A főügyészség február 18-án hallgatta ki először gyanúsítottként a szocialisták volt elnökhelyettesét. Akkor arról a 240 millió forint értékű devizaszámláról kérdezték, amelyet korábban Ausztriában nyitott, és amelyről vagyonnyilatkozatában nem adott számot.
Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke lapunknak kijelentette: amit a párt ebben az ügyben megtehetett, azt meg is tette. Simon február 6-án minden párttisztségéről lemondott, kilépett az MSZP-ből, visszalépett a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal parlamenti mandátumáról is lemondott. Mostantól az igazságszolgáltatás és az adóhatóság feladata, hogy eljárjon. Mesterházy Attila pártelnök pedig a nyilvánosság előtt többször elmondta, Simontól tudja, hogy a pénznek semmi köze a szocialistához - tette hozzá Molnár Zsolt.
Fazekas Géza főügyészségi szóvivő februári nyilatkozata szerint bár tavaly november óta nyomoztak, nem tudtak Simon Gábort érintő nyomozati lépéseket tenni, mert a politikust védte a mentelmi jog. Hogy miképpen nyomozhattak Simon - egyértelműen a saját személyéhez kötődő - osztrák számlája után úgy, hogy képviselőként mentelmi jog védte, azt az ügyészség nem árulta el. Magyar György ügyvéd elképzelhetőnek tartja, hogy a Simon ellen korábban folyt büntetőeljárás során (még a kormányváltás előtt, államtitkárként szignált gyanúsnak vélt teljesítési szerződéseket) jutott az ügyészek birtokába terhelő információ. Ám a magyar jogrendben is érvényes a célhoz kötöttség elve, azaz, csak az használható fel bizonyítékként, amire a titkosszolgálati eszközök használatát engedélyezték, illetve ami miatt a mentelmi jog felfüggesztését kérték.
Miközben Simon Gábort a minap őrizetbe vették, van olyan fideszes politikus, akinek szintén milliós "kínzó kérdéseket" tett fel az ügyészség, mégis szabadlábon védekezhet. Január végén gyanúsította meg a vádhatóság Meggyes Tamás fideszes képviselőt, miután az Országgyűlés az ő mentelmi jogát is felfüggesztette. A volt esztergomi polgármester Meggyest egy több milliós ügyben gyanúsították meg hűtlen kezeléssel. Polgármestersége idején ugyanis közpénzből kötöttek életbiztosításokat az önkormányzati vezetők javára. Egy másik esztergomi ügyben azonban nem gyanúsították meg Meggyest, noha a polgármestersége idején alkalmazott premizálási rendszert kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is.