A fél évnél régebbi adótartozás 2100 milliárd forint

Egy év alatt 18 százalékkal bővült azoknak a cégeknek a száma, amelyek 180 napnál hosszabb idő óta 100 millió forintnál nagyobb összeggel tartoznak az adóhivatalnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által negyedévente közzétett listán 2 637 cég szerepel. Egy évvel korábban még csak 2 226 társaság neve volt olvasható. 

A nagyadósok növekvő számára jellemző, hogy az elmúlt öt esztendő alatt összesen 6 165 cég nevét kellett kitenni a "szégyentáblára". Van közöttük 117, amelyek minden alkalommal, tehát hússzor szerepeltek a névsorban - derül ki a feketelista.hu portál adataiból. A listán lévők közül mindössze 303 működő társaság, a túlnyomó többségük, 1 146 cég felszámolás alatt áll. A hatóság adóslistáján csaknem 1 millió 740 ezer gazdálkodó szervezet és magánszemély neve szerepel. Adótartozásuk összege meghaladja a 2.100 milliárd forintot. Az adósok köre egyetlen esztendő alatt 4 százalékkal, tartozásuk összege pedig 6 százalékkal nőtt. A cégnyilvántartásban szereplő mintegy 541 000 működő gazdasági társaság közül 384 ezernek van adótartozása, amelynek összege 339 ezer milliárd forint. Kedvező jel viszont, hogy az adóssággal terhes működő cégek száma az elmúlt évben 3,1 százalékkal csökkent, adóhátralékuk pedig látványosan, 14,4 százalékkal mérséklődött. 2012-ben több mint 97 ezer nem működő cégnél próbálkoztak az adóbeszedők csaknem 1 410 milliárd forintot behajtani, tavaly viszont már 109 ezer társaság 1 571 milliárdos adótartozásával találták magukat szemben. Egyetlen esztendő alatt 5,6 százalékkal nőtt a hátralékosok "tábora" és 8,2 százalékkal a tartozás összege. 1 millió 246 ezer polgártársunk összesen 190 ezer milliárd forinttal adós.

Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője elmondta: "Félmilliós adatbázisunkból egyetlen klikkeléssel bárki a leendő üzleti partneréről kiderítheti, hogy folyamatban van-e ellene felszámolás, végrehajtás vagy munkaügyi eljárás, ráadásul tizenkét állami intézmény minden elmarasztaló határozata is hozzáférhető."

A "százmilliós" adósok 117-es top "szégyenlistáján" 84 kft., 28 részvénytársaság, és 3 betéti társaság szerepel. Valamennyien "örökös" tagnak számítanak, hiszen nevük az utóbbi öt év alatt szinte egyszer sem került le a szégyenlistáról. A budapesti cégek a főváros gazdasági súlyánál is nagyobb arányban 52,1 százalékkal vannak jelen a kiemelt névsorban.

Az ismertebb cégek közül az Ikarus Holding Zrt., a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt., a MÁV Acélszerkezet Híd és Mélyépítő Kft. és a Royal Kereskedelmi Zrt. neve minden alkalommal felkerült a legalább százmillióval tartozók listájára. Tanulságos a vidéki körkép is: negyedévente rendszeresen szerepel a listán a dunaföldvári Cornexi Élelmiszeripari Zrt., az egyaránt salgótarjáni R-Glass Hungary Üvegipari Kft. és az ST Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Zrt., valamint a szombathelyi Styl Ruhagyár Zrt.

A városokat illetően: 1 395 budapesti cég neve olvasható a nagyadósok listáján. A NAV 2013-ban bevételi előirányzatát 5 százalékkal túlteljesítve, 10 723 milliárd forintot szedett be. Az idei bevételi terve ennél 4,4 százalékkal nagyobb, 11 198 milliárd forint.

Fű alatt úszik el a pénz

Publikálás dátuma
2014.03.10. 06:15
Kérdés, hogy a marihuána legalizálásával megáll-e a folyamat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Alig foglalkozott korábban annyit a sajtó a marihuána legalizálásával, mint mostanság. 2012 végén az addig rendre a világ "drogrendőreként" fellépő USA két állama is a legális fűkereskedelem mellett döntött, majd számos ország, így vagy úgy, a dekriminalizáció felé vett irányt - főként a feketekereskedelem visszaszorítása miatt. Bár Európában csökkenőben van a kannabiszfogyasztók száma, az illegális drogpiac így is legalább évi 70 milliárd eurót forgat meg, és Magyarországon is súlyos tízmilliárdok ütik az alvilág markát. Nálunk a szigorú törvény miatt még merésznek számíthat a legalizálás, de Zacher Gábor toxikológus a fű gyógyászati célú alkalmazásától nem zárkózik el.

