Ma sem jutottak be a megfigyelők a Krím-félszigetre

Hosszas próbálkozás ellenére pénteken sem jutottak be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői a Krím félsziget belsejébe - tájékoztatta a nemzetközi csoport vezetője, Ács Gábor az MTI-t.

Az alezredes elmondta: mivel már besötétedett, úgy döntöttek, hogy nem mennek tovább, hanem visszatérnek táborukba, Herszonba. A csoport tagjaival egyeztetve döntenek majd arról, hogy szombaton merre mennek tovább.

Ács Gábor korábban elmondta, hogy az autonóm köztársaság határán az el nem ismert krími kormány ellenőrzési pontokat állított fel. Ezeket ismeretlen szervezethez tartozó, egyenruhás fegyveresek őrzik. Minden járművet megállítanak, és a legtöbbet át is nézik - tette hozzá.

Az alezredes ismeretei szerint összesen öt szárazföldi, közúti bejutási lehetőség van a félsziget belsejébe. Csütörtökön két ilyen pontról visszafordították delegációjukat.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte.

Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.

A 22 ország és az EBESZ válságkezelési osztályának képviselője által alkotott megfigyelési csoportot - a csoport tagjainak döntése alapján - Ács Gábor alezredes lett. A 42 tagú kontingens - köztük két magyar főtiszt - feladata, hogy az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva ellenőrizze az ukrán katonai objektumokat.

Az EU is látni szeretné, mi történik

Tizenkét közép- és észak-európai ország, köztük a visegrádi négyek külügyminiszterei pénteken az észtországi Narvában azt javasolták, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb küldjön megfigyelőket Ukrajnába.

Észtország, Lettország, Litvánia, Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország külügyminiszterei narvai találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kritikusnak minősítették az ukrajnai helyzetet. Kijelentették, hogy az orosz fegyveres erők agressziót hajtottak végre egy európai ország ellen, és felszólították Moszkvát, vonja vissza az Ukrajnában katonai erő alkalmazását lehetővé tevő parlamenti döntést, mert az sérti a nemzetközi jogot.

A miniszterek elítélték a feszültség további kiélezését, ezen belül azt a döntést, hogy a Krím félszigeten népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról. A külügyminiszterek ezt a döntést törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek tartják.

Kinyilvánították készségüket, hogy támogatást adnak Ukrajnának a demokratikus reformok megvalósításában, és felszólították az új ukrán hatóságokat, tartsák tiszteletben az emberi jogokat, ezen belül a kisebbségek jogait.

Javasolták, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb küldjön megfigyelőket Ukrajnába. Megelégedettségüket fejezték ki, hogy az EBESZ megfigyelő missziót küldött a Krím félszigetre. Támogatásukról biztosítottak minden olyan erőfeszítést, amely a válság megoldására irányul.

Carl Bildt svéd külügyminiszter az AFP-nek nyilatkozva kijelentette: az EU-megfigyelői misszió kiküldése "sürgős, tekintettel arra, hogy Oroszország a jelek szerint meg akar akadályozni minden komoly ellenőrzést az EBESZ részéről".

A miniszterek tárgyaltak új energia-összeköttetések kiépítéséről és alternatív energiaforrások felkutatásáról, az energiaellátás lehető legnagyobb fokú diverzifikációjáról.

A visegrádi, észak-európai és balti külügyminiszterek első találkozóját Gdanskban tartották 2013 februárjában.