Hende Csaba számoljon el bevételeivel!

Az MSZP felszólította Hende Csabát, hogy 48 órán belül tisztázza: bérbe adta-e az elmúlt években a szombathelyi házát, s ha igen, akkor az ebből származó bevételét miért nem tartalmazza a vagyonnyilatkozata.

Az ellenzéki párt közleménye szerint Hende Csaba évek óta azt a látszatot kelti, hogy Szombathelyen él, és csak kormányzati tevékenysége szólítja el őt Budapestre. A valóság azonban szerintük az, hogy Hende Csaba nem Szombathelyen, hanem Budán, a III. kerület egyik leggazdagabb részén, luxuskörülmények között él.

Szombathelyi információk szerint Hende az elmúlt években bérbe adta házát. Ugyanakkor a miniszter vagyonnyilatkozataiban nincsenek feltüntetve a bérleti díjból származó bevételek. A szocialisták épp ezért úgy vélik, Hende Csabának magyarázatot kell adnia: bérbe adta-e a házát, és ha igen, akkor a vagyonnyilatkozata ezt miért nem tartalmazza?

Amennyiben Hende Csaba 48 órán belül nem nyilatkozik, vagy nem javítja ki vagyonnyilatkozatát, az MSZP Szombathelyi Szervezete a Parlament illetékes bizottságához fordul, hogy indítsanak Hende ellen vizsgálatot.

Szerző

Meglepetés az inflációban

Publikálás dátuma
2014.03.11. 11:22

Meglepetésre alig emelkedett az infláció februárban a KSH kimutatása szerint, mindössze 0,1 százalékra emelkedett, miközben a maginfláció 2,8 százalékra süllyedt. Az Eurostat szerinti elszámolás szerint 0,3 százalékra emelkedett az infláció - ez is egy fokkal alacsonyabb, mint amire számítani lehetett. Úgy tűnik, egyelőre az inflációs nyomás kevésbé volt erős februárban annak ellenére is, hogy egy nagy része kiesett az első rezsicsökkentés hatásának.

Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy a januári stagnálás után 0,5 százalékra gyorsul az infláció.

Az éves árindexet elsősorban az befolyásolta, hogy a tavaly év eleji, első körös rezsicsökkentés hatása most "esik ki" az inflációs adatokból. Ez a bázishatás önmagában is garantálta volna az infláció gyorsulását. Azonban a később életbe lépő árcsökkentések, mint a távfűtési ármérséklés, illetve a nyári szemétszállítási díjmérséklés, illetve a novemberi második körös nagy rezsivágás „pótolta” a kieső januári rezsicsökkentés hatását és a KSH értékelése szerint ez egész évben fenn marad. Így az alacsony mutató ellenére sem beszélhetünk deflációs veszélyről. Igaz, a szezonálisan igazított maginflációs mutató -0,1 százalék volt, ami azt jelezheti, hogy egyáltalán nincs árnyomás a gazdaságban. Ez azért a fogyasztás kezdődő élénkülése mellett meglepő eredmény – értékelte a folyamatokat a Portfolió.hu

A maginflációs mutató jelentősen esett, 3,4 százalékról 2,8 százalékra. Ez a mutató nem tartalmazza a hatósági áras (rezsicsökkentésben érintett) termékkört, vagyis amennyiben a várakozások szerint emelkedett volna vissza a fogyasztói árindex a bázishatás következtében, akkor a maginflációnak stagnálnia kellett volna. Elemzői értékelés szerint azért nem emelkedett a rezsicsökkentés kiesése miatt az infláció, mert más, a maginflációban is megjelenő árfolyamatok szinte teljes egészében semlegesítették a bázishatást.

Például a szeszes ital, dohány termékkörben nem ismétlődött meg a tavaly év eleji drágulás, másrészt az üzemanyagárak sem emelkedtek annyira, mint egy évvel ezelőtt. A másik nagyon jelentős tényezőt a szolgáltatások jelentik, a KSH itt 0,3 százalékos árcsökkenést mutatott ki az előző hónaphoz képest. Ennek elsősorban a helyi tömegközlekedésben bekövetkezett áresés az oka, de szezonális okokból az üdülési szolgáltatások is olcsóbbá váltak. A meglepetés volt viszont, hogy a tartós fogyasztási cikkek árszintje a jelentősen gyengülő forint ellenére havi alapon szinte stagnált.

