marihuána;Discovery;toxikológia;Zacher Gábor;legalizálás;feketekereskedelem;illegális drogpiac;AIDS-es betegek;

2014-03-10 06:15:00

Fű alatt úszik el a pénz

Alig foglalkozott korábban annyit a sajtó a marihuána legalizálásával, mint mostanság. 2012 végén az addig rendre a világ "drogrendőreként" fellépő USA két állama is a legális fűkereskedelem mellett döntött, majd számos ország, így vagy úgy, a dekriminalizáció felé vett irányt - főként a feketekereskedelem visszaszorítása miatt. Bár Európában csökkenőben van a kannabiszfogyasztók száma, az illegális drogpiac így is legalább évi 70 milliárd eurót forgat meg, és Magyarországon is súlyos tízmilliárdok ütik az alvilág markát. Nálunk a szigorú törvény miatt még merésznek számíthat a legalizálás, de Zacher Gábor toxikológus a fű gyógyászati célú alkalmazásától nem zárkózik el.

Az elmúlt hétfő este több amerikai tévé is levetítette azt a reklámot, amelyben a világon elsőként, marihuánát ajánlanak a nézőnek: a kisfilmben egy rosszarcú utcai díler, mintha valamilyen veszélyes kábítószert próbálna eladni, mindenféle halat kínál az érdeklődőnek.

"Ugye nem venne szusit ettől az embertől? Akkor füvet se az utcáról vegyen" - üzeni a reklám. Igaz, hogy az ajánló csak New Jersey államban megy, de miután olyan adók is leadták, mint a Fox, a CNN, a Comedy Central, vagy az AMC és a Discovery, a reklám fontos lépést jelent ahhoz, hogy az illegális marihuána-piacot felszámolva az állam a maga kezébe vegye annak felügyeletét.

Ez persze nem volt előjel nélküli. Elég 2012 novemberére utalni, amikor az USA két állama, Colorado és Washington is népszavazáson döntött a dekriminalizáció mellett: előbbi arról, hogy rekreációs célból vásárolni lehessen kannabiszt, utóbbi pedig amellett, hogy ne legyen büntethető se az elszívása, se a birtoklása.

Szívás a magyaroknak?
Miközben Magyarországon egy füves cigi átadása is kettőtől nyolc évig terjedő börtönt jelenthet, és a kormány szándéka szerint 2020-ra teljesen drogmentessé tenné Magyarországot, szomszédaink fontolóra vették a liberálisabb politikát. Az Orbán-kormánynak is gyakran mintaként szolgáló, katolikus Lengyelország nem bünteti a csekély mennyiségű fű birtoklását, tavaly októberben pedig Románia is engedélyezte a kannabisz orvosi használatát. Ezzel az Európai Unió 10. olyan országa lett, amely valamilyen formában legálissá tette a növény elérését. Ennek ellenére Európában az elmúlt években csökkent a kannabisz fogyasztása: az európaiak 6,8 százaléka él a szerrel, miközben a "fűkérdésben" legtoleránsabbként ismert Hollandiában mára csak a lakosság 5,4 százaléka. Az illegális drogpiac Európában így is 70 milliárd eurót forgat meg. Hogy Magyarországon mennyit, azt csak megbecsülni lehet. Célszerű a fogyasztók számából kiindulni: a rendszeres "szívók" számát utoljára 2007-ben mérték fel, akkor 140 ezer embert rögzítettek - miközben minden harmadik fiatal kipróbálta már a marihuánát, és félmillió ember is biztosan fogyasztott már. Ha a mai rendszeres fogyasztók számát óvatosan csak 200 ezerre tesszük is, akik minden héten csak egyetlen grammot vesznek a feketepiaci árakon 2000-2500 forintért, az máris 26 milliárd forint évente. A valóságban vélhetően még ennél is nagyobb pénzről van szó. Persze nem árt összevetni azzal, hogy a magyar hatóságok 2011-ben 208 kilogramm marihuánát foglaltak le, 2012-ben már 1776-ot. Ha csak ez utóbbi akadt fenn a rendőrség hálóján, már az is 3 és fél milliárd forint.

