Az elektromos autók tényleg környezetkímélők

Az elektromos autók minden ellenkező híreszteléssel szemben valóban környezetkímélők - állapítja meg a WirtschaftsWoche Online (wiwo.de) hírportál egy szakértői elemzés megállapításaira hivatkozva.

A környezetvédelmi hatástanulmányok végzésére szakosodott amerikai Automotive Science Group (ASG) vizsgálatának eredménye cáfolja azt a sokak, még a Greenpeace környezetvédő szervezet által is osztott véleményt, miszerint az elektromos járművek valójában semmivel sem terhelik meg kevésbé a környezetet, mint az üzemanyag-takarékos modern benzinmotoros járművek. Egyrészt azért, mert az üzemelésükhöz szükséges áramot nem feltétlenül "tiszta" módon állítják elő, másrészt legyártásuk maga sem éppen környezetbarát folyamat.

Az ASG 45 paraméter figyelembe vételével értékeli az Egyesült Államokban értékesített gépjárműveket a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és a költséghatékonyság szempontból. Az Automotive Performance Index (API) értékelése a modell teljes élettartamát figyelembe veszi, tehát éppen úgy kiterjed a járművek előállítására, mint üzemeltetésére és újrahasznosítására.

A 2014-es API-rangsor a kisebb járműkategóriákban egyértelműen a tisztán elektromos, illetve a hibrid autók előnyeit domborítja ki.
A kompakt (amerikai) kategóriában az összesített értékelés győztese a Ford Focus Electric lett, ami egyúttal a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás terén is a legjobbnak bizonyult. A kategóriában az összesített értékelésben a Ford Focus Electric modellt a Chevrolet Volt, a Toyota Prius c, a Honda Insight és a Nissan Versa Sedan követi.
A középméretű járműkategória összesített győztese a 2014-es rangsorban a mostanra már 100 ezer példányban értékesített Nissan Leaf lett. A rangsorban utána a Ford C-Max Energi és a C-Max Hybrid, a Toyota Prius Plug-in és a Prius Hybrid, valamint a Honda Accord Plug-in követi. A kategória környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási szempontok szerinti győztese szintén a Nissan Leaf lett.

A "normál méretű" személyautó kategóriában az összesített értékelésben már nem elektromos vagy hibrid autó került az élre, hanem a Hyundai Sonata. Sorrendben utána a Chevrolet Impala, a Tesla Model S, a Ford Taurus, valamint a BMW 328 Gran Turismo követi. Környezetvédelmi szempontból a kategória győztese a Tesla Model S lett.

Szerző

Nőttek az ügyfelek terhei

Publikálás dátuma
2014.03.08. 06:29
Csányi Sándor: az OTP tavalyi nyeresége csaknem felével kevesebb, mint volt 2012-ben FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Nem igaz, hogy agyonkerestük magunkat - mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója évértékelő sajtótájékoztatóján, ezzel igyekezve tompítani a hírt, miszerint a bankszektor 2013-ban, két veszteséges év után ismét nyereséges lett. A bankokat keményen sújtja a bankadó és a tranzakciós illeték, még akkor is, ha a terhek több mint felét áthárították az ügyfelekre.

A hazai bankrendszer 2013 végén összesen 67,59 milliárd forintos adózott nyereséget tudott felmutatni, a megelőző esztendőben 173,5 milliárd volt a mínuszuk. Az OTP Bank adózott eredménye csaknem akkora - 64,1 milliárd forintos - volt, mint a teljes bankszektoré, de Csányi Sándor aligha elégedett, mert ez 48 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Vagyis, amíg a bankszektor egészének nyereségessége javult, addig a legnagyobb hazai banké ellenkező irányú változást mutatott. Az OTP profitját mérsékelte, hogy bankadóra és egyszeri tranzakciós illetékre tavaly 43,2 milliárd forintot kellett kifizetniük. Azonban a bankok által veszteségként elkönyvelt tételekkel csínján kell bánni, a sarc tekintélyes részét a pénzintézetek az ügyfelekkel fizettetik meg. Nem ezt ígérte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és elődje, Matolcsy György jelenlegi MNB-elnök. Egyértelműen a pénzintézetekkel szembeni egyfajta büntetésnek szánták a különadókat. Azonban az MNB statisztikái szerint a hitelintézetek 2013. évi díj- és jutalékbevételei 55,4 százalékkal emelkedtek. A 145,8 milliárd forintos növekményt a jegybank azzal magyarázta hogy annak jelentős része a tranzakciós illeték áthárításának köszönhető. A költségvetési előirányzat tranzakciós illetékből 301,1 milliárd forint volt, ebből 259,6 milliárd a legfrissebb statisztikák szerint be is folyt, ebből 215 milliárdot hárították át. A statisztikák szerint az eredeti tranzakciós illeték mintegy 95 százalékát a bankok áthárították. A pótlólag kivetettet viszont csak részben. Egyes pénzintézetek azonban hosszabb időre elhúzva még "dolgoznak" a teher átcsoportosításán.

