Mégis Nyugatra megy a legtöbb agrártermék

Továbbra is Európa nyugati felébe áramlik a legtöbb agrártermék. A termelők ámítása a keleti nyitással a kormány propagandafogásának tekinthető -derült ki az agrártárca tegnapi tájékoztatóján.

A magyar agrárexport a múlt évben tovább nőtt, 8,093 milliárd eurót tett ki, 18 millió euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet - közölte Czerván György. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta, hogy magyar agrárexport legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, ahová a kivitel 86 százaléka irányul. A legnagyobb partnerország Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, a magyar agrártermékek 52 százaléka ezekbe az országokba jut. Mintegy 25 százalékkal nőtt az Oroszországba irányuló magyar agrárexport is, de ez eléggé bizonytalan piac, mert az orosz exportot alaposan visszanyesheti a közösség országaival szemben bevezetett húsbeviteli tilalom. Szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy az export megugrása mögött ott található a hazai vásárlóerő gyengülése, a kereslet mérséklődése, így az export árualap bővülése. Agrárszakemberek szerint képet tovább árnyalja, hogy például a szlovák-magyar áruforgalomban jelentős azoknak a termékeknek a forgalma, amelyek csak papíron "utaznak", valójában áfacsalók teszik zsebre a hasznot.

Éves szinten 2013-ban az agrárium 22 százalékos növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. A kiugró adat ellenére a mezőgazdaság teljesítménye így is az 1989-es szint 78-80 százalékát érte csak el. Figyelembe kell venni azt is, hogy ez a drámai növekedés egy roppant alacsony bázishoz képest következett be.
Magyarországon tavaly a GDP 1,1 százalékkal nőtt, amiből a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal részesedett. Az államtitkár azt már nem tette hozzá, hogy 2012-ben viszont 1,7 százalékkal zuhant a GDP, s abból nagyjából 0,8 százalékkal részesedett a mezőgazdaság.

Az ágazat részaránya a bruttó hozzáadott értékből az előző évi 4,7 százalékról, 4,8 százalékra emelkedett, míg a 2010-es részesedést 1,2 százalékponttal haladta meg. A KSH adataiból viszont az derül ki, hogy az agrárium részesedése a GDP-ből inkább csak 4 százalék.

Szerző

Soha többet kétharmad!

Publikálás dátuma
2014.03.12. 06:21
A kormánypártok kétharmados többségével kényükre-kedvükre szabták át a gazdaság tulajdonosi szerkezetét FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Akárki győz, mindenképpen új gazdaságpolitikára van szükség a választások után, ezt pedig egy ellenzéki kormány sikeresebben képviselheti, bár a fideszes aknák fölszedése nem lesz könnyű menet. A piaci szereplőknek mindenesetre elegük van a szinte korlátlan hatalmat jelentő kétharmadból.

Bojár Gábor, az egyik első magyar sikercég, a Graphisoft alapítója világos és tömör publicisztikában fejtette ki véleményét a második Orbán-kormány regnálásának kulcskérdéseiről a Portfólió.hu-n. A cikk vége elegánsan - hiszen Bojár magáról beszél - mutatja be, mi értelme van a "fékek és egyensúlyok" rendszerének. Az egyre nagyobbra növő, de még mindig az alapító egyszemélyi döntéseivel irányított Graphisoft 2002-ben veszteséges lett, tehát rosszul működött. Szükség lett egy többségében külsősökből álló igazgatóságra, amely jóváhagyja a döntéseket, ha sikerül a tagokat meggyőzni. "Ez a processzus lassú és nehézkes, meg is lehetne kerülni, ha az igazgatóságba nem önállóan gondolkodó, valóban független személyeket hozunk, hanem haverokat, akik minden javaslatunkra rábólintanak. … Persze vannak, akik… jobban szeretik a korlátlan hatalmat, de azoknak egy nagy cég vezetése nem való. Én is ilyen voltam, és le is mondtam a vezetői posztról." - írja Bojár.

