Bízunk az EU-ban

A hazai közvélemény az uniós átlaghoz képest lényegesen jobban bízik mind az európai uniós, mind pedig a nemzeti intézményekben. Az EU-ról alkotott általános kép, a gazdasági válság utáni negatív trendet követően, stabilizálódni látszik és összességében inkább pozitív. 

Az Európai Bizottság felméréséből kiderül: az állampolgárok Európa-szerte hasonlóan ítélik meg az EU szerepét: elsősorban a gazdaság élénkítését és az életszínvonal emelését várják el az uniótól. Előbbit magasan az EU fő céljának tartják hazánkban és a kontinensen egyaránt. A magyarországi válaszadók nagyrészt az uniós átlagnak megfelelően ítélik meg azt is, hogy mi az Európai Unió legfontosabb hozadéka. Nagyobb arányú eltérést az ERASMUS-program pozitív megítélése mutat, ezt magyar válaszadók az Európai Unió átlagánál közel kétszer nagyobb arányban gondolják fontos vívmánynak. Miközben az uniós közvélemény megosztott és inkább pesszimista azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió jó irányba halad-e, a magyar válaszadók (32 százalék) 6 százalékponttal az uniós átlagot meghaladva és a fél évvel korábbi méréshez képest is 4 százalékponttal gondolkodnak erről pozitívabban. Eközben azok aránya, akik a jelenlegi irányt rossznak tartják, 2 százalékponttal csökkent az utolsó mérés óta. A magyar válaszadók az EU gazdasági helyzetére relatív optimizmussal tekintenek. Miközben a hazai gazdasági helyzetet változatlanul rossznak ítélik meg a válaszadók, az elmúlt időszakban ez az elmarasztaló vélemény is enyhülni látszik.

Szerző

Sepeljevék Ukrajnának való kiadatásukat kérik

A megváltozott ukrajnai helyzetre tekintettel nem kéri a magyarországi menekültstátust a Sepeljev házaspár, és maguk kérik, hogy adják ki őket Ukrajnának.

Olekszandr Sepeljevet, aki korábban ukrán képviselő volt, hazájában súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják. A férfi tagadja bűnösségét. A házaspár jelenleg kiadatási letartóztatásban van, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal legutóbb februárban utasította el menedékkérelmüket. A házaspár most maga kéri kiadását, és köszönik hogy Magyarország nyolc hónapig védelemben részesítette őket, mivel az szükséges volt ahhoz, hogy "túléljék a Janukovics-diktatúrát".

A Sepeljev házaspárt tavaly júliusban fogták el Budapesten. Az ukrán hatóságok szerint Sepeljevnek köze volt a Rodovid Bank egyik volt részvényese, Serghij Dyadechko ellen tavaly tavasszal egy Kijevhez közeli településen elkövetett merénylethez. Ismeretlenek rálőttek az üzletember autójára, a támadásban ő és sofőrje is megsérült. A volt politikust az ukrán hatóságok kétrendbeli sikkasztással is gyanúsítják - csaknem húszmilliárd forintnyi hrivnya értékben.

Sepeljev két cikluson át parlamenti képviselő volt Julija Timosenko egykori kormányfő frakciójának tagjaként. 2010-ben kizárták, és csatlakozott a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártjához, de a tavalyi választásokon nem jutott be a parlamentbe.

Szerző

Újabb ötlet a nincstelenek embertelen megalázására

Gonosz és embertelen döntésnek tartja a Közmunkások Szakszervezetének társelnöke azt, hogy Sajókazán ezentúl csak folyószámlára utalják a segélyeket. A településen van ugyan egy takarékszövetkezet, ám annak nincs automatája. A 6-7 kilométerre lévő Kazincbarcikára meg nem jutnak el az emberek, mert az úton, amin biciklizni lehetne, megtiltották a kerékpározást, buszjárat pedig alig van. Az ügyben érintett 200 ember mégis megnyitotta a számlát, hiszen ha ezt nem teszik meg, egyetlen forintot sem kapnak. 

Rosszindulatú, gonosz döntés - így reagált Komjáthi Imre arra, hogy a sajókazai önkormányzat úgy döntött, a pénzbeli szociális ellátásokat, vagyis a rendszeres szociális segélyt, a foglalkoztatást helyettesítő és lakhatási támogatást csak banki átutalással fizeti ki márciustól. A Közmunkások Szakszervezetének társelnöke, megjegyezte, a segélyből, közmunkából élő embereknek hónap végén a 30 forint is nagy kincs, gyakran ennyi hiányzik ahhoz, hogy legalább egy fél kiló kenyeret tudjanak venni. Ha ezt nem tudják megoldani - mondta -, marad a vakaró, vagyis a lisztből, vízből, sóból összegyúrt tészta, amit a tűzhely tetején sütnek ki. Gyakran napokig csak ez jut az asztalra. Ilyen helyzetben tovább alázni és nehezíteni a szegények helyzetét, már embertelenség - fogalmazott Komjáthi Imre.

Sajókazán Stefán László polgármester és Tóth Ábel jegyző nemrég arról küldött értesítőt a falu lakóinak, hogy ezentúl kizárólag banki átutalással fizetik ki a szociális juttatásokat. Van ugyan a településen egy takarékszövetkezet, de annak nincs automatája. Az emberek így vagy több száz forintos költséggel a pénzintézetben, vagy még drágábban, a postán kénytelenek pénzt felvenni. Azok, akik olcsóbb szolgáltatást kínáló bankot választanának, átbiciklizhetnének a 6-7 kilométerre lévő Kazincbarcikára. Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont munkatársa azonban lapunknak elmondta, hogy ez nem egy veszélytelen vállalkozás. Sajókazáról ugyanis csak a szomszédos Sajóivánkáig lehet eltekerni, onnan viszont közúti tábla tiltja a kerékpáros közlekedést Kazincbarcikáig.

Van még egy murvával leszórt út, ami viszont esős időben használhatatlan, egyébként pedig munkagépek járnak rajta. De a kopott bicikligumiért, láthatósági mellény vagy épp csengő hiányáért is sorra büntetik a rendőrök az embereket - mondta. A buszozás is megoldás lehetne, ám az ilyen isten háta mögötti településeken naponta két busz jár, egy reggel, egy meg este. Így a 22 ezer 800 forintos segély felvétele egy teljes napot is igénybe vehetne. Sárközi Gábor megjegyezte azt is, az embereknek nem csak a költséggel járó folyószámla megnyitása és a pénz felvételének nehézsége jelent gondot, sokak életét megnehezíti a hitel és az uzsora. Abban a pillanatban, hogy számlájukra érkezik a pénzük, a hitelező már rá is teheti a kezét, így megint egyetlen fillér nélkül maradnak. Ennek ellenére a sajókazaiak szinte mindannyian megnyitották a folyószámlát - mondta -, hiszen a 200 embernek nem maradt más választása. Aki ezt nem tette meg, nem kap pénzt.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) ügyvédje, Ammann Zsuzsa a Roma Sajtóközpontnak azt mondta, senkit nem lehet kötelezni folyószámla nyitására, a rendelkezés törvényellenes. Az ellátások kifizetését és jogosultak körét törvény határozza meg, melyet a képviselő-testület nem írhat fölül, nem szűkítheti a feltételeket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal szerint viszont helyesen járt el a település vezetője, Társy József kabinetfőnök a VS.hu kérdésére azt válaszolta, hogy ha az ellátást az önkormányzat állapítja meg, akkor joga van a kifizetés, folyósítás, ellenőrzés módját is meghatározni.

Szerző