Egy a news.pn híroldalon megjelent felvételen egy krími azt kérdi egy orosz fegyverestől: "Megtenné, hogy nem hadonászik a fegyverével?" Majd hozzáteszi, "azért van itt, hogy megvédjen minket, nem pedig azért, hogy fenyegetőzzön".
Amikor a párbeszéd egyre hevesebbé válik, egy nő rákiabál a katonára: "Kitől akarnak megvédeni? Ugyan már, ez csak szöveg, hogy az orosz nyelvet védik. Itt úgyis mindenki oroszul beszél. Nálunk azelőtt is minden rendben volt, hogy idejöttek volna".
Nem igényli Moszkva "segítségét" az a 136 ezer oroszajkú ukrán, akik az orosz hadsereg, pontosabban az "önvédelmi erők" visszavonulását követelték. Szintén hevesen ellenzik az orosz inváziót a krími tatárok, akik már megszenvedték a sztálini
éra kitelepítését. Csak 1991-ben térhettek vissza, s békében éltek együtt az oroszokkal és ukránokkal. Szintén az orosz katonai jelenlét ellen foglalt állást a zsidók közössége. Misa Kapusztyin szimferopoli rabbi petíciót nyújtott be egy demokratikus Ukrajnáért és ellenállást követelt az "illegális orosz invázióval" szemben.
Ukrajna más oroszajkú részein több kezdeményezést is tettek a békéért és az oroszok beavatkozása ellen. Harkivban húsz, nagyrészt oroszul író szerző nyílt levelet fogalmazott meg Vlagyimir Putyin elnöknek. "Mi, harkivi orosz szerzők azt akarjuk, hogy hallják meg hangunkat. Szabadon használhatjuk nyelvünket. A nyelv kérdése semmi esetre sem lehet egy katonai beavatkozás oka" - közölték. Az ismert orosznyelvű szerző, Andrej Kurkov a Twitteren pedig ezt írta: "Orosz vagyok, nincs szükségem arra, hogy megvédjenek. Az orosz csapatok azonnali kivonását követelem a Krímből".
Egy 2011-es statisztika szerint az ukránok 43 százaléka otthon ukránul, 38 százaléka oroszul beszél, 17 százalék mindkét nyelvet használja. A felmérések szerint Nyugat-Ukrajnában 90, Keleten 70 százalék tartja magát ukrán hazafinak.
