Minimális infláció - elgyengülő forint

Meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal keddi jelentése a februári inflációról. A szakemberek a január 0 százalékos, éves fogyasztói árindex után 0,4-0,5 százalékos pénzromlási ütemet vártak, ehelyett 0,1 százalékot kaptak. Annak ellenére nem tudott elrugaszkodni a mutató, hogy a tavaly januári hatósági energiaár-csökkentés hatása februárban teljesen eltűnt. A hírre a forint erőteljes gyengülésbe kezdett, mert a piacok úgy vélik, hogy a Monetáris Tanács következő ülésen újabb kamatcsökkentésről születhet döntés.

A várt 0,4-0,5 százalékkal szemben csupán 0,1 százalék lett a februári éves fogyasztói árindex - a KSH közlése szerint - Magyarországon, és havi szinten ugyancsak 0,1 százalékkal emelkedtek az árak. A mutató nem növekedett, bár a tavaly januári hatósági energiaár csökkentés hatása az elmúlt hónapban már teljesen eltűnt - értékelték lapunknak a legfrissebb adatokat az Erste Bank elemzői. A legnagyobb mértékben azonban így is a háztartási energia ára csökkent (10,3 százalék), ami már a további rezsicsökkentések hatása. A szakemberek az élelmiszerek oldaláról sem észleltek inflációs nyomást, olyannyira, hogy a tavaly februári árak ebben az árucsoportban azonosak voltak, az idei esztendő második hónapjában tapasztaltakkal. Az energia és az élelmiszer árak hatását kiküszöbölő maginflációs mutató 2,8 százalékra csökkent, ami jól mutatja, hogy elsősorban ez a két fogyasztói termékcsoport felelős a rekord alacsony árindexért. A jövedéki adó emeléseknek és a dohány kiskereskedelmi árrés növekedésének köszönhetően továbbra is a szeszes italok és a dohánytermékek ára nőtt a leginkább. A szolgáltatásokon belül azonban kiugró mértékben drágultak a pénzügyi szolgáltatások, ami a pénzügyi tranzakciós illeték évközi emeléseinek köszönhető, bár ezt némileg ellensúlyozta a februártól ingyenessé tett havi kétszeri készpénzfelvétel.

Az Erste Banknál idén az infláció fokozatos emelkedését várják, elsősorban a tavalyi alacsony bázis következtében. Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok is érezhetően visszafogottabbak voltak, így éves átlagban a korábbi 1,3 százalék helyett 1 százalékos fogyasztói árindexet várnak az Erste elemzői, míg decemberre 2,7 százalékról 2,3 százalékra csökkentették az előrejelzésüket. Ez természetesen nagyban függ a forint árfolyamának idei alakulásától is - hívták fel a figyelmet. Az alapesetben az elemzők azzal kalkulálnak, hogy az ország magas folyó fizetési mérlege miatt a forint 305 forint közelébe erősödik vissza. Ha azonban tartósnak bizonyul a gyenge forint, akkor az idővel beépül az inflációba is - értékelték a fogyasztói árindex jelenlegi alakulásának következményeit az Erste elemzői.

Mivel az előzetes várakozásokhoz képest kisebb lett az infláció, az Equilor elemzői úgy vélték: a további kamatcsökkentési spekulációk miatt tovább gyengülhet a forint a főbb devizákkal szemben. Ez a jóslatuk be is vált, tegnap a kora esti órákban már csaknem 314 forintot adtak a devizakereskedők a bankközi piacon egy euróért. Hasonlóképpen vélekedett Horváth István is. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy fogalmazott, hogy az erősödő kamatcsökkentési várakozások, és a feltörekvő piacokról továbbra is kiáramló pénz miatt a forint fokozatos gyengülésére lehet számítani. Emiatt a megtakarítással rendelkezők számára azt javasolja a szakember, hogy a azokat érdemes devizában tartalékolni.

A forint gyengülése káros a gazdaságra - ez Kondrát Zsolt véleménye is. Az MKB vezető elemzője úgy érvelt, hogy egyrészt a devizaadósságon keresztül minden devizaadóst rosszabb helyzetbe hoz, ami a gazdaságot direkt módon lassítja, másrészt a trendszerű forintgyengülés egy az egyben meg fog jelenni infláció formájában. Az importőrök egy ideig "benyelik" az árfolyamváltozást, de egy idő után árat fognak emelni, mert nem tehetnek mást. És mivel majdnem mindent importálunk, ez azonnal megdobja majd az inflációt. Az euró elmúlt egy éves forintban mért árfolyama 299, egy évvel korábban 288, két évvel korábban 283, végül három esztendővel ezelőtt 275 volt. Eddig az importált inflációt el tudtuk kerülni, ez azonban nem fenntartható. A jelenlegi trendeket tekintve (ha tovább gyengül a forint, vagy ha itt stabilizálódik) nem lenne meglepő a következő egy-két évben 3-4, vagy akár 5 százalékos infláció sem. Magyarul, ha előretekintünk, akkor negatív reálkamatról beszélhetünk.

MSZP: a statisztika elfedi a gondokat

A friss inflációs adatok kapcsán megszólalt az MSZP is, amely árnyalja az alacsony inflációs értékek feletti felhőtlen örömet. Burány Sándor országgyűlési képviselő megfogalmazása szerint "hazudik a Fidesz, amikor azt állítja, hogy az emberek érezhetően jobban járnak, mint 2010 előtt. A Fidesz kormányzásával ugyanis csak a fideszes haverok és a jómódú családok jártak jól. A KSH inflációs statisztikája pont annyira tükrözi az átlagcsaládok mindennapos tapasztalatát, mint a munkabéradatok vagy a foglalkoztatási mutatók: semennyire. Az alapvető fogyasztási cikkek inflációja 3 százalék, sőt a nyugdíjas fogyasztói kosárban még ennél is nagyobb a drágulás. Az átlagjövedelmek és az átlagos nyugdíjak vásárlóértéke érezhetően kisebb, mint 2010-ben, köszönhetően az igazságtalan egykulcsos személyi jövedelemadónak, az európai rekordszintre emelt 27 százalékos áfának, vagy az emberekkel megfizettetett különadóknak. A brutálisan legyengített forint pedig a devizahitelesek terheit növeli drasztikusan" - közölte Burány Sándor. Hoppál Péternek, a Fidesz szóvivőjének tegnapi kijelentésére utalva a szocialista gazdaságpolitikus úgy vélte, hogy "sajnos csak abban van igaza, hogy a háztartások jobban tudnak gazdálkodni, mint 2010 előtt. Mivel 10 jövedelemből ma 8 kevesebbet ér, mint négy éve, a magyar családoknak sajnos valóban jobban kell gazdálkodniuk, hogy megéljenek."
A Mesterházy-kormány 250 ezer új, valódi munkahelyet teremt, nettó 100 ezer forintra emeli a minimálbért, igazságosabbá és fenntarthatóbbá teszi rezsicsökkentést, valamint jelentősen csökkenti az alapvető élelmiszerek árát. Április 6-án az emberek erről fognak szavazni" - utalt pártja programjára Burány Sándor.