Egy ország sokkal nagyobb és bonyolultabb rendszer, mint egy cég, az elmúlt négy év után a gazdaság szereplői megértették, hogy a csaknem korlátlan hatalmat jelentő kétharmad nem hasznos az országnak. Ugyancsak a Portfólió.hu-n jelent meg az a felmérés, amely húsz elemző véleményét összegzi az áprilisi választások lehetséges eredményeiről. A válaszadók egyértelműen egy újabb fideszes kétharmadot tartanak a legrosszabb forgatókönyvnek. "A gazdaságnak árt a kiszámíthatóság hiánya, az önkényes rángatás, az állam terjeszkedő, túlszabályozó, mindenbe beleszóló magatartása. A Fidesz önkényes lépéseinél a parlamenti kétharmadra és az ennek alapját képező társadalmi támogatottságra hivatkozott" - mondta a Népszavának Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Csakhogy négy éve ugyanez a felmérés még a leendő fideszes kétharmad vaskos támogatását mutatta. "Közben kipróbáltuk" - válaszolta erre Kiss Ambrus.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke még egy fontos eltérésre hívja föl a figyelmet: négy éve a szocialistáktól még felelőtlen költségvetési politikát vártak az elemzők, most mindkét kormányképes tömörüléstől fiskális fegyelmet. Eközben a versenyképességben és az euró bevezetésében egyértelműen a baloldali ellenzék kormányalakítása kapta a több pontot.

Bár dübörög a sikerpropaganda, a második Orbán-kormány gazdasági vezetőinek is tudniuk kell, hogy a négy év valójában csúfos sikertelenséget hozott - véli Vértes. Folytatódott a leszakadás a régiótól és már az unió egészétől is. Egyetlen célt sem sikerült elérni, csak úgy, hogy valahol más területen súlyos árat kellett fizetni érte. Ígéret sok van, de se a foglalkoztatásban, se a növekedésben, se a beruházásokban nincs áttörés. A kis- és közepes vállalkozások támogatását naponta emlegetik a Fidesz politikusai, de például a teljes ciklus nem volt elég ahhoz, hogy valóban megkönnyítsék a kicsik részvételét a közbeszerzéseken - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Akárki győz is a választáson, változtatásra van szükség a gazdaságpolitikában, de ugyanúgy a társadalompolitikában is - állítja Vértes András.
Egy újabb kétharmados országgyűlési többséget (és ezzel a második Orbán-kormány utólagos legitimációját is) eredményező Fidesz-nyerés negatív forgatókönyv lenne, ahogy az is, ha senki sem tudna többséget szerezni - véli Kiss Ambrus. Igaz, a jelenlegi helyzetben az új választási rendszerrel az utóbbi szcenáriónak nagyon kicsi a valószínűsége. Ha a Fidesz csak egyszerű többséghez jut, az mindenképp támogatottságának jelentős csökkenését jelezné, és aligha lenne hátrány, hogy a kétharmados döntéseket már nem hozhatja meg kénye-kedve szerint.

Persze a kétharmad kérdése egy baloldali győzelemnél is felvetődik. Ha nincs meg a minősített többség a Parlamentben, megint csak két forgatókönyv képzelhető el. A Kormányváltók szövetsége vagy tudomásul veszi korlátait, de akkor nem tudja végrehajtani programja jelentős részét. A másik lehetőség, hogy kreatív megoldásokat alkalmazva próbál átlépni a kétharmados jogszabályok okozta problémán. A gazdaság szempontjából se a "béna kacsa", se az önkényeskedés nem látszik ideális megoldásnak, vagyis a baloldal kétharmados győzelme lenne a legtisztább.

