"A helyszínparancsnok állandóan telefonált, nem éreztem azt a határozottságot, amivel a helyzetet meg lehetett volna oldani". A tanú azt is elmondta, hogy előbb a Kossuth tér biztosítására irányították ki négy bevetési csoporttal, majd egységeit folyamatosan "felaprózták" az MTV-székháznál lévő rendőri erők megerősítése érdekében.
"Rossz döntés volt a csapatok megbontása, együtt hatékonyabban működhettek volna" - mondta N. Miklós, hozzátéve: ha mind a négy egységét rögtön átcsoportosítják, a Kossuth térnél akkor is maradt volna a biztosításhoz szükséges rendőri erő, hiszen "ott nem is történtek erőszakos események".
A tanú beismerte: a tévé székháznál nem kereste Mittó Gábor alezredest, a Szabadság tér helyszinbiztosítási parancsnokát - és a per negyedrendű vádlottját -, aki így nem tudott arról, hogy N. Miklós csapataival a helyszínre érkezett. "Elvárható lett volna Mittó Gábortól, hogy ő maga járjon utána, mikor ki érkezett?" - kérdezte a tanút Mittó védője. A válasz egyértelmű nem volt.
N. Miklós arról is beszámolt, hogy fel sem merült a rendőrökben, hogy a tüntető tömeg megtámadná őket, erre nem is készültek fel.
"Azonban már a Kossuth téren is felismertünk olyan személyeket, akikkel korábban, focimeccsek biztosításánál is találkoztunk és összetűzésbe kerültünk. Politikai pártok zászlói is kivehetőek voltak..." - emlékezett vissza a tanú, azt azonban nem mondta, mely pártok voltak ezek.
