Senki nem fog duplán szavazni

Nyilván új még az aláírásos rendszer, az állampolgárok is biztosan ismerkednek vele, de én úgy gondolom, hogy ami minket illett, jól vizsgázott – mondta lapunknak Pálffy Ilona. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szerint a hibák hátterében az áll, hogy nagyon későn készült el a választási eljárási törvény, ami újabb és újabb terheket ró a voksolás lebonyolításáért felelős intézményre.

- Garantálható az áprilisi választás tisztasága?

- Én úgy gondolom, hogy az új választási eljárási törvény sokkal több garanciát tartalmaz az eljárás és a választás tisztaságát biztosítandó, mint az eddigi jogszabály. Sőt, annak valamennyi hibáját kijavította ez a törvény. Gondolok itt például az igazolással történő szavazásra vagy az ajánlási rendszerre, hiszen a kopogtatócédulákat korábban nagyon sok kritika érte. Ezeket a problémákat mind kiküszöbölte a jogalkotó.

- Akkor minek tudja be a rengeteg kritikát? Szakértők és jogvédő szervezetek itthon és nemzetközi szinten is azt mondják: nemcsak túl későn készült el, majd többször is módosult az eljárási törvény, de hiányoznak belőle alapvető garanciális szabályok is.

- A törvény valóban nagyon későn készült el. Emiatt későn jöhetett létre a Nemzeti Választási Iroda (NVI) is, így körülbelül háromnegyed éves csúszásban vagyunk mindennel. Ehhez képest kellett és kell nagyon gyorsan megcsinálnunk mindent, hiszen az NVI szervezetének kialakításával párhuzamosan már a közbeszerzési eljárásokat kellett kiírnunk, egyeztetéseket kellett tartanunk a különböző miniszteri rendeletekkel kapcsolatban, meg kellett kezdenünk a közigazgatási apparátus képzését. Ráadásul még ezek után is történt törvénymódosítás, az is megnehezítette a dolgunkat. Nyilvánvaló, hogy ha hamarabb elkészült volna a jogszabály, akkor idejében kiütközött volna az az egy-két olyan hiba is, amelyeket most igen nehezen tudunk megoldani. Gondolok itt például a TASZ által jelzett online átjelentkezési, illetve külföldi listára való bejelentkezési eljárás problémáira.

- Ott rendeletmódosítást kezdeményezett...

- Meg is történt a rendeletmódosítás, tehát meg tudtuk oldani. De természetesen jobb lett volna, ha törvényt lehetett volna módosítani. A másik, amit láthatóan sokan kifogásolnak az új eljárási törvény ügyében, az a totálisan új jogintézmény, a levélben szavazás. Erről azonban el kell mondjam: ahol csak bevezetik, mindenhol a világon eleinte fenntartással fogadják, s általában találnak kifogásolni valókat az eljárásokban is. Bár itt is igyekeztünk kompromisszumra jutni; tárgyaltunk különböző civilszervezetekkel, hogy minél több garanciális elemet tudjunk beépíteni, sőt, még az ellenzéki pártokkal is egyeztettünk.

- Előfordulhat, hogy ezt a jogintézményt az első választás tapasztalatai után módosítani kell?

- Elképzelhető, hogy lehet rajta változtatni, vagy kell is majd. Például, amikor kint voltunk megfigyelőként Ausztriában a választásokon ősszel, az osztrákok is elmondták, hogy bizony az első alkalmazás után jelentősen módosítottak a jogintézményen. Például beiktatták azt, ami a mi szabályainkban már szerepel, hogy a beérkezési határidő vonatkozzon a levélszavazatok érvényességére. Ott először a feladás dátuma számított, így nagyon sokan adták fel választás után a leveleket, ami viszont valóban visszaélésre adott lehetőséget. Nálunk ezzel szemben be kell érkeznie a választást megelőző szombat estig a levélnek. S tulajdonképpen így módosítottak az osztrákok is. Ausztriában most második alkalommal volt lehetőség a levélben szavazásra, ez amúgy nagyon népszerű, 600 ezren éltek vele.