A kormányerők annyira eltorzították az adórendszert, hogy ma már tulajdonképpen az ágazati különadók jelentik a vállalati adóztatás fő formáját, ha makroszinten nézzük - mondta Vértes András. Ezekből ugyanis évi 900 milliárd forint folyik be, ami a két és félszerese a társaságiadó-bevételeknek. Ezen mindenképp változtatni kell, akárki is győz. De pokoli nehéz lesz, hiszen a különadók beépültek a büdzsébe. Az adórendszer másik neuralgikus pontja a személyi jövedelemadó. Az egykulcsos adóval a gazdagabbaknál maradó évi 4-500 milliárdnak az ellenzék egy kisebb részét elvenné, és az alacsony jövedelműeknek visszaadná, őket ugyanis hátrányosan érintette ez a forma. Ez a változástatás indokolt, de a mai kormánypártok elkötelezték magukat az egykulcsos adó mellett, ők nehezebben hátrálhatnának ki mögüle. Számos akna akadályozza még a gazdaság egészséges működését, ezeket mindenképp föl kell szedni a választások után - véli Vértes András.

Szerző

Minimális infláció - elgyengülő forint

Publikálás dátuma
2014.03.12. 06:19
FOTÓ: Thinkstock
Meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal keddi jelentése a februári inflációról. A szakemberek a január 0 százalékos, éves fogyasztói árindex után 0,4-0,5 százalékos pénzromlási ütemet vártak, ehelyett 0,1 százalékot kaptak. Annak ellenére nem tudott elrugaszkodni a mutató, hogy a tavaly januári hatósági energiaár-csökkentés hatása februárban teljesen eltűnt. A hírre a forint erőteljes gyengülésbe kezdett, mert a piacok úgy vélik, hogy a Monetáris Tanács következő ülésen újabb kamatcsökkentésről születhet döntés.

A várt 0,4-0,5 százalékkal szemben csupán 0,1 százalék lett a februári éves fogyasztói árindex - a KSH közlése szerint - Magyarországon, és havi szinten ugyancsak 0,1 százalékkal emelkedtek az árak. A mutató nem növekedett, bár a tavaly januári hatósági energiaár csökkentés hatása az elmúlt hónapban már teljesen eltűnt - értékelték lapunknak a legfrissebb adatokat az Erste Bank elemzői. A legnagyobb mértékben azonban így is a háztartási energia ára csökkent (10,3 százalék), ami már a további rezsicsökkentések hatása. A szakemberek az élelmiszerek oldaláról sem észleltek inflációs nyomást, olyannyira, hogy a tavaly februári árak ebben az árucsoportban azonosak voltak, az idei esztendő második hónapjában tapasztaltakkal. Az energia és az élelmiszer árak hatását kiküszöbölő maginflációs mutató 2,8 százalékra csökkent, ami jól mutatja, hogy elsősorban ez a két fogyasztói termékcsoport felelős a rekord alacsony árindexért. A jövedéki adó emeléseknek és a dohány kiskereskedelmi árrés növekedésének köszönhetően továbbra is a szeszes italok és a dohánytermékek ára nőtt a leginkább. A szolgáltatásokon belül azonban kiugró mértékben drágultak a pénzügyi szolgáltatások, ami a pénzügyi tranzakciós illeték évközi emeléseinek köszönhető, bár ezt némileg ellensúlyozta a februártól ingyenessé tett havi kétszeri készpénzfelvétel.

Az Erste Banknál idén az infláció fokozatos emelkedését várják, elsősorban a tavalyi alacsony bázis következtében. Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok is érezhetően visszafogottabbak voltak, így éves átlagban a korábbi 1,3 százalék helyett 1 százalékos fogyasztói árindexet várnak az Erste elemzői, míg decemberre 2,7 százalékról 2,3 százalékra csökkentették az előrejelzésüket. Ez természetesen nagyban függ a forint árfolyamának idei alakulásától is - hívták fel a figyelmet. Az alapesetben az elemzők azzal kalkulálnak, hogy az ország magas folyó fizetési mérlege miatt a forint 305 forint közelébe erősödik vissza. Ha azonban tartósnak bizonyul a gyenge forint, akkor az idővel beépül az inflációba is - értékelték a fogyasztói árindex jelenlegi alakulásának következményeit az Erste elemzői.