Az elmúlt hétfő este több amerikai tévé is levetítette azt a reklámot, amelyben a világon elsőként, marihuánát ajánlanak a nézőnek: a kisfilmben egy rosszarcú utcai díler, mintha valamilyen veszélyes kábítószert próbálna eladni, mindenféle halat kínál az érdeklődőnek.

"Ugye nem venne szusit ettől az embertől? Akkor füvet se az utcáról vegyen" - üzeni a reklám. Igaz, hogy az ajánló csak New Jersey államban megy, de miután olyan adók is leadták, mint a Fox, a CNN, a Comedy Central, vagy az AMC és a Discovery, a reklám fontos lépést jelent ahhoz, hogy az illegális marihuána-piacot felszámolva az állam a maga kezébe vegye annak felügyeletét.

Ez persze nem volt előjel nélküli. Elég 2012 novemberére utalni, amikor az USA két állama, Colorado és Washington is népszavazáson döntött a dekriminalizáció mellett: előbbi arról, hogy rekreációs célból vásárolni lehessen kannabiszt, utóbbi pedig amellett, hogy ne legyen büntethető se az elszívása, se a birtoklása.

Szívás a magyaroknak?
Miközben Magyarországon egy füves cigi átadása is kettőtől nyolc évig terjedő börtönt jelenthet, és a kormány szándéka szerint 2020-ra teljesen drogmentessé tenné Magyarországot, szomszédaink fontolóra vették a liberálisabb politikát. Az Orbán-kormánynak is gyakran mintaként szolgáló, katolikus Lengyelország nem bünteti a csekély mennyiségű fű birtoklását, tavaly októberben pedig Románia is engedélyezte a kannabisz orvosi használatát. Ezzel az Európai Unió 10. olyan országa lett, amely valamilyen formában legálissá tette a növény elérését. Ennek ellenére Európában az elmúlt években csökkent a kannabisz fogyasztása: az európaiak 6,8 százaléka él a szerrel, miközben a "fűkérdésben" legtoleránsabbként ismert Hollandiában mára csak a lakosság 5,4 százaléka. Az illegális drogpiac Európában így is 70 milliárd eurót forgat meg. Hogy Magyarországon mennyit, azt csak megbecsülni lehet. Célszerű a fogyasztók számából kiindulni: a rendszeres "szívók" számát utoljára 2007-ben mérték fel, akkor 140 ezer embert rögzítettek - miközben minden harmadik fiatal kipróbálta már a marihuánát, és félmillió ember is biztosan fogyasztott már. Ha a mai rendszeres fogyasztók számát óvatosan csak 200 ezerre tesszük is, akik minden héten csak egyetlen grammot vesznek a feketepiaci árakon 2000-2500 forintért, az máris 26 milliárd forint évente. A valóságban vélhetően még ennél is nagyobb pénzről van szó. Persze nem árt összevetni azzal, hogy a magyar hatóságok 2011-ben 208 kilogramm marihuánát foglaltak le, 2012-ben már 1776-ot. Ha csak ez utóbbi akadt fenn a rendőrség hálóján, már az is 3 és fél milliárd forint.

Coloradóban a "fűboltok" első napja csaknem egymillió dollár adózott bevételt hozott. A gyógyászati célú marihuána-fogyasztást pedig előzőleg összesen 16 állam engedélyezte már. Az "öncélú" fogyasztást persze ezek az államok is büntetik, például pénzbírsággal, és az úgynevezett elterelést csak egy második lebukás után lehet választani.

Urugay gyakorlatilag történelmi lépést tett, amikor tavaly decemberben - egyébként egy marxista képviselő törvényjavaslatára - az addig is liberálisnak számító birtoklás előírásait azzal fejelte meg, hogy a fű kereskedelmét és termesztését is teljesen szabaddá tette.

Azért, hogy államilag ellenőrzött kábítószerpiac jöjjön létre. José Mujica elnök szerint ugyanis az országban nem a drog, hanem az erőszak a probléma, amit a drog gerjeszt. Urugay évi 80 millió dollárt költött a drogpiac elleni harcra - ez a szám az egész USÁ-ban csaknem 400 millió dollár évente.