- De Ausztriában azok is szavazhatnak levélben, akik külföldön élnek, dolgoznak.

- Valóban, az osztrákoknál ők is szavazhatnak, sőt, azok is, akik otthon vannak, ha éppen úgy gondolják.

- Nem könnyítette volna meg a külföldön tartózkodó honfitársaink dolgát, ha a külképviseleti szavazás helyett levélben vagy online voksolhatnak?

- Ez egy törvényi szabályozás, nem tudom azt mondani, hogy ez vagy az jó lett volna, nekünk végre kell hajtani a jogszabályt. Ami viszont az online szavazást illeti: látva, hogy mennyi gondot találtak jogvédők az online átjelentkezésnél, illetve a külföldi névjegyzékbe való bejelentkezésnél, biztos, hogy ennek a többszöröse lenne az online szavazásnál. Így inkább örülök, hogy erre nincs mód.

- De az online regisztráció az e-voksolás főpróbája lehet. Milyenek a tapasztalatok ezzel?

- A kettős állampolgárok regisztrálásánál nagyjából fele-fele az online és a levélben történő feliratkozás. A külföldi névjegyzékbe való jelentkezésnél viszont a nagy többség online regisztrál. És az átjelentkezéseknél is elég sok az online, az adatletiltást kérelmezőknek pedig a nagy többsége szintén az internetes felületet használta.

- Milyen arányban tiltották le adataik kiadását az állampolgárok?

- Nem olyan sokan, mintegy 40 ezren kérvényezték összesen. Azt hittem, hogy ennél sokkal többen lesznek.

- Biztos sokan még nem is tudnak róla, hogy van erre lehetőségük.

- Én elég sok helyen elmondtam… De talán valóban ez is visszavezethető arra, hogy az új rendszer még sok meglepetést tartogat az állampolgároknak.

- A késlekedés okozta azokat az eljárási galibákat, illetve botrányokat is, amelyek például az ajánlóíveket, vagy a külföldön voksolók tájékoztatását övezték?

- Ha azt nézzük, hogy több mint négyezer jelölt kért ajánlóívet és összesen kilenc problémás esetet jelzett az ellenzék, azért én nem hiszem, hogy ez annyira botrányosnak nevezhető, mert ennyi hiba bármikor előfordulhat. Az egyéni választókerületi munkatársak felkészülése szempontjából is nagyon sokat számított, hogy mikor tudtunk hozzákezdeni a munkához. Ugyanis alig, hogy kimegy egy körlevél, hogy hogyan kell valamit csinálni, abban a pillanatban már indul is a feladatvégzés. Tehát nem volt idő arra, hogy többször oktassuk őket, hogy begyakoroltassuk a feladatvégzést. S az említett esetekben éppen ezzel volt a gond, hiszen a munkatársak biztosan nem szándékosan, hanem véletlenül rossz gombot nyomtak be, nem figyelve oda arra, hogy kihagytak egy jelölőszervezetet az öt közül, vagy hogy épp csak egyet írtak be az ötből. Mert a kilenc esetben konkrétan ez fordult elő.

- A külföldön szavazók tájékoztatásának pontatlanságai is ilyen helyi figyelmetlenségből fakadtak?

- Nem, ez még abból jött, hogy akkor indult az új informatikai program. Az Egyesült Államokban élőknek postázott értesítés pontatlansága egy programhiba volt, mert nem táplálták be az új informatikai rendszerbe, hogy Amerikában az időeltolódás miatt eltérő időpontban kell legyen a választás napja. Épp ezért pótlólag kellett kiküldeni a helyes dátumot.

- Nagy-Britanniában viszont rossz címet kaptak meg az ott élő magyarok...

- Igen, itt ugyanez volt a helyzet. De a hibaszám így is elenyésző, az új választási informatikai rendszert érintő kritikák pedig egyszerű félreértésből fakadtak.

- Összességében mégis elmondható, hogy a választási felkészülésre maradt kevés idő keseríti meg az ön életét...

