évforduló;Spanyolország;terrorizmus;2004;

2014-03-11 14:51:00

Tíz éve nem múlik Spanyolország fájdalma

Ami az Egyesült Államoknak szeptember 11, az Spanyolországnak március 11. Éppen 10 évvel ezelőtt, 2004. március 11-én rázta meg a világot a hír:  192-en vesztették életüket és  2084-en sebesültek meg a madridi  ingázó vonatok ellen, reggeli csúcsidőben elkövetett pokolgépes merényletekben.

Ez volt az európai kontinensen valaha elkövetett  legsúlyosabb terrortámadás. A madridi Atocha pályaudvar ugyanolyan komor jelkép lett, mint három évvel korábban a New York-i World Trade Center ikertornyai. Egy évtized alatt sem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy kik követték el a szörnyű merénylet-sorozatot. A spanyol hatóságok hivatalos vizsgálata szerint egy, az al-Kaida hálózathoz kötődő iszlamista terrorcsoport volt a tettes, és a támadásokat összefüggésbe hozták Spanyolország iraki háborús  szerepvállalásával.

Ráadásul a terrorakciók alig három nappal a parlamenti választások előtt zajlottak le, és a José Luis Rodriguez Zapatero vezette ellenzéki spanyol szocialista párt kampányában a spanyol egységek hazahozását ígérte. A szavazás José Maria Aznar néppárti kormányának bukását jelentette. Aznar viszont előzőleg az ETA baszk szakadár szervezetet vádolta a merénylettel, amely még aznap elhatárolta magát a robbantásoktól. A néppárt még azt az összeesküvés-elméletet is megengedte magának, hogy az ellenzék áldozott fel ártatlan embereket azért, hogy a jobboldali kormányt elmozdítsa.

Közel három évig tartó nyomozás után összesen 29 gyanúsított ellen emeltek vádat a madridi merényletek miatt. A vádlottak között marokkói, szíriai, algériai illetőségűek, de spanyol állampolgárok is voltak, néhányukat a spanyol csendőrség informátoraiként tartották számon. Végül 21 vádlottat ítéltek el, két marokkói, Dzsamal Zugam és Oszman el-Gnaui, valamint a spanyol José Emilio Suárez kapott életfogytiglani börtönbüntetést. Zugamot halmazati büntetésként 43 ezer, Suárezt 36 ezer évi börtönre ítélték, miután valamennyi áldozat után egyenként kimérték rájuk az életfogytiglant. 

A keddi spanyol lapok on-line kiadásai  videó-összeállításokban idézték fel a tragikus eseményeket, megszólaltatták számos áldozat hozzátartozóját, köztük az áldozatok támogatására létrejött szervezet, az M-11 elnökasszonyát, Pilar Manjónt, aki 20 éves fiát vesztette el a robbantásokban. A La Vanguardia megszólaltatott egy fiatalembert, aki annak köszönhette életét, hogy az utolsó pillanatban átszállt egy másik kocsiba, de így is hónapokba telt, amíg magához tért a túlélés sokkjától és élete visszatérhetett rendes medrébe. Az El  Paísban egy egykori szemtanú máig lelkifurdalást érez, mert a robbanás utáni pillanatokban valósággal lebénult a szörnyű látványtól, azt sem tudta, kin próbáljon segíteni. Az M-11 adatai szerint több mint százra tehető a merényletek után magatehetetlenné váltak száma. Egy 26 éves lány 10 éve vegetatív kómában van.

Kedden a madridi Almudena katedrálisban a királyi család és a spanyol kormány tagjainak jelenlétében celebrált gyászmisét a madridi érsek. Antonio Maria Ruoco Varela bíboros olyan ártatlan áldozatokról beszélt, akiket „sötét politikai célokért öltek meg.” A gyászszertartáson nem vett részt a tíz évvel korábbi két politikai rivális: Aznar külföldön tartózkodott, míg Zapatero meghívást sem kapott. Pedig a spanyol média úgy harangozta be a 10 évfordulós megemlékezést, hogy az alkalmat teremt az országnak a megbékélésre...