Az USA évtizedeken át küzdött a latin-amerikai országok drogkartelljeivel, ami a '90-es években némi sikerrel is járt, de lényegében csak annyira, hogy az addigi "drogközpont" Kolumbiát Mexikó váltotta fel; ma is dél-Amerika biztosítja az USÁ-ban fogyasztott drogok nagy részét, ami csaknem 50 milliárd dolláros bevételt jelent a drogkartelleknek. Becslések szerint ennek 60 százaléka pusztán a fű kereskedelméből jöhet össze.

- Ha a marihuána liberalizációja kerül szóba, megkerülhetetlen beszélni más drogokról is. Mintha siklóernyővel ezer darabra törném magam, majd részesülnék a térítésmentes orvosi ellátásból - hol húzzuk meg a határt, hogy mi számít extrémsportnak?" - tette fel a kérdést lapunknak Zacher Gábor. A toxikológus arra utalt, hogy a kender legalizálása után Urugay-ban máris felmerült, hogy a kokaint is legalizálni kellene, mert ha valóban ki akarják venni a drogot a maffia kezéből, annak ez az útja.

Ez veszélyes folyamat Zacher szerint, és nem hiszi, hogy lehetne konszenzus ebben az orvosok között - miközben, mint mondta, maga nem zárkózik el a marihuána orvosi célú alkalmazásától. Használják daganatos betegeknél, a kemoterápia szövődményeinek kezelésére, AIDS-es betegeknél étvágyjavítóként, a Parkinson-kórra, epilepsziára, a szklerózis multiplexre. De ebben nem a lakosságnak kell dönteni, ez szakmai terület.

"Kérdés, az orvosi társadalom mennyire lenne képes elfogadni; mert ha például morfiumot nem lehetne beadni, a fájdalommentes műtétek esélyei igencsak rosszak lennének" - fejtette ki Zacher, hozzátéve, hogy ugyancsak bevetik érzéstelenítésre a kokaint, a ketamint pedig fájdalomcsillapítóként. Az orvos kiemelte: a marihuánára igazán csak a hatóanyaga, a THC miatt volna szükség, vagyis adott esetben spray formátum is elég, nem feltétlen szívni kellene a betegeknek.

A toxikológus egyébként meg van győződve arról, hogy egy esetleges liberalizációval többen élnének a kenderrel, de tévedés hinni, hogy a tiltás bárkit visszatartana a fogyasztástól; ez a választás szerinte személy- és értékrendfüggő. A szenvedélybetegek számát azonban nem feltétlenül növelné, mert ha valaki havonta kétszer rágyújt egy füves cigire, azt nem lehet függőnek tartani.

"A legalizáció egyik leggyakoribb érve az abból származó adóbevétel; ez elfogadható, hiszen a szer egyúttal ellenőrzött minőségű lesz, de akkor megint ugyanott tartunk, hogy miért állunk meg a fűnél?" - kérdezte a doktor.

Zuschlag: levetette aggályait a Fidesz?

Több mint két éve lépett hatályba az a jogszabálymódosítás, amely - a Fidesz szándékai alapján - azt célozta, hogy a jogerősen elítélt bűnözők ne kérhessenek pénzt a médiában tett nyilatkozataikért, az általuk írt könyvekért, filmes jogokért.

Az akkor lex Tvrtkóként emlegetett szabály kimondta: "a jogerősen elítélt által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, sajtótermékben, médiaszolgáltatásban vagy kiadványban való megjelenés céljából tett nyilatkozatért vagy szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért vagyoni előny nem köthető ki a jogerősen elítélt vagy rá tekintettel más személy javára mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül". A törvényt később hatályon kívül helyezték.

Vagyis Zuschlag János mától kapható könyvéért - amelyben egyebek mellett azt állítja, hogy a 2006-os választások előtt Lendvai Ildikótól, Szekeres Imrétől és Szilvásy Györgytől ötvenmillió forintot kapott egy nejlonszatyorban, hogy visszalépjen - elvileg akár milliókat is kaphat. Az MSZP lejáratását célzó könyv mögött pedig a Fidesz-közeli Századvég állhat.

A Fidesznek a jelek szerint már nem aggályosak a tavaly szeptemberben szabadult Zuschlag állításai. Pedig annak idején Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azzal érvelt a lex Tvrtko mellett: a médiában egyre inkább gyakorlat, hogy az elítélt bűnözők viszonylag magas összegeket kérnek az általuk elkövetett bűncselekményről való nyilatkozatért. Ezek a nyilatkozatok a társadalom széles rétegeihez eljutnak és olyan üzenetet hordozhatnak magukban, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tett nyilatkozat érték, ráadásul egyes orgánumok az érintetteket hírnévhez is juttathatják - fogalmazott akkor a kereszténydemokrata politikus.

Szerző