- Lehet, hogy megkeseríti, de az is lehet, hogy ez teszi izgalmasabbá az egészet.

- Ezek szerint ön egy kalandor?

- Szeretem a munkámat és a kihívásokat.

- Sokan azonban tényleg kalandként tekinthetnek a választásra, hiszen - mint említette - négyezer egyéni jelölt jelentkezett be, s közülük végül mintegy 1580-at vettek nyilvántartásba. Ez borzasztóan nagy szám, sosem volt még ennyi induló. Átjutottak a szűrőn a kamujelöltek, illetve -pártok?

- Nem tudom, hogy mennyire beszélhetünk kamu-indulókról. Ha össze tudták szedni az 500 ajánlást, akkor már valami realitás van mögöttük. Hogy azért indulnak-e, mert szeretnék az egymillió forintot felvenni vagy sem, ezt nem tudom eldönteni.

- Ezek szerint Ön úgy látja, jól vizsgázott az új ajánlási rendszer?

- Nyilván új még az aláírásos rendszer, az állampolgárok is biztosan ismerkednek vele, de én úgy gondolom, hogy ami minket illett, jól vizsgázott. Persze a résztvevőknek akadtak problémái, ami nekünk is gondot okozott. Itt is nagyon szigorú volt például a törvényi rendelkezés az adatpontossággal kapcsolatban. Ha valaki nem írta be a második utónevét, vagy az édesanyja második utónevét, vagy az utcáknál az elnevezést és végig a lépcsőházat is, akkor rögtön érvénytelennek számított az ajánlása. Épp ezért két hete a Nemzeti Választási Bizottság elfogadott egy iránymutatást, amely megengedte, hogy eltekintsenek ezektől az adatokról az ellenőrzés során. Így aztán például, ha valaki nem írta be a doktori címét, vagy ha rosszul, helyesírási hibával írta le az utcanevet, illetve elhagyta a második utónevét, akkor is elfogadható volt az aláírása.

- Ugyanez a rugalmasság azonban nem érvényesülhet a külföldön tartózkodó magyarok esetében, szemben a határon túliakkal, akiknél elsőként oldotta fel a jogalkotó a pontossági szabályokat.

- Az NVI honlapján is szereplő tájékoztatónkban igyekeztünk minél részletesebben elmagyarázni ezeket a szabályokat, s gyakorlatilag megpróbáltuk kimutatni azt is, hogy a kettő között mi a különbség. A visszaélések elkerülése érdekében nagyon fontos, ha valaki átjelentkezik, vagy külföldi névjegyzékbe jelentkezik be, a személyi igazolványból kell egy az egyben átmásolnia az adatait. Mert ott tényleg csak azt kérjük. Maga a TASZ mondta, hogy ha illetéktelenek hozzájuthatnak a személyi számokhoz, azzal milyen nagy számban vissza lehet élni. Viszont ha ehhez a számhoz hozzá is jut valaki, akkor még nem biztos, hogy tudja, mi a második nevem. Ezzel indokolta a törvényalkotó is, hogy itt ilyen szigorúan kéri ezeket az adatokat, miközben a kettős állampolgároknál előfordulhat, hogy nyelvi korlátok és az eltérő írásmód zavarja meg az adategyezőséget. Ráadásul nekik nincs minden esetben lakcímkártyájuk, illetve akinek van, azt is gyorsan adták ki, vagyis elég sok a hiba: nem feltétlenül egyeznek a lakcímkártya adatai a személyi lakcímnyilvántartás adataival. Ha pedig a választóknak állampolgársági bizonyítványa van, vagy csak honosítási okirata, az ott szereplő adatok nem egyeznek meg a lakcímnyilvántartás adataival. Ezek miatt 80 százalékos hibahatár volt a határon túli regisztrációkban, amikor az első kérelmek bejöttek. Ezért történt a módosítás, így most 10 százalékos lehet a hibaarány, ami megegyezik a külképviseletei regisztrációs kérelmekével. De még így is biztosan nagyon sok lesz az érvénytelen levélszavazat, amikor a határon túliak kitöltik az azonosító nyilatkozatot, és megint elrontanak mindent. Akkor viszont már nem lehet segíteni. Akik kint szocializálódtak, soha nem éltek Magyarországon és nem tanultak meg magyarul írni sem igazából, azoktól nagyon nehezen várható el, hogy ne hagyjanak el egy ékezetet, vagy teljesen pontosan írják le a nevüket. Szemben az itt élőkkel, akiktől elvárható, hogy legalább a személyi igazolványukból pontosan másolják át az adatot.