Mivel az előzetes várakozásokhoz képest kisebb lett az infláció, az Equilor elemzői úgy vélték: a további kamatcsökkentési spekulációk miatt tovább gyengülhet a forint a főbb devizákkal szemben. Ez a jóslatuk be is vált, tegnap a kora esti órákban már csaknem 314 forintot adtak a devizakereskedők a bankközi piacon egy euróért. Hasonlóképpen vélekedett Horváth István is. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy fogalmazott, hogy az erősödő kamatcsökkentési várakozások, és a feltörekvő piacokról továbbra is kiáramló pénz miatt a forint fokozatos gyengülésére lehet számítani. Emiatt a megtakarítással rendelkezők számára azt javasolja a szakember, hogy a azokat érdemes devizában tartalékolni.

A forint gyengülése káros a gazdaságra - ez Kondrát Zsolt véleménye is. Az MKB vezető elemzője úgy érvelt, hogy egyrészt a devizaadósságon keresztül minden devizaadóst rosszabb helyzetbe hoz, ami a gazdaságot direkt módon lassítja, másrészt a trendszerű forintgyengülés egy az egyben meg fog jelenni infláció formájában. Az importőrök egy ideig "benyelik" az árfolyamváltozást, de egy idő után árat fognak emelni, mert nem tehetnek mást. És mivel majdnem mindent importálunk, ez azonnal megdobja majd az inflációt. Az euró elmúlt egy éves forintban mért árfolyama 299, egy évvel korábban 288, két évvel korábban 283, végül három esztendővel ezelőtt 275 volt. Eddig az importált inflációt el tudtuk kerülni, ez azonban nem fenntartható. A jelenlegi trendeket tekintve (ha tovább gyengül a forint, vagy ha itt stabilizálódik) nem lenne meglepő a következő egy-két évben 3-4, vagy akár 5 százalékos infláció sem. Magyarul, ha előretekintünk, akkor negatív reálkamatról beszélhetünk.

MSZP: a statisztika elfedi a gondokat

A friss inflációs adatok kapcsán megszólalt az MSZP is, amely árnyalja az alacsony inflációs értékek feletti felhőtlen örömet. Burány Sándor országgyűlési képviselő megfogalmazása szerint "hazudik a Fidesz, amikor azt állítja, hogy az emberek érezhetően jobban járnak, mint 2010 előtt. A Fidesz kormányzásával ugyanis csak a fideszes haverok és a jómódú családok jártak jól. A KSH inflációs statisztikája pont annyira tükrözi az átlagcsaládok mindennapos tapasztalatát, mint a munkabéradatok vagy a foglalkoztatási mutatók: semennyire. Az alapvető fogyasztási cikkek inflációja 3 százalék, sőt a nyugdíjas fogyasztói kosárban még ennél is nagyobb a drágulás. Az átlagjövedelmek és az átlagos nyugdíjak vásárlóértéke érezhetően kisebb, mint 2010-ben, köszönhetően az igazságtalan egykulcsos személyi jövedelemadónak, az európai rekordszintre emelt 27 százalékos áfának, vagy az emberekkel megfizettetett különadóknak. A brutálisan legyengített forint pedig a devizahitelesek terheit növeli drasztikusan" - közölte Burány Sándor. Hoppál Péternek, a Fidesz szóvivőjének tegnapi kijelentésére utalva a szocialista gazdaságpolitikus úgy vélte, hogy "sajnos csak abban van igaza, hogy a háztartások jobban tudnak gazdálkodni, mint 2010 előtt. Mivel 10 jövedelemből ma 8 kevesebbet ér, mint négy éve, a magyar családoknak sajnos valóban jobban kell gazdálkodniuk, hogy megéljenek."
A Mesterházy-kormány 250 ezer új, valódi munkahelyet teremt, nettó 100 ezer forintra emeli a minimálbért, igazságosabbá és fenntarthatóbbá teszi rezsicsökkentést, valamint jelentősen csökkenti az alapvető élelmiszerek árát. Április 6-án az emberek erről fognak szavazni" - utalt pártja programjára Burány Sándor.

Szerző