Coloradóban a "fűboltok" első napja csaknem egymillió dollár adózott bevételt hozott. A gyógyászati célú marihuána-fogyasztást pedig előzőleg összesen 16 állam engedélyezte már. Az "öncélú" fogyasztást persze ezek az államok is büntetik, például pénzbírsággal, és az úgynevezett elterelést csak egy második lebukás után lehet választani.

Urugay gyakorlatilag történelmi lépést tett, amikor tavaly decemberben - egyébként egy marxista képviselő törvényjavaslatára - az addig is liberálisnak számító birtoklás előírásait azzal fejelte meg, hogy a fű kereskedelmét és termesztését is teljesen szabaddá tette.

Azért, hogy államilag ellenőrzött kábítószerpiac jöjjön létre. José Mujica elnök szerint ugyanis az országban nem a drog, hanem az erőszak a probléma, amit a drog gerjeszt. Urugay évi 80 millió dollárt költött a drogpiac elleni harcra - ez a szám az egész USÁ-ban csaknem 400 millió dollár évente.

Az USA évtizedeken át küzdött a latin-amerikai országok drogkartelljeivel, ami a '90-es években némi sikerrel is járt, de lényegében csak annyira, hogy az addigi "drogközpont" Kolumbiát Mexikó váltotta fel; ma is dél-Amerika biztosítja az USÁ-ban fogyasztott drogok nagy részét, ami csaknem 50 milliárd dolláros bevételt jelent a drogkartelleknek. Becslések szerint ennek 60 százaléka pusztán a fű kereskedelméből jöhet össze.

- Ha a marihuána liberalizációja kerül szóba, megkerülhetetlen beszélni más drogokról is. Mintha siklóernyővel ezer darabra törném magam, majd részesülnék a térítésmentes orvosi ellátásból - hol húzzuk meg a határt, hogy mi számít extrémsportnak?" - tette fel a kérdést lapunknak Zacher Gábor. A toxikológus arra utalt, hogy a kender legalizálása után Urugay-ban máris felmerült, hogy a kokaint is legalizálni kellene, mert ha valóban ki akarják venni a drogot a maffia kezéből, annak ez az útja.

Ez veszélyes folyamat Zacher szerint, és nem hiszi, hogy lehetne konszenzus ebben az orvosok között - miközben, mint mondta, maga nem zárkózik el a marihuána orvosi célú alkalmazásától. Használják daganatos betegeknél, a kemoterápia szövődményeinek kezelésére, AIDS-es betegeknél étvágyjavítóként, a Parkinson-kórra, epilepsziára, a szklerózis multiplexre. De ebben nem a lakosságnak kell dönteni, ez szakmai terület.

"Kérdés, az orvosi társadalom mennyire lenne képes elfogadni; mert ha például morfiumot nem lehetne beadni, a fájdalommentes műtétek esélyei igencsak rosszak lennének" - fejtette ki Zacher, hozzátéve, hogy ugyancsak bevetik érzéstelenítésre a kokaint, a ketamint pedig fájdalomcsillapítóként. Az orvos kiemelte: a marihuánára igazán csak a hatóanyaga, a THC miatt volna szükség, vagyis adott esetben spray formátum is elég, nem feltétlen szívni kellene a betegeknek.

A toxikológus egyébként meg van győződve arról, hogy egy esetleges liberalizációval többen élnének a kenderrel, de tévedés hinni, hogy a tiltás bárkit visszatartana a fogyasztástól; ez a választás szerinte személy- és értékrendfüggő. A szenvedélybetegek számát azonban nem feltétlenül növelné, mert ha valaki havonta kétszer rágyújt egy füves cigire, azt nem lehet függőnek tartani.

"A legalizáció egyik leggyakoribb érve az abból származó adóbevétel; ez elfogadható, hiszen a szer egyúttal ellenőrzött minőségű lesz, de akkor megint ugyanott tartunk, hogy miért állunk meg a fűnél?" - kérdezte a doktor.