- A külhoni szavazatokkal kapcsolatban számít visszaélésekre?

- A postán érkező levélszavazatoknál a beérkezési határidőket tartom a legnagyobb rizikófaktornak. Hiszen ha a postán jön a szavazólap, akkor a választást megelőző szombat éjfélig meg kell érkezzen, egyébként érvénytelen. Amit csak hétfőn kapunk meg, biztosan érvénytelen.

- Hogy számol, hányan regisztrálnak végül a határon túlról?

- Nagyjából kétszázezer lehet a vége, mert most a külképviseleteken, meg itthon is felgyorsították az eskütételeket. Ez megint rendesen ad munkát nekünk, hiszen még az utolsó pillanatban is várhatjuk a kérelmeket, ráadásul augusztus óta már eddig is 190 ezer kérelmet fel kellett dolgoznunk, miközben nem voltunk, s most sem vagyunk sokan a munkatársaimmal.

- Éppen az ön nyilatkozataira hivatkozva írtam arról korábban, hogy a külhoni választók körében egyre többen szereznek magyarországi lakcímet. Ez most hogy áll?

- Most 82 ezer kettős állampolgárnak van már magyarországi lakcíme.

- Vagyis újabb 12 ezren szereztek november óta belföldi lakcímet. Nekik – a 82 ezer új választónak - ugyanúgy két szavazatuk van, mint nekünk, aki mindig is itt éltünk?

- Pontosan, ők ugyanúgy szavaznak, mint mi, hiszen már ők is Magyarországon élnek.

- Van köztük olyan, aki már regisztrált, de közben lett magyarországi címe?

- Sőt, nagyon sokan vannak olyanok is, akik nem ismerik pontosan a szabályokat és regisztrálni szeretnének, holott Magyarországon van lakcímük. Mi azonban ezt a lakcímnyilvántartásból meg tudjuk állapítani, így ebben az esetben elutasítjuk a regisztrációs kérelmet. Aki pedig azután tesz szert lakcímre, amikor már elment a levélcsomagja, az a névjegyzékben úgy fog szerepelni, hogy nem kaphat országos listás szavazólapot a szavazókörben, csak egyéni választókerületit, hiszen a listás már elment neki postán. Aztán vagy él a szavazati jogával levélben, vagy sem, de semmiképpen nem fog duplán szavazni.

- Összességében drágább lesz ez a választás, mint a korábbiak?

- Nem tudom, hogy korábban mennyibe került, de ahogy én számoltam, most 6-6,5 milliárd forint lesz.

- Aztán rá hét hétre az európai parlamenti (EP) választás ugyanennyibe kerül majd?

- Valóban. Az Unió külön csinálja a saját kampányát, mi meg a felkészítést és a lebonyolítást, azok minden költségével. Miután az államfő kitűzte azt a választást május 25-re, így a kampány a parlamenti választást követő napon, április 7-én kezdődik.

- Tehát egyetlen napot sem pihenünk?

- Nem, sőt, az NVI-nek párhuzamosan kell majd tenni a dolgait a névjegyzékekkel kapcsolatosan, a nyomdai feladatainkhoz is már hozzá kellett kezdenünk, kiírtuk a közbeszerzést arra is, mert nem lett volna elég idő külön intézni ezeket.

- Akkor mégis eléggé hosszú lesz ez a kampány, hiába rendezik külön a két választást?

- Igen. És ha befejeztük május végén, talán lesz egy ici-pici pihenés, de októberben jön az önkormányzati és a nemzetiségi választás, vagyis erre az évre elég sok a feladata az NVI-nek.