Két helyen az áthárítás már nem egyértelmű. A pénzintézetek szinte valamennyien úgy döntöttek, hogy a vásárlások utáni 3 ezrelékes tranzakciós illetéket magukra vállalják - mondta lapunknak Gergely Péter. A Bankráció.hu internetes portál szakértője arra emlékeztetett, hogy az illetéket mindenféleképpen be kellett fizetni. Az áthárítás itt is megtörtént azonban, csak nem közvetlenül. A korábbi akciókat gyakran visszavonták. Ugyanakkor a banki költségek drasztikusan megemelkedtek.

A másik közvetlenül át nem hárítható díj az idén februártól érvényes havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel, amely után a bankoknak szintén illetéket kell fizetniük. Emellett a cégek bevételeit csökkentette az is, hogy korábban az idegen ATM-automatáknál pótdíjat számíthattak fel, most pedig a díjmentes készpénzfelvétel erejéig ettől is elesnek. Az OTP-nél ezek a költségek az átlagosnál is magasabbak - mondta lapunknak B. Varga Judit, az Azénpénzem.hu internetes portál főszerkesztője, mert a bank ügyfeleinek száma az átlagot jóval meghaladja. Ugyanakkor, sok a termékük, a többletterheket jobban tudják teríteni.

Az ügyfelekért folyó verseny élénkülni látszik, egyre több bank lép a piacra új, kedvezményes számlacsomagokkal. Ugyanakkor az OTP februártól eltörölte számlacsomagjaiban a kedvezményes készpénzfelvételeket.

A Pénzcentrum.hu értékelése szerint a tranzakciós illeték bevezetése és emelése, illetve a pénzügyi rezsicsökkentés miatt kiesett bevételeket a bankok elsősorban a vállalati ügyfeleiken próbálják pótolni. Az áthárításnál elsősorban az ingyenes készpénzfelvétel terhei kerültek tiltólistára. A tranzakciós illeték növekedése miatt több bank is költségeket emelt, amire a jegybank büntetés kiszabásával válaszolt. Így nem marad más lehetőség, mint a vállalatokra hárítani a kieső összegeket.

Szerző

MGYOSZ: szükség van növekedésre

A fenntartható gazdasági növekedéshez a gazdaságpolitikának elsősorban az exportra és növekedésre képes, közepes méretű hazai vállalatok támogatására kell koncentrálnia, továbbá kiszámítható hosszú- és középtávú gazdaságpolitikai irányok és eszközrendszer kijelölése szükséges - így foglalta össze álláspontját a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) tegnapi konferenciáján. 

A tanácskozáson Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kifejtette: az európai uniós támogatások elosztásánál a nemzetközi piacon versenyképes és növekedési potenciállal rendelkező hazai vállalatok erősítésére kell koncentrálni. (Vagyis a kutató nem csak a kicsikre és a közepesekre koncentrálna.) Emellett lényeges a magyar gazdaság külföldi tőkevonzó képességének a javítása is, a hazai kisvállalkozások számára ugyanis fontos növekedési lehetőség, ha a multinacionális cégek beszállítóivá válhatnak.

Az MGYOSZ "Gazdaságpolitikai megfontolások és javaslatok - a tartós és fenntartható gazdasági növekedés érdekében" című dokumentuma szerint a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor azonos elbírálására számítanak a gazdaságpolitikában. Azt javasolják, hogy az állami kiadások rátáját hosszabb távon a GDP legfeljebb 45 százalékára kell csökkenteni, ami lehetővé tenné a nemzetközi és európai átlagnál jóval magasabb állami elvonások csökkentését, ezzel a gazdasági szereplők versenyképességének javítását. Arról sem feledkeznek meg, hogy a gazdaságnak szüksége van az elismert egyetemeken végzett szakemberek mellett magasan képzett, a fejlett technológiát ismerő, valamint a modern üzleti és vállalkozói ismeretekkel bíró középfokú szakemberekre és szakmunkásokra, miközben támogatni kell a középfokú végzettségű szakemberek továbblépését is.

Szerző