Nőttek az ügyfelek terhei

Nem igaz, hogy agyonkerestük magunkat - mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója évértékelő sajtótájékoztatóján, ezzel igyekezve tompítani a hírt, miszerint a bankszektor 2013-ban, két veszteséges év után ismét nyereséges lett. A bankokat keményen sújtja a bankadó és a tranzakciós illeték, még akkor is, ha a terhek több mint felét áthárították az ügyfelekre.

A hazai bankrendszer 2013 végén összesen 67,59 milliárd forintos adózott nyereséget tudott felmutatni, a megelőző esztendőben 173,5 milliárd volt a mínuszuk. Az OTP Bank adózott eredménye csaknem akkora - 64,1 milliárd forintos - volt, mint a teljes bankszektoré, de Csányi Sándor aligha elégedett, mert ez 48 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Vagyis, amíg a bankszektor egészének nyereségessége javult, addig a legnagyobb hazai banké ellenkező irányú változást mutatott. Az OTP profitját mérsékelte, hogy bankadóra és egyszeri tranzakciós illetékre tavaly 43,2 milliárd forintot kellett kifizetniük. Azonban a bankok által veszteségként elkönyvelt tételekkel csínján kell bánni, a sarc tekintélyes részét a pénzintézetek az ügyfelekkel fizettetik meg. Nem ezt ígérte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és elődje, Matolcsy György jelenlegi MNB-elnök. Egyértelműen a pénzintézetekkel szembeni egyfajta büntetésnek szánták a különadókat. Azonban az MNB statisztikái szerint a hitelintézetek 2013. évi díj- és jutalékbevételei 55,4 százalékkal emelkedtek. A 145,8 milliárd forintos növekményt a jegybank azzal magyarázta hogy annak jelentős része a tranzakciós illeték áthárításának köszönhető. A költségvetési előirányzat tranzakciós illetékből 301,1 milliárd forint volt, ebből 259,6 milliárd a legfrissebb statisztikák szerint be is folyt, ebből 215 milliárdot hárították át. A statisztikák szerint az eredeti tranzakciós illeték mintegy 95 százalékát a bankok áthárították. A pótlólag kivetettet viszont csak részben. Egyes pénzintézetek azonban hosszabb időre elhúzva még "dolgoznak" a teher átcsoportosításán.

Két helyen az áthárítás már nem egyértelmű. A pénzintézetek szinte valamennyien úgy döntöttek, hogy a vásárlások utáni 3 ezrelékes tranzakciós illetéket magukra vállalják - mondta lapunknak Gergely Péter. A Bankráció.hu internetes portál szakértője arra emlékeztetett, hogy az illetéket mindenféleképpen be kellett fizetni. Az áthárítás itt is megtörtént azonban, csak nem közvetlenül. A korábbi akciókat gyakran visszavonták. Ugyanakkor a banki költségek drasztikusan megemelkedtek.

A másik közvetlenül át nem hárítható díj az idén februártól érvényes havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel, amely után a bankoknak szintén illetéket kell fizetniük. Emellett a cégek bevételeit csökkentette az is, hogy korábban az idegen ATM-automatáknál pótdíjat számíthattak fel, most pedig a díjmentes készpénzfelvétel erejéig ettől is elesnek. Az OTP-nél ezek a költségek az átlagosnál is magasabbak - mondta lapunknak B. Varga Judit, az Azénpénzem.hu internetes portál főszerkesztője, mert a bank ügyfeleinek száma az átlagot jóval meghaladja. Ugyanakkor, sok a termékük, a többletterheket jobban tudják teríteni.

Az ügyfelekért folyó verseny élénkülni látszik, egyre több bank lép a piacra új, kedvezményes számlacsomagokkal. Ugyanakkor az OTP februártól eltörölte számlacsomagjaiban a kedvezményes készpénzfelvételeket.

A Pénzcentrum.hu értékelése szerint a tranzakciós illeték bevezetése és emelése, illetve a pénzügyi rezsicsökkentés miatt kiesett bevételeket a bankok elsősorban a vállalati ügyfeleiken próbálják pótolni. Az áthárításnál elsősorban az ingyenes készpénzfelvétel terhei kerültek tiltólistára. A tranzakciós illeték növekedése miatt több bank is költségeket emelt, amire a jegybank büntetés kiszabásával válaszolt. Így nem marad más lehetőség, mint a vállalatokra hárítani a kieső összegeket.