A francia elnök ezzel visszautasította az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról március 16-ra kiírt referendumot, s megerősítette: "Ukrajna területi integritása és szuverenitása nem képezheti tárgyalások részét". Hollande jelezte, hogy ez az Európai Unió és az Egyesült Államok álláspontja is.
A nyugati reakció "a helyzetnek megfelelően alakul majd" - mondta a francia elnök, megemlítve általánosságban a Nemzetközi Valutalap és az Európai Unió támogatását Ukrajnának.
Emlékeztetve "a történelmi kötelékekre", amelyek a Krím félszigetet Oroszországhoz kötik, és a térség már létező és elismert autonómiájára, kiemelte, hogy az ajtó nyitva áll a Moszkvával folytatott párbeszédhez.
"Az is célunk, hogy a párbeszéd lehetőségét úgy hagyjuk nyitva, hogy Oroszország meg tudja ragadni, amikor úgy dönt, itt most (Vlagyimir) Putyin elnökről beszélek, a számára kinyújtott kezet" - fogalmazott Hollande. Hozzátette: "Nyomást kell gyakorolnunk, de párbeszédet is kell javasolnunk".
"A nemzetközi közösségnek, Európának és Franciaországnak Ukrajna területi egységének keretében kell dolgoznia. Nagyon sok ország nyugtalankodhatna, ha precedens teremtődne a határok és a területi integritás megkérdőjeleződésére" - hívta fel a figyelmet a francia elnök.
Milos Zeman: "Pont, mint egykor Koszovóban"
Koszovó Szerbiától való elszakadásához hasonlította a mai krími helyzetet Milos Zeman cseh államfő pénteki nyilatkozatában, szerinte mindenkire egyforma szabályokat kell alkalmazni.
"Van történelmi precedens arra nézve, hogy az ENSZ Biztosági Tanácsának álláspontja ellenére egy szuverén állam egyik része elszakadt az államtól. Ez az előzmény Koszovó."
"Nyilvánosan felléptem Koszovó elszakadása ellen, és bíráltam, hogy a Cseh Köztársaság elismerte függetlenségét.(...) Képmutatás lenne most azt állítani, hogy Koszovó függetlensége rendben van, a Krím függetlensége viszont lehetetlen. Mindenki esetében egyforma mércét kell alkalmaznunk" - jelentette ki Zeman pénteken a morvaországi Prerovban sajtóértekezleten.