A maginflációs folyamatok arra utalnak, hogy a külső dezinflációs hatások, valamint a belső árlehúzó tényezők is erősek lehetnek. A negyedéves maginflációs mutató a válság mélypontján járt ilyen alacsonyan, most viszont javuló konjunkturális környezetben tapasztalhatjuk. Ez a várakozások horgonyzottságára utal, ami tovább növeli a kamatvágás valószínűségét. A jegybanknak ilyen inflációs környezetben bizonyára nincs ellenére a forint gyengülése, amíg pénzügyi stabilitási kockázatok nem társulnak hozzá. Mindez megerősíti azt a képet, hogy az euró tartósan a 300 feletti tartományban maradhat az euróval szemben - összegzi a várható folyamatokat a Portfolió.hu

Szerző
Témák
infláció

Meglepetés az inflációban

Publikálás dátuma
2014.03.11. 11:22

Meglepetésre alig emelkedett az infláció februárban a KSH kimutatása szerint, mindössze 0,1 százalékra emelkedett, miközben a maginfláció 2,8 százalékra süllyedt. Az Eurostat szerinti elszámolás szerint 0,3 százalékra emelkedett az infláció - ez is egy fokkal alacsonyabb, mint amire számítani lehetett. Úgy tűnik, egyelőre az inflációs nyomás kevésbé volt erős februárban annak ellenére is, hogy egy nagy része kiesett az első rezsicsökkentés hatásának.

Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy a januári stagnálás után 0,5 százalékra gyorsul az infláció.

Az éves árindexet elsősorban az befolyásolta, hogy a tavaly év eleji, első körös rezsicsökkentés hatása most "esik ki" az inflációs adatokból. Ez a bázishatás önmagában is garantálta volna az infláció gyorsulását. Azonban a később életbe lépő árcsökkentések, mint a távfűtési ármérséklés, illetve a nyári szemétszállítási díjmérséklés, illetve a novemberi második körös nagy rezsivágás „pótolta” a kieső januári rezsicsökkentés hatását és a KSH értékelése szerint ez egész évben fenn marad. Így az alacsony mutató ellenére sem beszélhetünk deflációs veszélyről. Igaz, a szezonálisan igazított maginflációs mutató -0,1 százalék volt, ami azt jelezheti, hogy egyáltalán nincs árnyomás a gazdaságban. Ez azért a fogyasztás kezdődő élénkülése mellett meglepő eredmény – értékelte a folyamatokat a Portfolió.hu

A maginflációs mutató jelentősen esett, 3,4 százalékról 2,8 százalékra. Ez a mutató nem tartalmazza a hatósági áras (rezsicsökkentésben érintett) termékkört, vagyis amennyiben a várakozások szerint emelkedett volna vissza a fogyasztói árindex a bázishatás következtében, akkor a maginflációnak stagnálnia kellett volna. Elemzői értékelés szerint azért nem emelkedett a rezsicsökkentés kiesése miatt az infláció, mert más, a maginflációban is megjelenő árfolyamatok szinte teljes egészében semlegesítették a bázishatást.

Például a szeszes ital, dohány termékkörben nem ismétlődött meg a tavaly év eleji drágulás, másrészt az üzemanyagárak sem emelkedtek annyira, mint egy évvel ezelőtt. A másik nagyon jelentős tényezőt a szolgáltatások jelentik, a KSH itt 0,3 százalékos árcsökkenést mutatott ki az előző hónaphoz képest. Ennek elsősorban a helyi tömegközlekedésben bekövetkezett áresés az oka, de szezonális okokból az üdülési szolgáltatások is olcsóbbá váltak. A meglepetés volt viszont, hogy a tartós fogyasztási cikkek árszintje a jelentősen gyengülő forint ellenére havi alapon szinte stagnált.

A maginflációs folyamatok arra utalnak, hogy a külső dezinflációs hatások, valamint a belső árlehúzó tényezők is erősek lehetnek. A negyedéves maginflációs mutató a válság mélypontján járt ilyen alacsonyan, most viszont javuló konjunkturális környezetben tapasztalhatjuk. Ez a várakozások horgonyzottságára utal, ami tovább növeli a kamatvágás valószínűségét. A jegybanknak ilyen inflációs környezetben bizonyára nincs ellenére a forint gyengülése, amíg pénzügyi stabilitási kockázatok nem társulnak hozzá. Mindez megerősíti azt a képet, hogy az euró tartósan a 300 feletti tartományban maradhat az euróval szemben - összegzi a várható folyamatokat a Portfolió.hu

Szerző
Témák
infláció