis részvételét a mostani egyezmény kidolgozásában nem erősítették meg a forrásaink. Az azonban vitathatlan, hogy maga irányította az atomerőmű bővítését tudományosan megalapozó, és mostani szerződéskötés alapjául szolgáló úgynevezett Teller projektet. Az is tény, hogy cégvezetőként számtalanszor tárgyalt az orosz atomipari vállalat a Tvel, illetve a Roszatom és az ottani energetikai tárca vezetőivel. Így erős kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

Szakértők megerősítették lapunknak azt a máshol is felbukkant értesülést, amely szerint a magyar-orosz államközi szerződés oroszul íródott, s a magyar nyelvű változat csak egy hevenyészett fordítás. Ez pedig arra utal, hogy a magyar kormány az orosz fél által kidolgozott kész megállapodással találta magát szemben, amikor január 14.-én aláírta Moszkvában az egyezséget.

Szerző

Kevésbé védett előfizetők

Publikálás dátuma
2014.03.06. 06:20
Illusztráció. Fotó: Thinkstock/Europress/Getty Images
Úgy látszik, a technikai fejlődés és a piaci verseny szép lassan megoldja a kábeltévé-előfizetők korábbi problémáját, a kábelcégek önkényes csatornamódosítását. Digitális technikával ugyanis azonos frekvenciatartományban sokkal több csatornát lehet továbbítani, másrészt a kábelnek egyre több a versenytársa, a műholdas mellett a földi sugárzású digitális műsorszórás, a MinDig TV is elérhető, sokan pedig már olyan területeken laknak, ahol kábeltévéből is több cég szolgáltatása kapható.

Azért mostanában is előfordul egy-egy szolgáltatónál, hogy az ügyfelek elégedetlenek a változtatással, legutóbb a Tolna megyében sugárzó Tarr Kft. húzta ki a gyufát azon előfizetőinél, akik a VH1 zenecsatornát nézték.

Érdemes tudni, hogy a fogyasztót védik a jogszabályok, a kábeles cég köteles legalább 30 nappal előre értesíteni a változásról ügyfeleit, akik a számukra hátrányos módosításra hivatkozva 15 napon belül jogkövetkezmények nélkül felmondhatják a szerződést akkor is, ha határozott időre szól (vagyis tart még a hűségidő).

A fogyasztók jogait azonban ma már kevésbé védi az állam, mint néhány éve. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis ma már - éppen az imént említett okok miatt - nem tekinti monopolszolgáltatóknak a kábeleseket, vagyis azon az állásponton van, a piaci verseny kordában tartja őket.

A kábelesek persze korántsem gonoszságból változtatgatnak, ők is szeretnék megtartani ügyfeleiket. A változástatásnak az üzleti érdek az oka. Ha a csatornák (műsorszolgáltatók) több pénzt kérnek, mint korábban, a szolgáltató esetleg drágább csomagba teszi a műsort, vagy ha nem sikerül megegyezniük, teljesen ki is veheti a kínálatból.

A cserék másik oka, ha azt érzékelik, hogy az új csatorna népszerűbb lenne a réginél. A cégek rendszeresen szondázzák ügyfeleiket: kérdőíves felméréseket tartanak, figyelik a visszajelzéseket levélben, Facebookon. És műszeres méréseket is rendelnek.

"A digitális csatornáknál (előfizetőink 60 százaléka tartozik ide) technikailag magunk is figyelhetnénk, hogy melyiket hányan nézik. De inkább a hivatalos nézettségmérés adatait használjuk" - mondta lapunknak Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója. A NótaTV például az ügyfelek igényei alapján került a kínálatba a UPC-nél.

Sokan azt gondolják, hogy az lenne az igazságos, ha nem csomagokra kellene előfizetni, hanem mindenki egyenként kiválaszthatná azokat a csatornákat, amelyeket nézni akar. Digitális technikával ez is megoldható, viszont ettől nem lenne olcsóbb a tévézés.

Ha ugyanis egy műsorszolgáltatónak adott pénzért éri meg működni, akkor ugyanannyit kellene beszedniük kevesebb előfizetőtől is, vagyis aki továbbra is nézni akarná őket, az többet lenne kénytelen fizetni.

Szerző

Ingyenes lesz, amiért eddig sem kellett fizetni

A jövőben a teljesítmény- és hálózatbővítéssel, a csatlakozással, a bekötéssel, a mérőhely-kialakítással kapcsolatos költségek, illetve a fejlesztési hozzájárulás összegének legalább 50 százaléka a szolgáltatókat terheli – tájékoztatott a kormány tegnapi döntéséről a Kormányzati Információs Központ. 

A döntés a lakosságot, a civil szervezeteket, az önkormányzatokat és a vállalkozásokat egyaránt érinti – közölte a központ. A tájékoztatás szerint az intézkedés alól kivételt képeznek azok a területek, ahol a fogyasztót már eddig is nagyobb kedvezmény, vagy teljes díjmentesség illette meg.

A jövőben szinte azok a szolgáltatások lesznek ingyenesek, amelyekért eddig sem kellett fizetnie a lakosságnak. Például a villamosenergia-szolgáltatás esetében a lakosság számára 32 amper igényig a csatlakozás díjmentes, mint ahogyan eddig. Többletdíj keletkezése esetén viszont már életbe lép a minimum 50 százalékos tehermegosztás.

A távhőszolgáltatás területén fejlesztési hozzájárulást a lakossági fogyasztók továbbra sem fizetnek. A földgázhálózatra való csatlakozásnál továbbra is a szolgáltató viseli a csatlakozási költségeket a fogyasztásmérő-berendezéssel együtt – sorolta a központ.

Ugyanakkor a kormány felül kívánja vizsgálni azokat a jogszabályokat, amelynek alapján az önkormányzatok – különösen a vízközmű-beruházások megvalósításához – akár több százezer forintos nagyságrendben előírhatnak a lakosság számára fejlesztési hozzájárulás jellegű fizetési kötelezettséget. Továbbá vízközmű-szolgáltatással kapcsolatban a csatornázott településeken az előírt bekötési (ivóvíz és szennyvíz) költségeket is felülvizsgáltatja a kabinet – közölte a Kormányzati Információs Központ. Vagyis ami eddig nem volt ingyenes, arról továbbra is csak ígérget a kormányzat.

Szerző