A fél évnél régebbi adótartozás 2100 milliárd forint

Egy év alatt 18 százalékkal bővült azoknak a cégeknek a száma, amelyek 180 napnál hosszabb idő óta 100 millió forintnál nagyobb összeggel tartoznak az adóhivatalnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által negyedévente közzétett listán 2 637 cég szerepel. Egy évvel korábban még csak 2 226 társaság neve volt olvasható. 

A nagyadósok növekvő számára jellemző, hogy az elmúlt öt esztendő alatt összesen 6 165 cég nevét kellett kitenni a "szégyentáblára". Van közöttük 117, amelyek minden alkalommal, tehát hússzor szerepeltek a névsorban - derül ki a feketelista.hu portál adataiból. A listán lévők közül mindössze 303 működő társaság, a túlnyomó többségük, 1 146 cég felszámolás alatt áll. A hatóság adóslistáján csaknem 1 millió 740 ezer gazdálkodó szervezet és magánszemély neve szerepel. Adótartozásuk összege meghaladja a 2.100 milliárd forintot. Az adósok köre egyetlen esztendő alatt 4 százalékkal, tartozásuk összege pedig 6 százalékkal nőtt. A cégnyilvántartásban szereplő mintegy 541 000 működő gazdasági társaság közül 384 ezernek van adótartozása, amelynek összege 339 ezer milliárd forint. Kedvező jel viszont, hogy az adóssággal terhes működő cégek száma az elmúlt évben 3,1 százalékkal csökkent, adóhátralékuk pedig látványosan, 14,4 százalékkal mérséklődött. 2012-ben több mint 97 ezer nem működő cégnél próbálkoztak az adóbeszedők csaknem 1 410 milliárd forintot behajtani, tavaly viszont már 109 ezer társaság 1 571 milliárdos adótartozásával találták magukat szemben. Egyetlen esztendő alatt 5,6 százalékkal nőtt a hátralékosok "tábora" és 8,2 százalékkal a tartozás összege. 1 millió 246 ezer polgártársunk összesen 190 ezer milliárd forinttal adós.

Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője elmondta: "Félmilliós adatbázisunkból egyetlen klikkeléssel bárki a leendő üzleti partneréről kiderítheti, hogy folyamatban van-e ellene felszámolás, végrehajtás vagy munkaügyi eljárás, ráadásul tizenkét állami intézmény minden elmarasztaló határozata is hozzáférhető."

A "százmilliós" adósok 117-es top "szégyenlistáján" 84 kft., 28 részvénytársaság, és 3 betéti társaság szerepel. Valamennyien "örökös" tagnak számítanak, hiszen nevük az utóbbi öt év alatt szinte egyszer sem került le a szégyenlistáról. A budapesti cégek a főváros gazdasági súlyánál is nagyobb arányban 52,1 százalékkal vannak jelen a kiemelt névsorban.

Az ismertebb cégek közül az Ikarus Holding Zrt., a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt., a MÁV Acélszerkezet Híd és Mélyépítő Kft. és a Royal Kereskedelmi Zrt. neve minden alkalommal felkerült a legalább százmillióval tartozók listájára. Tanulságos a vidéki körkép is: negyedévente rendszeresen szerepel a listán a dunaföldvári Cornexi Élelmiszeripari Zrt., az egyaránt salgótarjáni R-Glass Hungary Üvegipari Kft. és az ST Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Zrt., valamint a szombathelyi Styl Ruhagyár Zrt.

A városokat illetően: 1 395 budapesti cég neve olvasható a nagyadósok listáján. A NAV 2013-ban bevételi előirányzatát 5 százalékkal túlteljesítve, 10 723 milliárd forintot szedett be. Az idei bevételi terve ennél 4,4 százalékkal nagyobb, 11 198 milliárd forint.

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.